Első a karrier: Romániában is meredeken növekszik a gyermektelen nők aránya

gyermekvállalás

Változnak a számok. A demográfiai átalakulásokhoz nagy mértékben hozzájárul, hogy miként alakul a gyermekvállalás iránti igény és hajlandóság

Fotó: Deák Szidónia

Romániában is drasztikusan csökken a gyermeket vállaló nők aránya, egy friss statisztika szerint az utóbbi 13 év alatt oda jutott az ország, hogy míg 2011-ben először csökkent 200 ezer alá az újszülöttek száma, 2024-ben már a 150 ezret sem érte el. Egy friss statisztika szerint arányaiban a romániai magyarok körében kevesebb a gyermektelen nő, mint a románok körében, és Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 közötti gyermektelen nők aránya. Az okok sokrétűek: megváltozott a családi modell, egyre többen a karriert részesítik előnyben az anyasággal szemben, és szép számmal akadnak olyanok is, akik nem találnak megfelelő partnert maguknak.

Krónika

2025. március 08., 10:002025. március 08., 10:00

2025. március 08., 10:052025. március 08., 10:05

A romániai demográfiai változásokhoz nagy mértékben hozzájárul, hogy miként alakul a gyermekvállalás iránti igény és hajlandóság. A Clubulcopiilor.ro portál elemzést készített arról, hogy miként változott Romániában az elmúlt években a gyermeket vállaló nők aránya, és milyen okok húzódnak az egyre szélesebb körben érvényesülő jelenség mögött.

A kimutatás szerint Romániában 2011-ben csökkent először az újszülöttek száma 200 ezer alá, mindössze 13 év alatt, 2024-re ez a szám jelentős mértékben lecsökkent: kevesebb mint 150 ezer gyerek született.

A korábbi évtizedek adatait is idézi a portál: 1990-ben 301 000, 1968-ban pedig több mint 500 000 csecsemő született Romániában.

gyermekvállalás Galéria

A demográfiai visszaesés egyik fő oka, hogy egyre csökken a szülővé válni akaró nők és párok száma

Fotó: Deák Szidónia

A Clubulcopiilor.ro portál a The Wall Street Journal, a híres amerikai pénzügyi lap által közzétett tanulmányból kiindulva végezte az elemzést. Az Amerikai Egyesült Államokban is ugyanez a tendencia érvényesül: a demográfiai visszaesés egyik fő oka, hogy egyre csökken a szülővé válni akaró nők és párok száma – akár azért, mert nem szeretnének utódot, akár mert egészségügyi vagy szociális okokból nem vállalhatnak gyereket. Hasonló tendencia látszik körvonalazódni Romániában is: egyre csökken a fiatal anyák száma, a 35 év felettieké pedig ugrásszerűen nő.

Bár európai uniós összevetésben Romániában a legmagasabb a kiskorú anyák száma, ettől függetlenül az 1990-es évek óta drasztikusan csökkent a fiatalon gyereket vállaló nők száma. Míg 1990-ben a gyermekek 15 százaléka született 15–19 éves anyáktól, addig 2023-ra ez az arány 9 százalék alá csökkent.

Ugyanebben az időszakban a 20 és 24 év közötti anyák aránya, akik az 1990-es évek elején még majdnem többségben voltak, szintén megfeleződött: az 1992-es 49,7 százalékról 19,7százalékra csökkent a 2023-as esztendőben.

gyermekvállalás Galéria

A karrierépítés miatt egyre gyakrabban szorul háttérbe a nők életében a gyermekvállalás

Fotó: Pixabay.com

Az Egyesült Államokban és más nyugat-európai országokban megfigyelhető tendencia tehát Romániában is tükröződik. 2020-ban először fordult elő, hogy a legtöbb gyermeket 30 és 34 év közötti anyák szülték.

Mi több, a legnagyobb mértékben a 35–39 éves anyák száma növekedett, 1990-hez képest 2020-ra számuk 174 százalékkal nőtt. A 40–44 éves anyák száma szintén jelentősen, 160 százalékkal nőtt.

Visszaszorulóban a gyermekvállalás: gyorsan növekszik a gyermektelen nők száma

A romániai nők esetében is érvényesül a tendencia, miszerint a 35 év felettiek közül egyre többen gyermektelenek.

1992-ben a 35 és 44 év közötti nőknek mindössze 10 százaléka volt gyermektelen, ez az arány 2021-re 19 százalékra emelkedett. A nők egyre idősebb korban vállalnak gyermeket, és a szociológusok szerint a legtöbben csak egy gyermeket vállalnak, mert életkoruk miatt biológiai szempontból is nehézségek adódnak.

Ez a tendencia más országokban is megfigyelhető. Az Egyesült Államokban például a 35–44 éves nők körében a gyermektelenek aránya 20 százalék, ami alig magasabb, mint Romániában. Amerikai szociológusok úgy vélik, hogy ez az arány az elkövetkező időszakban növekedni fog.

Egyébként Európában a gyermektelen nők aránya országonként eltérő. A legmagasabb az arány Németországban, Ausztriában és Svájcban, valamint Angliában és Walesben, ahol az 1960-as és 1970-es években született nők 21-22 százaléka gyermektelen.

Ezzel szemben Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában ez az arány 10 százalék alatt mozog.

Arányaiban a romániai magyarok körében kevesebb a gyermektelen nő, mint a románok esetében

Romániában az 1960 és 1970 között született nők 12 százaléka gyermektelen, az elemzés pedig azt sugallja, hogy a következő generációk esetében ez a szám továbbra is növekedni fog. Az elemzés kitér arra is, hogy miként befolyásolja a gyermektelen nők számának emelkedését az oktatás, a vallás, az etnikai hovatartozás vagy a családi állapot.

A 35 éves és idősebb gyermektelen nők körében a túlnyomó többség felsőfokú végzettségű. De az elmúlt évtizedben nagymértékben nőtt az alacsonyabb iskolai végzettségű gyermektelen nők száma.

A gyermekvállalás tekintetében a felekezeti hovatartozás nem tűnik meghatározónak: a gyermektelen nők számának emelkedő tendenciája a legtöbb romániai vallási felekezetben megtalálható: ortodox, katolikus, protestáns vagy neoprotestáns. Bár jelentős különbség mutatkozik a 35 év feletti, gyermektelen nők aránya között a városi és a vidéki területeken, mindkét szegmens gyorsuló ütemben növekszik. Úgy tűnik, hogy a vidéki környezet mintegy 10 évvel „le van maradva” a városi mögött: a 35 évnél idősebb, gyermektelen vidéki nők aránya hasonló, mint a városi nőké volt egy évtizeddel ezelőtt.
Míg a vallás a jelenséget látszólag nem befolyásolja jelentősen, a gyermektelen nők számának emelkedő tendenciája különbözik a három legnagyobb romániai etnikai csoport között.

gyermekvállalás Galéria

Romániában 2011-ben csökkent először az újszülöttek száma 200 ezer alá, 2024-re ez a szám jelentős mértékben lecsökkent, mindössze 13 év alatt

Fotó: Deák Szidónia

A gyermektelen nők aránya a román nemzetiségűek körében 19 százalékos, a magyarok esetében 17 százalék, a romáknál 11 százalék.

A gyermektelen nők száma szempontjából Kolozs megye az „élen”

A kimutatás szerint a 35–44 éves bukaresti nők egyharmada gyermektelen. Ez az arány az 1990-es évek eleji 16 százalékról csaknem megduplázódott.

A második helyen e tekintetben Kolozs és Temes megye áll 23 százalékkal, majd Brassó és Arad következik 20 százalékkal. További megyék, ahol magasabb, 18 százalékos a gyermektelen nők aránya: Szeben, Hunyad, Fehér, Iași, Bihar.

Fény derült ugyanakkor arra is, hogy Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 közötti gyermektelen nők aránya. Ez a szám 1992 óta 130 százalékkal nőtt, nagyobb mértékben, mint Bukarestben (87,5 százalék), Brassóban (81 százalék) vagy Temesváron (77 százalék).

Az elemzés szerint az elmúlt 10 évben nagy mértékben megnőtt azon nők száma, akik elválnak, mielőtt gyermeket vállalnának.

A gyermektelen, elvált nők aránya jelentősen – 14 százalékról 43 százalékra – nőtt az elmúlt 10 évben. A gyermektelen, házasságban élő nők aránya is megduplázódott – 7 százalékról 15 százalékra nőtt – az elmúlt évtizedben.

Míg a házasságon kívüli születések az 1990-es évek elején ritkák voltak, ma már sokkal gyakoribbak.

Első a karrier: összetett okok húzódnak meg a jelenség mögött

Mint láthatjuk, az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a gyermektelen nők száma Romániában és világszerte egyaránt. Ennek a jelenségnek több oka van, a gazdasági és társadalmi tényezőktől kezdve az egészségügyi problémákon át az új generációk mentalitásában és életmódjában bekövetkezett változásokig.

Sok nő esetében a gyermekvállalást az befolyásolja, hogy a karriert, az oktatást vagy a személyes fejlődést helyezik előtérbe. A korábbi generációkkal ellentétben, amikor az anyaságot természetesnek tekintették, ma sok nő nagyobb függetlenségre és rugalmasságra vágyik.

A mai fiatal felnőttek elhalasztják a házasságkötést és a családalapítást, a pénzügyi stabilitásra, az utazásra és a személyes élményekre összpontosítanak, és sokak számára az anyaság már nem elsődleges életcél.

gyermekvállalás Galéria

Sok esetben a karriert és a személyes fejlődést részesítik előnyben a nők, ezért nem, vagy csak későn vállalják az anyaságot

Fotó: Pixabay.com

Megélhetési és termékenységi gondok

Az okok között szerepel a megélhetési költségek emelkedése és a gazdasági bizonytalanság tényezője is. A tendenciához hozzájáruló egyik fontos tényező a megélhetési költségek emelkedése. Az instabil gazdasági helyzetben sok nő úgy érzi, hogy anyagilag nem engedheti meg magának a gyermeknevelést. Az elemzés idézi egy korábbi tanulmányát, amely szerint mintegy 500 000 lejre becsülték egy gyermek felnevelésének költségét.

A termékenységi problémák és az egészségügyi tényezők is befolyásolják a gyermekvállalási kedvet. A meddőség is egyre gyakoribb, ugyanakkor az első terhesség idejére betöltött életkor növekedése is csökkentheti a fogantatás esélyeit.

Szintén befolyásoló tényező, hogy sok nő nem talál magának megfelelő partnert, ugyanakkor az is, hogy változnak a családi minták. A hosszú távú kapcsolatok sokkal instabilabbak, mint a múltban, és a válások aránya egyre nő. A School for Couples tanulmánya szerint 1990 és 2020 között a romániaiak körében 75 százalékkal nőtt a válások aránya.

Azok a nők, akik nem találnak megfelelő partnert, gyakran döntenek úgy, hogy gyermektelenek maradnak, különösen, ha nem akarnak egyedülálló szülők lenni.

Ráadásul a hagyományos családmodell is változik: sok nő már nem kötelességként tekint a házasságra és az anyaságra, hanem személyes választásként.

Milyen hatással van ez a tendencia a romániai születésszámra?

A romániai születésszámra jelentős mértékben hat, hogy növekszik azon nők száma, akik önszántukból vagy egészségügyi okokból nem vállalnak gyermeket. Ez a tendencia felgyorsítja az ország demográfiai hanyatlását.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentése szerint Románia

teljes termékenységi rátája 2023-ra nőnként 1,47 gyermekre esett vissza, ami jóval a 2,1 gyermekes generációs helyettesítési szint alatt van,

és egy másik, az ENSZ előrejelzésén alapuló, nemrégiben készült tanulmány szerint Románia 2100-ra elveszítheti népességének csaknem felét.

A Világbank tanulmánya hangsúlyozza, hogy a gyermekszám csökkenése erőteljes hatással van az oktatási és egészségügyi infrastruktúra közép- és hosszú távú hatékonyságára és fenntarthatóságára.

Az elnéptelenedés a közszolgáltatások átalakításához vezethet, ami a kiürülő és életerejét vesztő helyi közösségeket, városokat és falvakat érinti. Egy olyan jövő, ahol egyre kevesebb gyermek születik, nemcsak fokozott gazdasági és társadalmi nyomást jelent,

hanem mélyreható hatást gyakorol a társadalom egészére is, így ami körvonalazódik: kisebb családok, csendesebb városok, kevesebb gyermekkel rendelkező világ.

Az elemzés arra is rámutat: ahhoz, hogy a nők több gyereket vállaljanak, olyan politikákra van szükség, amelyek ösztönzik a munka és a magánélet egyensúlyát, támogatják a családokat, és olyan környezetet teremtenek, amelyben könnyebb a gyermekvállalás és -nevelés.

Ilyen intézkedések nélkül Románia nemcsak a gyermeklétszám csökkenését kockáztatja, hanem azt is, hogy minden társadalom egyik alapvető elemét veszíti el: az energiát, az örömöt és a reményt, amelyet az új generációk hoznak magukkal.

korábban írtuk

Tovább csökkent Románia népessége: a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének
Tovább csökkent Románia népessége: a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének

Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 21., hétfő

Húsvéti locsolkodás nyárias időjárásban – Az elkövetkező napokban is magasak maradnak a hőmérsékleti értékek

A meteorológusok szerint az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb időjárás várható húsvét hétfőjén az ország legtöbb vidékén.

Húsvéti locsolkodás nyárias időjárásban – Az elkövetkező napokban is magasak maradnak a hőmérsékleti értékek
2025. április 20., vasárnap

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak

Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.

Életük kockáztatásával is menekülnek a kényszerbesorozás elől az ukrajnaiak
2025. április 20., vasárnap

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele

Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.

„Maradjunk Krisztussal egészen a halálig, mert Ővele élni is fogunk” – A Gyulafehérvári Főegyházmegye húsvéti pásztorlevele
2025. április 20., vasárnap

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben

Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.

Várandós nő is érintett az erdélyi láncbalesetben
2025. április 20., vasárnap

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport

Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport
2025. április 20., vasárnap

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen