A Mária-oszlop visszahelyezését Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője kezdeményezte 2018-ban a néhai Kovács Sándor főesperessel az önkormányzatnál
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Felszentelték és megáldották csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.
2024. augusztus 15., 15:142024. augusztus 15., 15:14
2024. augusztus 15., 16:402024. augusztus 15., 16:40
A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes „száműzetés” után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében. Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk, hiszen az emberiség ma is „erkölcsi lejtőn halad”. Szűz Mária követendő példa, hiszen életével, imádságával mindig Istenre mutatott. „Az ő életén keresztül mi is rátekintünk Istenre, s az ő nagyságát, jóságát dicsérjük” – fogalmazott.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa a hála, köszönetmondás és imádkozás napjaként jellemezte az ünnepet, amikor a közösség „a történelem hullámzó idején túl” bizalommal tekint a jövőbe, ehhez kér erőt.
– hívta fel a figyelmet. Felidézte: a Mária-oszlop visszahelyezését Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője kezdeményezte 2018-ban a néhai Kovács Sándor főesperessel az önkormányzatnál, a kezdeményezést az egyházak és az RMDSZ is felkarolta. Külön köszöntötte az adományozó Kornis család leszármazottait, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, hogy „az ősök által megálmodott módon legyen ékköve a városnak, emlékeztetve múltra és jövőre”.
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop „a remény, hit és hála jelképe”. Visszahelyezése nemcsak a múlt előtti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség jele is, mondta, aláhúzva, hogy az ilyen szimbólumok „mutatnak utat a jövő generációjának, jelzik hovatartozásunkat”. Visszaállítása olyan eredmény, mely igazolja a magyar képviselet szükségességét Kolozsváron - mondta.
Kifejtette: a felújított Farkas utca és környéke, a Mária-oszlop, az itt lévő templomok, az egyetem és iskolák, a Főtér olyan hangulatot kölcsönöz Kolozsvárnak, mely bármelyik nyugat-európai városéval vetekedhet.
– fogalmazott, a magyarellenességgel vádolt Gheorghe Funar régebbi polgármesterre utalva. Hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jövőben ne változzon, „a múlt szelleme ne kísértse többé a kolozsváriakat, értékeink soha többé ne csorbuljanak”.
Oláh Emese: napjainkra Kolozsvár visszanyerte egykori méltóságát
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Macalik Arnold építész, a Farkas és Egyetem utcák felújításának tervezője emlékeztetett arra, hogy a fogadalmi oszlopot megrendelője, gróf Kornis Antal a pestisjárvány után állíttatta, melyben édesapja, felesége és nagyobbik lánya is életét vesztette. Külön felhívta a figyelmet a templomok, iskolák és egyetem által közrefogott tér jelentőségére, a Mária-oszlop szépségére, és felolvasta azt az imát, melyet acéllemezre vésve helyeztek el a Mária-szobor belsejébe.
Az oszlopon álló Szűz Mária-szobor az eredeti alkotás hiteles másolata – az eredetit múzeumi körülmények között őrzik –, míg az oszlop szobrászati elemei közül többnek az eredeti változata került ki köztérre. A Mária-oszlopra a római katolikus, evangélikus-lutheránus, unitárius, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői mondtak imát.
Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem és Farkas utcák kereszteződésénél kialakított kis térre. Elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
A barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok nevű templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület, a belvárosi utcák gyalogövezetté alakítását célzó projektnek volt a része. A helyreállítás Kolozsi Tibor szobrászművész tervei alapján történt, az emlékmű körüli teret Macalik Arnold építész tervezte. A restaurálást Kiss Zoltán Árpád és Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász, valamint Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogtak Németországban egy nemzetközi körözés alatt álló romániai bűnözőt. Liviu Ilie Sălăgean a mezőméhesi nőgyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj bűntársa volt egy korábbi gyilkosságban – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Új turisztikai látványossággal gazdagodott Predeál, az Erdély és Havasalföld határán fekvő népszerű Brassó megyei üdülőtelepülés, Románia legmagasabban fekvő városa (1100 m-es tengerszint feletti magasság).
Kígyómarás miatt szállítottak kórházba egy 52 éves nőt a Beszterce-Naszód megyei Nagyilváról, az áldozat eszméleténél volt, de szédült állapotban találta szombaton a mentőegység.
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!