Változnak a számok. A demográfiai átalakulásokhoz nagy mértékben hozzájárul, hogy miként alakul a gyermekvállalás iránti igény és hajlandóság
Fotó: Deák Szidónia
Romániában is drasztikusan csökken a gyermeket vállaló nők aránya, egy friss statisztika szerint az utóbbi 13 év alatt oda jutott az ország, hogy míg 2011-ben először csökkent 200 ezer alá az újszülöttek száma, 2024-ben már a 150 ezret sem érte el. Egy friss statisztika szerint arányaiban a romániai magyarok körében kevesebb a gyermektelen nő, mint a románok körében, és Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 közötti gyermektelen nők aránya. Az okok sokrétűek: megváltozott a családi modell, egyre többen a karriert részesítik előnyben az anyasággal szemben, és szép számmal akadnak olyanok is, akik nem találnak megfelelő partnert maguknak.
2025. március 08., 10:002025. március 08., 10:00
2025. március 08., 10:052025. március 08., 10:05
A romániai demográfiai változásokhoz nagy mértékben hozzájárul, hogy miként alakul a gyermekvállalás iránti igény és hajlandóság. A Clubulcopiilor.ro portál elemzést készített arról, hogy miként változott Romániában az elmúlt években a gyermeket vállaló nők aránya, és milyen okok húzódnak az egyre szélesebb körben érvényesülő jelenség mögött.
A korábbi évtizedek adatait is idézi a portál: 1990-ben 301 000, 1968-ban pedig több mint 500 000 csecsemő született Romániában.
A demográfiai visszaesés egyik fő oka, hogy egyre csökken a szülővé válni akaró nők és párok száma
Fotó: Deák Szidónia
A Clubulcopiilor.ro portál a The Wall Street Journal, a híres amerikai pénzügyi lap által közzétett tanulmányból kiindulva végezte az elemzést. Az Amerikai Egyesült Államokban is ugyanez a tendencia érvényesül: a demográfiai visszaesés egyik fő oka, hogy egyre csökken a szülővé válni akaró nők és párok száma – akár azért, mert nem szeretnének utódot, akár mert egészségügyi vagy szociális okokból nem vállalhatnak gyereket. Hasonló tendencia látszik körvonalazódni Romániában is: egyre csökken a fiatal anyák száma, a 35 év felettieké pedig ugrásszerűen nő.
Bár európai uniós összevetésben Romániában a legmagasabb a kiskorú anyák száma, ettől függetlenül az 1990-es évek óta drasztikusan csökkent a fiatalon gyereket vállaló nők száma. Míg 1990-ben a gyermekek 15 százaléka született 15–19 éves anyáktól, addig 2023-ra ez az arány 9 százalék alá csökkent.
A karrierépítés miatt egyre gyakrabban szorul háttérbe a nők életében a gyermekvállalás
Fotó: Pixabay.com
Az Egyesült Államokban és más nyugat-európai országokban megfigyelhető tendencia tehát Romániában is tükröződik. 2020-ban először fordult elő, hogy a legtöbb gyermeket 30 és 34 év közötti anyák szülték.
Mi több, a legnagyobb mértékben a 35–39 éves anyák száma növekedett, 1990-hez képest 2020-ra számuk 174 százalékkal nőtt. A 40–44 éves anyák száma szintén jelentősen, 160 százalékkal nőtt.
A romániai nők esetében is érvényesül a tendencia, miszerint a 35 év felettiek közül egyre többen gyermektelenek.
Ez a tendencia más országokban is megfigyelhető. Az Egyesült Államokban például a 35–44 éves nők körében a gyermektelenek aránya 20 százalék, ami alig magasabb, mint Romániában. Amerikai szociológusok úgy vélik, hogy ez az arány az elkövetkező időszakban növekedni fog.
Ezzel szemben Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában ez az arány 10 százalék alatt mozog.
Romániában az 1960 és 1970 között született nők 12 százaléka gyermektelen, az elemzés pedig azt sugallja, hogy a következő generációk esetében ez a szám továbbra is növekedni fog. Az elemzés kitér arra is, hogy miként befolyásolja a gyermektelen nők számának emelkedését az oktatás, a vallás, az etnikai hovatartozás vagy a családi állapot.
A gyermekvállalás tekintetében a felekezeti hovatartozás nem tűnik meghatározónak: a gyermektelen nők számának emelkedő tendenciája a legtöbb romániai vallási felekezetben megtalálható: ortodox, katolikus, protestáns vagy neoprotestáns. Bár jelentős különbség mutatkozik a 35 év feletti, gyermektelen nők aránya között a városi és a vidéki területeken, mindkét szegmens gyorsuló ütemben növekszik. Úgy tűnik, hogy a vidéki környezet mintegy 10 évvel „le van maradva” a városi mögött: a 35 évnél idősebb, gyermektelen vidéki nők aránya hasonló, mint a városi nőké volt egy évtizeddel ezelőtt.
Míg a vallás a jelenséget látszólag nem befolyásolja jelentősen, a gyermektelen nők számának emelkedő tendenciája különbözik a három legnagyobb romániai etnikai csoport között.
Romániában 2011-ben csökkent először az újszülöttek száma 200 ezer alá, 2024-re ez a szám jelentős mértékben lecsökkent, mindössze 13 év alatt
Fotó: Deák Szidónia
A kimutatás szerint a 35–44 éves bukaresti nők egyharmada gyermektelen. Ez az arány az 1990-es évek eleji 16 százalékról csaknem megduplázódott.
Fény derült ugyanakkor arra is, hogy Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 közötti gyermektelen nők aránya. Ez a szám 1992 óta 130 százalékkal nőtt, nagyobb mértékben, mint Bukarestben (87,5 százalék), Brassóban (81 százalék) vagy Temesváron (77 százalék).
Az elemzés szerint az elmúlt 10 évben nagy mértékben megnőtt azon nők száma, akik elválnak, mielőtt gyermeket vállalnának.
Míg a házasságon kívüli születések az 1990-es évek elején ritkák voltak, ma már sokkal gyakoribbak.
Mint láthatjuk, az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a gyermektelen nők száma Romániában és világszerte egyaránt. Ennek a jelenségnek több oka van, a gazdasági és társadalmi tényezőktől kezdve az egészségügyi problémákon át az új generációk mentalitásában és életmódjában bekövetkezett változásokig.
A mai fiatal felnőttek elhalasztják a házasságkötést és a családalapítást, a pénzügyi stabilitásra, az utazásra és a személyes élményekre összpontosítanak, és sokak számára az anyaság már nem elsődleges életcél.
Sok esetben a karriert és a személyes fejlődést részesítik előnyben a nők, ezért nem, vagy csak későn vállalják az anyaságot
Fotó: Pixabay.com
Az okok között szerepel a megélhetési költségek emelkedése és a gazdasági bizonytalanság tényezője is. A tendenciához hozzájáruló egyik fontos tényező a megélhetési költségek emelkedése. Az instabil gazdasági helyzetben sok nő úgy érzi, hogy anyagilag nem engedheti meg magának a gyermeknevelést. Az elemzés idézi egy korábbi tanulmányát, amely szerint mintegy 500 000 lejre becsülték egy gyermek felnevelésének költségét.
Szintén befolyásoló tényező, hogy sok nő nem talál magának megfelelő partnert, ugyanakkor az is, hogy változnak a családi minták. A hosszú távú kapcsolatok sokkal instabilabbak, mint a múltban, és a válások aránya egyre nő. A School for Couples tanulmánya szerint 1990 és 2020 között a romániaiak körében 75 százalékkal nőtt a válások aránya.
Ráadásul a hagyományos családmodell is változik: sok nő már nem kötelességként tekint a házasságra és az anyaságra, hanem személyes választásként.
A romániai születésszámra jelentős mértékben hat, hogy növekszik azon nők száma, akik önszántukból vagy egészségügyi okokból nem vállalnak gyermeket. Ez a tendencia felgyorsítja az ország demográfiai hanyatlását.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentése szerint Románia
és egy másik, az ENSZ előrejelzésén alapuló, nemrégiben készült tanulmány szerint Románia 2100-ra elveszítheti népességének csaknem felét.
A Világbank tanulmánya hangsúlyozza, hogy a gyermekszám csökkenése erőteljes hatással van az oktatási és egészségügyi infrastruktúra közép- és hosszú távú hatékonyságára és fenntarthatóságára.
hanem mélyreható hatást gyakorol a társadalom egészére is, így ami körvonalazódik: kisebb családok, csendesebb városok, kevesebb gyermekkel rendelkező világ.
Ilyen intézkedések nélkül Románia nemcsak a gyermeklétszám csökkenését kockáztatja, hanem azt is, hogy minden társadalom egyik alapvető elemét veszíti el: az energiát, az örömöt és a reményt, amelyet az új generációk hoznak magukkal.
Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A meteorológusok szerint az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb időjárás várható húsvét hétfőjén az ország legtöbb vidékén.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!