Fotó: Archív
2009. május 27., 17:512009. május 27., 17:51
Sikerült kicseleznie a törvényt Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesternek. A városvezető ügyvédjei addig kérték a halasztásokat az ellene folyó büntetőjogi perben, míg az ügy elévült. A Brassói Bíróság május 7-én döntött arról, hogy a polgármester ellen folyó büntetőperről leválasztja a polgári peres részeket, egy héttel később pedig megállapította a büntetőjogi ügy elévültét, és lezárta a pert. A polgári peres felek kárigényéről pedig egy újabb, ez év június 11-én kezdődő perben dönt majd a Brassói Bíróság. Az erre vonatkozó információk a bíróság honlapján jelentek meg az elmúlt napokban.
Ráduly Róbert még parlamenti képviselőként 2001. október 30-án gázolta el egy predeali gyalogátjáró körzetében az akkor 61 éves Elena Stoenicát. A bukaresti asszonyt ő maga szállította kórházba szolgálati kocsijával, ez után tért vissza a baleset helyszínére. Elena Stoenica súlyos sérüléseket szenvedett, 120 napos kórházi kezelés után rokkanttá nyilvánították.
Per csak 2005. januárjában indult a gázoló ellen. A Legfőbb Ügyészség ugyan már 2001-ben összeállította a vádiratot, a képviselőt a mentelmi jog védte attól, hogy törvény elé állítsák. Ráduly 2004 nyarán lemondott a képviselőségről, miután Csíkszereda polgármesterévé választották. Jelenleg második mandátumát tölti a város élén.
A polgármester a Krónika 2005. december 9-i számában arról beszélt: politikai ellenlábasai akadályozták meg, hogy az ügy már 2001-ben bíróságra kerüljön. Ezek ugyanis abban voltak érdekeltek, hogy sakkban tartsák. Azt azonban cáfolta, hogy a büntetőperrel sikerült volna befolyásolni a politikai döntéseit.
A vádirat szerint egyébként a baleset a gyalogátkelő övezetében történt, és ha Ráduly a megengedett sebességgel közlekedett volna, és időben kezdett volna fékezni, elegendő idő állt volna rendelkezésére, hogy megálljon, és átengedje az út baloldaláról elindult asszonyt. A dossziéhoz Ráduly is szakértői iratot csatolt, amely viszont azt tanúsítja, hogy a jármű a megengedett sebességgel haladt. A polgármester azt is kétségbe vonta, hogy a gyalogátkelő övezetében történt volna a baleset, szerinte az 8 méterrel az átkelő után következett be. A perben nemcsak az áldozat támasztott anyagi igényeket vele szemben, hanem a Brassó megyei Kórház, a Bukaresti Sürgősségi Kórház és a bukaresti Elias kórház is.
A Brassói Bíróság 2006. októberében az ügyészség érveit tartotta erősebbeknek, fél évi felfüggesztett börtönbüntetésre, és kártérítés fizetésére ítélte a politikust. Az ítélet ellen azonban valamennyi fél fellebbezett, a Brassó Megyei Törvényszék pedig visszaküldte alapfokra a dossziét. A polgármester 2007. március 2.-i lapszámunkban arról nyilatkozott, hogy nem örül a fordulatnak, ő ugyanis abban érdekelt, hogy minél előbb kerüljön pont a bírósági ügy végére. Ennek ellenére az őt képviselő ügyvédek folyamodtak rendre a halogatás taktikájához.
A bíróság honlapján megtalálható kronológia szerint a 2007 májusában újrakezdett perben 13 alkalommal kellett halasztani. Az okok között szerepel az ügyvéd keresése, perrendtartási kifogás emelése, a tanúk távolmaradása, valamint valamely jogszabály alkotmányossági vizsgálata is. Utóbbi bizonyult a leghasznosabbnak az időhúzásban. A Brassói Bíróságnak ugyanis 2008. márciusától 2009. májusáig kellett várnia az alkotmánybírósági állásfoglalásra. Ez idő alatt évült el a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés ügye.
Telefonon megkerestük Ráduly Róbertet, aki azt nyilatkozta, tőlünk értesül a brassói bírósági döntésről. A politikus cáfolta, hogy az időhúzásra építette volna a védekezési stratégiáját. „Igyekeztem függetleníteni magam ettől az ügytől; az ügyvédek dolga volt, hogy miként képviselnek” – jelentette ki. Kérdésünkre, hogy örvend-e a fejleményeknek, megjegyezte, ebben az ügyben inkább magát tekinti áldozatnak, hiszen nem volt könnyű hét és fél évig az ügy terhét viselni. „A tanulságokat viszont levontam – jegyezte meg Ráduly. – Az Isten ugyanis üzenni kíván egy-egy ilyen történettel mindannyiunknak.”
A per kezdetekor Elena Stoenica 50 ezer lejes kártérítést, valamint a betegápolóinak fizetendő havi négyszáz lejes járadék megítélését kérte a bíróságtól. A polgármester kérdésünkre elmondta, nem tudja, hogy a sértett fél újrafogalmazza-e a kártérítési igényét. Abbeli meggyőződésének adott hangot viszont, hogy az ő ügye ezennel lezárult. Ha a bíróság megalapozottnak is tartja a kárigényt, ezt a biztosítónak kell kifizetnie.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.