Fotó: Rostás Szabolcs
Román állami támogatással épül meg az évtizedek óta torzóban maradt görögkatolikus székesegyház Kolozsváron, miután Klaus Iohannis államfő kihirdette az erről szóló jogszabályt – számolt be szerdán a Faclia című kolozsvári lap a román parlamentben megszavazott jogszabályt idézve.
2023. november 08., 19:312023. november 08., 19:31
2023. november 08., 19:342023. november 08., 19:34
A Kolozsvár belvárosában, a Hunyadi (Cipariu) téren félkész állapotban lévő egyházi hajlékot az 1990-es évek elején kezdték el építeni, de lassan haladtak a munkálatokkal, az egyháznak ugyanis nincs elegendő pénze a befejezéséhez.
A jogszabályt a kolozsvári Vasile Dancu szociáldemokrata párti (PSD) szenátor és a kisebbségi frakció két parlamenti képviselője, Silviu Vexter és Ovidiu Victor Gant kezdeményezte, de több kormánypárti képviselő és Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei képviselője is támogatta aláírásával.
A székesegyházat azon hét görögkatolikus püspök emlékének szentelték, akik a román kommunista rendszer áldozatai voltak, az akkori hatalom hitük miatt bebörtönözte, megkínozta őket, megpróbáltatások következtében 1950 és 1970 között életüket vesztették. Vértanúságukat Ferenc pápa is elismerte, 2019-es romániai látogatásán a görögkatolikus egyház erdélyi központjának számító Balázsfalván boldoggá avatta őket.
A jogszabály kezdeményezői szerint a kolozsvári templom befejezése az ide érkező zarándokok révén a vallási turizmust is fellendítené, és a városképen is javítana. Hangsúlyozzák továbbá, hogy támogatásával az állam morálisan kárpótolná a görögkatolikus egyházat az elszenvedett sérelmekért, elismerve a román társadalom fejlődésében betöltött jelentős szerepét.
A román sajtó szerint a gigantikus templom alapkövét 1991-ben tették le, építése két évre rá kezdődött el, de 2000-ben forráshiány miatt abba kellett hagyni az építkezést és módosítani a tervet, mivel tornyai túl magasak lettek volna. 2007-ben egy kápolna és számos irodahelyiség készült el, ahol a szertartások mellett karitatív, oktatási és kulturális tevékenység is zajlik.
A romániai görögkatolikus egyház működését 1948-ban betiltotta a román kommunista hatalom. A vértanú püspököket arról igyekezett meggyőzni, hogy térjenek át az ortodox vallásra, de ők kitartottak hitük mellett és nem voltak hajlandók elszakadni Rómától. Az egyház 1989 után alakulhatott újra.
A 2021-es romániai népszámláláson a vallási hovatartozásukról nyilatkozók közül 115 ezren vallották magukat görögkatolikusnak.
Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.
Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Medve támadt egy férfira Beszterce-Naszód megyében vasárnap.
Szabadlábon védekezhet Adrian Marţian, annak a három szentandrási testvérnek az apja, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd Szerbiában találtak meg a hatóságok.
Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban.
2026 végére készülhet el a Lugos és Déva közötti autópályaszakasz hiányzó része – jelentette be szombaton Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a Marzsina térségében található építőtelepen.
Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak több, a román–magyar határ Csengersima-Pete (Petea) határátkelőjének román oldalán dolgozó határrendészt – jelentette pénteken a Szatmár megyei törvényszéki ügyészség tájékoztatása alapján az Agerpres hírügynökség.
szóljon hozzá!