Képünk illusztráció
Fotó: Illyés Tibor/MTI
Az erdélyi magyarok körében konszenzus van arról, meg kell tanulniuk románul – derül ki egy szerdán ismertetett felmérésből. A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarság megengedő a román nyelvű oktatással szemben, és tart attól, hogy az oktatási intézmények párhuzamosodása a közösség peremre szorulásához vezethet.
2020. szeptember 09., 20:422020. szeptember 09., 20:42
2020. szeptember 09., 21:292020. szeptember 09., 21:29
A Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet által reprezentatív mintán június és július folyamán végzett, Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok soraiban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. A koronavírus-járvány miatt telefonon és online lekérdezett kutatás eredményeit Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok ismertették szerdán Kolozsváron.
A sajtótájékoztatón Toró Tibor elmondta: a román nyelvvel kapcsolatos kérdéskör eredményei szerint a megkérdezettek 69 százaléka nagyon fontosnak, 22 százaléka pedig fontosnak tartotta azt, hogy a magyar gyermekek jól megtanuljanak románul, és csupán egy-egy százalék gondolta, hogy ez nem, vagy egyáltalán nem fontos.
Toró Tibor a román nyelvhez való viszonyt vizsgáló kérdések kapcsán elmondta: a szubjektív román nyelvtudásról vannak korábbi adataik is, és az újabb felmérések tükrében „lassú, de biztos csökkenés” mutatható ki.
Székely István Gergő, Kiss Tamás és Toró Tibor a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Bíró Sára
A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka gondolja azt, hogy jól beszéli az ország nyelvét: 22 százalék (saját megítélése szerint) tökéletesen vagy anyanyelvi szinten beszél románul, míg 33 százalék jól, de érezhető akcentussal. 29 százalék mondja azt, hogy az esetek nagy többségében meg tudja értetni magát, míg 16 százalék nehézségekkel, vagy egyáltalán nem beszéli az ország hivatalos nyelvét. Az arányok a Székelyföldön és a Partiumban a legalacsonyabbak, és elgondolkodtató, hogy a fiatalok esetében nagyobb a román nyelvet rosszul beszélők aránya.
Arról a magyarlakta régiókban, a Székelyföldön és a Partiumban is egyetértés van, hogy a magyar gyerekeknek meg kell tanulniuk románul. Holott a román diskurzus szerint a magyarok nem akarják megtanulni az ország nyelvét. Ez nem így van, értelmezték az eredményeket a kutatók, akik szerint a magyarok sincsenek tudatában annak, hogy valójában egyetértenek a román nyelvtudás fontosságát illetően.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 34 százalékuk teljes mértékben és további 13 százalékuk inkább egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint „sok magyar nem is akar megtanulni románul”. Ez azt jelenti, hogy a magyarok többsége interiorizált egy, a románok körében széles körben elterjedt (ugyanakkor hamis) sztereotípiát, mutattak rá. A kijelentéssel egyetértők többnyire a románul jól beszélők, illetve a fiatalok köréből kerülnek ki.
Fotó: Bíró Sára
A román nyelv sokak számára szorongást okoz, és jelentős azon erdélyi magyarok aránya, akik jobban szeretnék tudni az állam nyelvét. 22 százalékuk szorong, ha románul kell beszélnie, és ez csupán az erdélyi magyar közösség alig több mint felére, 53 százalékra nem jellemző egyáltalán.
A szorongás és az akcentus nélküli romántudás iránti vágy a Székelyföldön és egyéb magyarlakta területeken érhető inkább tetten, és a nagyvárosokra kevésbé jellemző.
A felmérésből az is kitűnik, hogy az erdélyi magyarok egyharmada negatívan vélekedik azon nemzettársairól, akik egyáltalán nem beszélik az állam nyelvét. Az akcentust ellenben már széles körben elfogadják, ami a kutatók szerint azzal is összefügghet, hogy ez az erdélyi magyar politikai elitnél is megvan.
Azzal a kijelentéssel, miszerint a jelentős arányban magyarlakta településeken a román gyermekek számára kötelező magyar nyelvórákat kellene bevezetni, a megkérdezettek többsége nem ért egyet, még a Székelyföldön sem. Ez arra utal, hogy az erdélyi magyarok elfogadják a két nyelv közötti aszimmetriát, mutatott rá Kiss Tamás.
Érdekes eredmények születtek az oktatási rendszerrel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdések alapján is: a román oktatás minőségéről a magyar válaszadók véleménye lesújtó, a magyar nyelvű oktatást ennél lényegesen pozitívabban értékelik.
Fotó: Barabás Ákos
Az eredmények szerint ugyanakkor egyre kevesebben értenek egyet a magyar politikai elit által propagált intézményi párhuzamossággal, azaz a magyar oktatási intézmények egyre inkább felgyorsuló önállósodásával.
Több kérdés alapján úgy tűnik, azt a tényt, hogy a román nyelv egyre inkább kiszorul a tantervből, a megkérdezettek jelentős része a marginalizációval asszociálja. Erre utal, hogy
Fotó: Bíró Sára
A „fele-fele” megoldás ráadásul tömbterületeken, leginkább a Székelyföldön népszerű. A válaszadók kétharmada szerint egyébként a jelenlegi oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a gyerekek megtanuljanak románul, 40 százalék szerint pedig elfogadható, hogy bizonyos tárgyakat románul tanuljanak. 27 százalék szerint az is elfogadható, hogy felső tagozaton a tárgyak jelentős részét román nyelven tanítsák. A válaszokból kiderül, hogy
A szociológus szerint az erdélyi magyarok attól tartanak, hogy a román nyelvtudás hiánya a közösség marginalizálódásához vezethet, miközben a politikai elit egyáltalán nem tematizálja ezt a kérdést.
A sajtótájékoztatón a kutatók a telefonos és online adatfelvétel közötti különbségekre is kitértek, rámutatva: az online válaszok sokkal radikálisabbak, így hiába olcsó és gyors a módszer, az így nyert eredményeket veszélyes reprezentatívnak gondolni. Székely István Gergő rámutatott: az is megtörténhet, hogy a számítógép előtt ülő megkérdezett inkább felvállalja véleményét, mintha a lekérdezés szemtől szembe történne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás