HIRDETÉS
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kérése és javaslata nyomán indult meg a kormányzati gondolkodás egy erdélyi kórház építéséről, amely a határon túli magyarok egészségügyi ellátását is segítené – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Zombor Gábor, aki korábban arról beszélt: Romániával együtt építene kórházat Erdélyben a magyar állam.
Az egészségügyi államtitkár pénteken ismét nyilatkozott a témában a lapnak, és a szombaton megjelent cikkben elmondta, több helyszínt is vizsgálnak, „nem csak egy elemben gondolkodik a kormány”, egyelõre a terv elõkészítése zajlik. Arra, hogy pontosan milyen költségvetésbõl, mekkora állami szerepvállalással, hol és milyen kapacitással épülhet fel az erdélyi kórház, az államtitkár szerint az év második felében lesz pontos válasz.
Arra a kérdésre, hogy a költségvetésben várhatóan hol szerepel majd a kórház finanszírozására szánt összeg, Zombor úgy válaszolt, „az állami finanszírozás az építkezésekre szánt költségekben jelenhet meg”.
A fenntartással kapcsolatban jelezte, a román biztosító akkor köt szerzõdést az intézménnyel, ha vannak bizonyos kötelezõ elemek a kórházban, de azt szeretnék, ha valamilyen formában a magyar biztosítók is be tudnának szállni a működtetésbe. „A romániai magyarok így akár helyben, a magyar biztosítót is igénybe tudnák venni” – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az államtitkár.
Egyébként a magyar állam finanszírozásával létesülő romániai kórház terve már évekkel ezelőtt felmerült. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kezdeményezte, hogy anyaországi támogatással hozzanak létre egészségügyi intézményt a székelyföldi városban.
Ezzel párhuzamosan régóta dédelgetett álma a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) is egy keresztény kórház megvalósítása Nagyváradon. A zöldmezős beruházás keretében az egyház már megvásárolt egy telket a bihari megyeszékhelyen, ugyanakkor ötszáz oldalas hatástanulmány is készült. A dokumentumot kidolgozó szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Nagyváradon és a partiumi térségben hiánypótló szerepet töltene be a magánkórház, különösen olyan szakterületek esetében, mint a gyermek és nőgyógyászat.
Csűry István, az egyházkerület püspöke a Krónikának nyilatkozva üdvözölte Zombor Gábor szakállamtitkár nyilatkozatát, szerinte ugyanis az erdélyi kórház ügye nemzetstratégiai jelentőségű. „Tervünket nem adtuk fel, éppen ezért örvendünk, hogy elképzelésünk kormányzati szinten is visszhangra talál. Egyházkerületünk folyamatosan tárgyalást folytat a budapesti minisztériummal és az illetékes államtitkárságokkal a kórházlétesítés ügyében, és örvendenénk, ha az anyaország kormánya támogatna bennünket eme törekvésünkben” – nyilatkozta a Krónikának a királyhágómelléki püspök.
A kórház működtetése kapcsán Zombor Gábor a Világgazdaság online szerdai konferenciáján elmondta, a román egészségbiztosítónak a magyarokat érintõ „egyébként nem túl sok jó intézkedése” mellett van egy olyan szabálya, amely szerint ha egy magánszolgáltató bizonyos funkciókat felvállal és létrehoz, akkor egyéves szerzõdést kap a társadalombiztosítási rendszertõl, amit persze évente felülvizsgálnak.
„Ez a feltétel nem olyan egyszerű – fejtette ki Zombor –, mert egy komplett sürgõsségi és intenzív osztályt kell fenntartani, valamint területi ellátási kötelezettséget kell vállalni”. Zombor világossá tette: Orbán Viktor miniszterelnök is teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett, az erdélyi magyar kórház építése olyan jellegű törekvés, ami segíti a kint élõ magyarokat. Kiemelte, hogy ez Magyarország számára nem felvállalható cselekedet, hanem kötelesség.
