Gazdasági szempontok

Soltész Miklós hangsúlyozta, a templomok felújítása fontos a hitélet szempontjából, de fontos amiatt is, hogy helyben munkát ad, a fiatalok itthon maradnak.

– húzta alá egyúttal Soltész Miklós, aki a program harmadik jótékony hatását abban látja, hogy a templomok megújulása által megszépülnek a települések is, ez pedig turisztikai szempontból is előnyt jelent. „Nagyon jól tudjuk azt, hogy ez az elmúlt közel másfél év mekkora pusztítást végzett nem csak a lelkekben, nem csak az egészségünkben, hanem a gazdaságban is. És a gazdaság újraindításában – nem csak Magyarországon, hanem szerte a Kárpát-medencében – a turizmus is nagy szerepet fog kapni” – emelte ki az államtitkár.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy mennyire egymásra vannak utalva a Kárpát-medencében élő nemzetek. Mint fogalmazott, a Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön, Bánságban élő magyarok számíthatnak Magyarország kormányára.

– fogalmazta meg Soltész Miklós.

Munkával hálálnák meg a támogatást

Az eseményen az RMDSZ és Románia kormánya képviseletében jelen levő Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter köszönte meg elsőként a templomfelújítási támogatásokat, valamint minden támogatást, amelyben az erdélyi magyar közösség részesül évek óta a magyar kormány részéről.

– hangsúlyozta Tánczos, aki szerint az egyházi közösségeknek nyújtott támogatás is a lehetetlen határát súrolja. „Köszönjük, és kötelességünk tisztességes és becsületes munkával meghálálni ezt a támogatást, és hogy arra a célra, amelyre kaptuk, a legnagyobb tisztelettel elköltsük” – fogalmazott a miniszter. Az egyházi vezetőknek megköszönte egyúttal, hogy „nem hagyják közösségünk egyik legfontosabb bástyáját, a templomot, nem hagyják, hogy ne kerüljön felújításra, és vigyáznak arra az örökségre, amelyet elődeinktől kaptunk”.

„Köszönjük szépen az államtitkár úrnak nem csak a jó híreket, hanem a buzdító, támogató szavait” – mondott köszönetet az egyházi vezetők nevében házigazdaként Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök. Hangsúlyozta, ez a csütörtöki találkozó arról szól, hogy

Reményt adó állagmegóvás

A sajtótájékoztatót követően Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a templomfelújítási kérések a gyülekezetek részéről érkeztek.

– vont gyors mérleget kérdésünkre a támogatást nyert templomok listájával kezében Kató Béla. Mint részletezte, a kiírás feltétele volt, hogy az egy templomra igényelhető összeg nem haladhatja meg a 15 millió forintot. Az erdélyi egyházkerület 90 templomra összesen csaknem 1 milliárd forintnyi támogatást kapott. A püspök elmondása szerint az egy-egy istenházára jutó összeg tulajdonképpen csak állagmegóvásra elegendő, de ez is nagy segítség a közösségek számára.

Kató Béla kitért ugyanakkor arra is, hogy

mivel nem az egyházkerület területét vagy a templomok nagy számát veszik figyelembe a pénzek elosztásakor, hanem azt, hogy a reformátusok aránya alig 3 százalék körüli.

„Amikor mi Magyarország felé fordulunk, akkor nem azért tesszük, mert valakit ezzel megszegényíteni, bosszantani szeretnénk, viszont azt meg kell érteni: ez egy olyan közös érték és kincs, amit nekünk meg kell védenünk, meg kell óvnunk.

És egy-egy falu életében, ahol sajnos az 50 év kommunizmus után az elmúlt 30 évben nem történt semmi, reménységforrás, kapaszkodó, ha megújul egy templomtető” – fogalmazta meg a református püspök. Leszögezte egyúttal: „ez nem egy luxus, nem egy fölösleges pénzkidobás, hanem rendkívül fontos a közösség megtartására”.

Érték- és közösségmentés

„Mi nagyon hálásak vagyunk, mert ezen támogatások nélkül eddig sem sikerült volna megőrizni a templomainkat, és az az igazság, hogy nem is reméltük, hogy ilyen mértékben támogatnak bennünket” – szögezte le a Krónikának Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. Kérdésünkre elmondta, a gyulafehérvári főegyházmegyében 61 templom összesen 751 millió forint támogatásban részesül. „Az összeg nagynak tűnik, de leosztva, templomonként nem haladja meg a 10–15 milliót, van, ahol még kevesebb. Nem nagylélegzetű projektek ezek,

– avatott be a részletekbe az érsek. Aláhúzta: fontos az infrastruktúra, hiszen ha egy templomban például nincs fűtés, akkor a hívek nem szívesen járnak oda. „A templomainkban, akár tömbkatolikus helyen, akár a szórványban, sokszor akad olyan munkálat, amelyet el kell végezni, például tetőszerkezetet kell cserélni” – ecsetelte Kovács Gergely.

Fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy a megújult templomokat, a hozzájuk tartozó közösségi házakat meg kell tölteni élettel, azoknak „közösségformáló, közösségmegtartó erejük kell hogy legyen azon túl, hogy egy műemlék kincsünk, egy értékünk megmarad”.