Képkocka a Tőkés Lászlóval 1989 márciusában készített interjúból
Harminc évvel ezelőtt a februári jégtörés után Kelet-Európa kettéválása márciusra kész ténnyé változott.
2019. március 30., 20:152019. március 30., 20:15
2019. november 22., 11:042019. november 22., 11:04
Kanyargós utakon bár, de Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió haladt előre a reformok, végső soron a rendszerváltás irányába, velük szemben Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Bulgária, de legfőképpen Románia sztálinista beidegződéseihez görcsösen ragaszkodó, kiöregedett vezetői bekeményítettek. És ha a kelet-európai ifjabb reformerek elismerték a gazdasági, implicite ideológiai csődöt, és bátorkodtak új utak után is nézni, Erich Honecker, Nicolae Ceaușescu, Todor Zsivkov süket maradt az új idők új dalaira, továbbra is az elkoptatott régi nótát fújva.
Közülük is legfőképp Ceaușescu. Negyedszázada regnált egyre keményebb kézzel, miközben országa a gazdasági csőd közelébe, ő pedig szép lassan a személyi kultusza köré koreografált álomvilágba süllyedt. Korábbi hírneve Keleten és Nyugaton egyaránt megkopott, Moszkvában és Washingtonban kitelt a becsülete. A nemzetközileg elszigetelt Románia diktatórikus rendszerében ő volt a jéghegy csúcsa.
Miközben a világsajtó össztüze a megalomániás diktátor ellen fordult, az utca embere idehaza rendszerváltásra még gondolni sem mert, csupán csak vezércserében reménykedett.
A román pártfőtitkár az első komolyabb „balegyenest” nem is az utca emberétől, hanem az egykori illegalistáktól, saját pártja veteránjaitól kapta. Akiket ő már régebben félreállított, s akik Ceaușescu szorult helyzetében elérkezettnek látták az időt a revansra.
És bár a levél hangneme és szóhasználata az egykori pártfejesek bükkfanyelvétől vajmi keveset különbözött, az emberi jogok és a román alkotmány sorozatos megsértésének a felemlegetése már a moszkvai új kurzus begyűrűzésére utal. A hatok levelének kezdeményezője Gheorghe Apostol, Gheorghiu-Dej egykori jobbkeze volt, kivitelezésében és főként Nyugatra csempészésében Silviu Brucan egykori washingtoni nagykövetre, majd Románia ENSZ-képviselőjére hárult a legfontosabb szerep.
Erre a The Times angol lap elemzője a levél közzététele után rögtön rá is érzett: „A hatok többsége a régi vezető gárda Moszkva-barát szárnyához tartozik – egyebek között ezért mozdította el őket Ceaușescu elnök –, de ebből nem következik, hogy fellépésük moszkvai ihletésű lenne. Úgy tűnik, hogy a csoport titkári szerepét Silviu Brucan professzor, a Scînteia volt főszerkesztője tölti be, amire a Nyugaton és a Szovjetunióban egyaránt meglevő jó kapcsolatai kiváltképpen alkalmassá teszik. Brucan professzor most igazolva érezheti magát, mivel 1987 novemberében magányosan közzétett első tiltakozó nyílt levelében megjósolta, hogy az elnyomáspolitika csakis teljes
elszigetelődéshez vezethet.”
Az angol hírmagyarázó arra utalt, hogy Brucan az 1987. november 15-én Brassóban kirobbant munkáslázadás után nyilvánosan intette mérsékletre Ceaușescut. Emberünkről viszont később kiderült, hogy ‘88 őszén titkos látogatást tett Moszkvában, ahol személyesen Gorbacsovnál is „tájékozódott”.
Ma már nyilvánosak a román állampárt legfelsőbb vezető testülete üléseinek jegyzőkönyvei, ezekből a Conducător reakciója is rekonstruálható. Pártbeli bírálóit politikailag és erkölcsileg deklasszált elemekként aposztrofálja (pár perccel később már derbedei politici, „politikai csavargó” rangra emeli őket). Tátottszájúságot (gura cască) és persze árulást emleget, az államtitkok szigorúbb megőrzését kéri számon. A nyílt levél tartalmáról, a személyét ért részletes bírálatokról egy szót sem ejt, a témához a Vezér feleségén kívül senki sem mer hozzászólni…
Érdekes adalék, hogy az egyik aláírót, Grigore Răceanut saját üdülőházában, Kolozson őrizte a Szekuritáté, a „világ végén” rejtve el őt a fővárosba akkreditált nyugati diplomaták fürkésző-kutató tekintete elől. Konkrét pártbeli reakciókról nincsen tudomásunk, az elégedetlenség parazsa még csak a hamu alatt parázslott.
Cornea asszony Ceaușescunak címzett tiltakozásait is nyugati rádióadók tették ismertté az országban. Március idusán pedig az ismert költő, Mircea Dinescu tett közzé szatirikusan éles hangú, hosszú interjút a Liberation című francia lapban a romániai állapotokról. Közlési jogát azonnal bevonják, szerkesztőségi állásából kipenderítik, és a hatokhoz hasonlóan őt is házi őrizetbe helyezik. Odakint mintegy negyven emigráns román író szolidarizál vele, idehaza céhtársainak egy kisebb csoportja az írószövetség elnökéhez fordul Dinescu érdekében.
Alig három napra a Liberation szenzációja után újabb, ezúttal júliusra időzített bombáról van tudomásunk.
A kazettákat sikerül a határon kicsempészniük. Végül is nem kanadai, hanem a Magyar Televízió, Chrudinák Alajos Panoráma című műsora sugározta. Az a műsor, amelyet Temesvártól Szatmárig nemcsak magyarok, de (jobb híján) románok tömegei is néztek. Mai megítélés szerint ezzel az interjúval kezdődött el a románok szimpátiája Tőkés László magányos küzdelme iránt, ez alapozta meg a személye körüli, forradalomba torkolló szolidaritást.
Brucannak, Dinescunak, Tőkésnek vajmi kevés köze van egymáshoz, de a decemberi események e három jövendő szereplőjének hírnevét a köztudatban 1989 márciusa alapozta meg. Bibliai metaforával élve: Gyümölcsoltó Boldogasszony márciusi örömhíre a decemberi megváltó karácsonyt előlegezte.
Krajnik-Nagy Károly
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közútkezelő társaság szerdán bejelentette, hogy kijelölték az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezőjét. A 47,07 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz megépítése 2,85 milliárd lejbe kerül áfa nélkül.
Műemléki védettséget kapott Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota. A szocmodern épített örökség védelmének fontosságáról Pál Emese művészettörténésszel beszélgettünk.
Amatőr versennyel és fesztivállal bővül a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny, hivatalos nevén Tour of Szeklerland, melyet augusztus 7. és 9. között rendeznek meg.
Az Arad megyei határrendészek egy forgalomban megállított nyerges vontató rakterében 23 migránst találtak elrejtőzve – közölte szerdán a hatóság.
Holtan találták meg a rendőrök kedd este azt az Arad megyei férfit, akinek eltűnését a családja kedden jelentette, és aki ellen büntetőeljárás volt folyamatban a szépfalui gyerekotthonban elkövetett bántalmazás ügyében.
Kellemetlen incidens történt egy, Nagyváradról a román tengerparton található Konstancára tartó vonaton: a szerelvény egyszerűen elhagyta két kocsiját a nyílt pályán.
Tizenhat megye összesen 32 településén és a fővárosban okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – vont mérleget szerda reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Antiszemita uszítás miatt feljelentést tettek Gehorghe Funar, Kolozsvár egykori, magyargyűlöletéről elhíresült polgármestere ellen.
Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.
Igazi síparadicsom épülhet a Bánságban az ország jelenlegi leghosszabb sípályája mentén, amelyet már lesiklásra alkalmassá tettek a Szemenik-hegységben, viszont a java csak ezután jön a 40 millió eurót felemésztő nagyberuházásnak köszönhetően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!