Vékony Zsolt lelkipásztor és Lehoczky Ferenc leplezte le az emléktáblát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot, amelyen 17 név szerepel: a 19. század eleje óta az aradi gyülekezetben szolgált lelkipásztorok névsora, bezárólag a most hivatalban lévő két szolgatárssal.
2024. október 28., 14:032024. október 28., 14:03
Az emlékjelállítás kezdeményezője Lehoczky Ferenc nyugalmazott gépészmérnök, gyülekezeti tag volt, aki a költségeket is magára vállalta, és aki több hasonló ügy mellé állt már korábban.
Az istentiszteleten Bíró Botond lelkipásztor hirdetett igét, az úrvacsoraosztást követően pedig leleplezték a 17 nevet tartalmazó gránitlapot: a névsor alján a két jelenlegi szolgatárs, a több mint egy éve itt szolgáló Vékony Zsolt és a másfél hónapja hivatalba lépett Bíró Botond neve is olvasható. „Eddig egy kis szilágysági gyülekezetben, Rátonban szolgáltam, családias környezetben, de az Isten úgy gondolta, hogy most egy nagyvárosi gyülekezetbe hív. Azon vagyok, hogy lássam, az Úr miért vezetett ide, miként akar engem használni, rajtam keresztül szolgálni. Visszatekintve a múltba, az előző lelkészek munkásságára, megtudhatjuk, hogy mi az, amit az Isten rajtuk keresztül elvégzett, s mi az, amit mi is tovább vihetünk, hogy mit kezdjünk itt, a jelenben” – fogalmazott Bíró Botond.
Bíró Botond hirdetett igét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emléktáblán szereplő lelkipásztorok közül Vékony Zsolt Csécsi Imre nevét emelte ki:
annak ellenére, hogy a trianoni békediktátum nemcsak az országot szakította darabokra, hanem családokat is elválasztott, sorsokat tett tönkre. „Trianon letargiájának ellenére a gyülekezetben felpezsdült az élet. Valószínű, hogy épp ezért szervezte, gondolta újra a gyülekezetet. A két világháború közötti időszakban létezett struktúrára építünk ma is, amikor Nőszövetséget, Presbiteri Szövetséget vagy Ifjúsági Szövetséget szervezünk, hiszen akkor alakultak meg a férfikörök, női körök, irodalmi estéket szerveztek” – mondta Vékony Zsolt. A tiszteletes emlékeztetett arra is, hogy Csécsi Imre idejében nőtt a gyülekezet létszáma annyira, hogy egy imateremmel kellett kibővíteni a templomot.
Az 1700-as évek végén kevés református volt Aradon, az 1800-as évek elején kezdtek betelepülni más vidékekről. A reformátusok az evangélikusokkal közösen 1827-ben kezdték megszervezni a gyülekezetüket, palástközösséget is vállaltak a lelkészek, közös templomépítést is terveztek, de végül külön-külön építették meg az istenházát.
17 nevet tartalmaz a névsor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A református gyülekezet működését 1829-től számítják. „Kezdetben nagyon kis közösség volt, Kisperegről vagy Gyorokról jártak ide a lelkészek, de odáig fejlődött a gyülekezet, hogy 1847-re templomot tudott építeni, egy nehéz időszakban, a forradalom küszöbén. A szabadságharc idején a templom kórházként is működött. Egyszerű, kétkezi munkások alkották a gyülekezetet, mégis gyarapodni tudtak, és ahogy gyarapodtak, mindinkább elfogadottabbakká váltak Aradon a reformátusok. Tulajdonképpen annak köszönhetően, hogy felvállalták a hitüket, a közösségüket, és fontosnak tartották, hogy templomot építsenek” – fogalmazott Vékony Zsolt.
Az Arad-belvárosi református templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A belvárosi egyházközségben anyakönyvezték Kazinczy Lajos honvédezredes halálát, akit 1849. október 25-én lőttek agyon a kegyetlenkedéseiről hírhedt Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy parancsára. Kazinczy Ferenc nyelvújító hetedik és legkisebb fia – akit szoktak 14. vagy 17. aradi vértanúként is emlegetni – kivégzésének helye nem ismert, a teteme sem került elő. A református templom előterében emléktáblát avatott neki 2002 októberében az aradi Kölcsey Egyesület. Az aradi belvárosi református templomban kötött házasságot 1901. július 22-én vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, ellentengernagy, később Magyarország kormányzója és az Aradhoz közeli Sofronyán születésű Purgly Magdolna Vilma Benedikta.
A tiszteletes szerint Aradon 1800-2000 református lélek él, de időközben a Mosóczy-telepen és Gájban is alakult önálló egyházközség, így a belvárosban mintegy 1100 hívet tartanak számon.
Vékony Zsolt lelkipásztor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Sokan azt mondják, hogy kiöregedő gyülekezet, amivel nem lehet vitatkozni, mert a nagyvárosokban ez a jellemző a központi gyülekezetekre. Viszont nagyon sok a tennivaló, és nagyon sokféleképpen lehet szolgálni az idősek felé. Sok az elmagányosodott idős ember Arad betondzsungelében, és a holland testvérgyülekezetünk segítségével nekik szeretetcsomagokat állítunk össze, de a hajléktalanmissziót is újra tervezzük elindítani. Be kell vonni a fiatalokat, itt van közel a Csiky Gergely Főgimnázium, és a jövőben el tudok képzelni egy mélyebb kapcsolatot az iskolával” – sorolta a teendőket a lelkipásztor.
Ragaszkodnak református identitásukhoz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Vékony Zsolt szerint a gyülekezetben vannak vegyes házasságok, és nem csak etnikai-nyelvi vegyességek, hanem különböző felekezetűek alkotnak egy-egy családot. „Sokan ezt hátránynak tekintik, de én előnyt látok benne, mert nagyon sok mindent át lehet venni a másik felekezet értékeiből, hagyományából, örökségéből. A templomba járó hívek ragaszkodnak a református identitásukhoz, de ugyanakkor nyitottak is mások felé. Vannak közös alkalmak a katolikusokkal, és úgy vélem, hogy mind a papság, mind a hívek szintjén jó a kapcsolat a magyar egyházak között, mert elvégre ugyanannak az Istennek szolgálunk, különböző módon és formában, de ugyanazt az ügyet szolgáljuk” – mondta.
A hagyomány szerint Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén a tudósok évszázadokig vitatkoztak, végül is ezt az 507 évvel ezelőtti dátumot ismerték el a reformáció, vagy hitújítás kezdeteként. Ebből az alkalomból csütörtökön 10 órától az Arad-belvárosi református templomban az aradi református gyülekezetek és az aradi evangélikus-lutheránus gyülekezet közösen ünnepel, igét hirdet majd Jakab István evangélikus lelkipásztor.
2017-ben a reformáció 500. évfordulójára elhelyezett emléktábla a templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az Isten mindenkor erre hívta az övéit és azokat is, akik, távol kerültek, hogy közeledjenek hozzá, keressék őt, hiszen az Isten erre vágyik, hogy metaláljuk, megismerjük őt. Ebben használ mindannyiunkat, akik hazatértünk hozzá vagy épp keresők vagyunk, hogy másokat is megszólítsunk és bátorítsunk arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket az Úr felé” – fogalmazta meg a reformáció emléknapjának üzenetét Bíró Botond református lelkipásztor.
Bíró Botond és Vékony Zsolt tiszteletesek, valamint Lehoczky Ferenc, az emlékjelállítás kezdeményezője
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Büntetőeljárás indított a Bihar megyei ügyészség egy 47 éves tanár ellen, akit kiskorú megerőszakolásával gyanúsítanak. Ugyancsak nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe a napokban egy bukaresti vallástanárt.
Huszonhatmillió forinttal segíti a háromszéki és parajdi természeti katasztrófák kárvallottjait a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 11 óra 2 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!