Hatalmas szalagcímmel hirdette kedd reggel a Vocea Transilvaniei hírportál, hogy „Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a szentségekhez is eljutott. Vizsgálat indult az erdélyi római katolikus egyház ingatlanbirodalma ellen”, estig azonban semmi nem bizonyította az állítás valóságtartalmát.
2015. március 24., 19:182015. március 24., 19:18
Miközben a gyulafehérvári és a nagyváradi egyházmegye illetékeseinek semmilyen restitúciós irat bekéréséről nem volt tudomásuk, Szatmár megyében is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a prefektúra gyűjt adatokat az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanok kapcsán. Azzal kapcsolatosan, hogy kinek a megrendelésére dolgoznak, szintén nem sikerült hitelt érdemlő információkat szereznünk.
A hírportál egyébként úgy tudja, hogy több erdélyi megyében vizsgálja a DNA az 1995 és 2013 közötti épület- és telek-visszaszolgáltatásokat. Mint írják, az eljárást a DNA Fehér megyei osztálya kezdeményezte, és azt is tudni vélik, hogy három Szatmár megyei önkormányzattól – Szatmárnémeti, Hadad és Aranyosmeggyes – minden ezzel kapcsolatos iratot kikértek. A DNA honlapján erre vonatkozó hírt nem találtunk, sajtószolgálatuk szóbeli tájékoztatást nem volt hajlandó adni, írásbeli kérdéseinkre pedig kedd koraestig nem érkezett válasz.
A szatmári római katolikus püspökségen érdeklődésünkre közölték: hozzájuk semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett, így nem is óhajtják kommentálni ezt az értesülést. Hadad község polgármestere, Balogh Ferenc eközben kifejtette: körülbelül egy héttel ezelőtt kértek tőlük adatokat a katolikus egyházi vagyonnal kapcsolatosan. A nagyközség önkormányzatának túl sok közölnivalója azonban nem volt, mivel Hadadon nincs római katolikus gyülekezet. A polgármester hozzátette: az igénylés nem a DNA-tól, hanem a Szatmár megyei kormányhivataltól érkezett.
Az aranyosmeggyesi jegyző szerint ők is kaptak ilyen jellegű felszólítást a prefektúrától, melyre válaszoltak is: a községben lévő egyetlen katolikus templom nem szerepel az önkormányzat nyilvántartásában, és arról sincs tudomásuk, hogy vissza lett-e szolgáltatva vagy sem.
A szatmárnémeti polgármesteri hivatal jogi osztályának vezetője, Mihaela Racolta ellenben tagadta, hogy ilyen jellegű információkat adtak volna ki, mint elmondta, sem a DNA, sem a prefektúra nem kért tőlük egyházi ingatlanokra vonatkozó adatokat.
Másként emlékszik viszont Cosmin Dorle, a Szatmár megyei kormányhivatal jogi osztályának vezetője, aki kérdésünkre, miszerint a DNA megrendelésére gyűjtenek-e adatokat, elmondta, valóban gyűjtenek információkat, az esetleges megrendelővel kapcsolatosan azonban mindössze annyit közölt, hogy „nem áll módjában erről tájékoztatást adni”. Mint kifejtette, megyei szintű összesítést végeznek, kérdésünkre pedig leszögezte: az említett két község mellett Szatmárnémeti önkormányzatától is kikérték a nyilvántartást.
Máshol nem kértek iratokat
A gyulafehérvári római katolikus érsekségen sem tudnak olyanról, hogy az egyház erdélyi ingatlanjai ügyében vizsgálódna a vádhatóság. Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke és irodaigazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, senki nem fordult hozzájuk, a hatóságok nem kértek ki dokumentumokat, és papjaik sem jelezték, hogy vizsgálat indult volna az ingatlanok miatt.
Potyó Ferenc leszögezte, ha a Fehér megyei ügyészek nyomoznak is, nem a gyulafehérvári érsekség területén teszik. Hasonlóképpen nyilatkozott Tamás József csíkszeredai segédpüspök is. „Hála Istennek, nálunk nincsenek ilyen gondok” – szögezte le. Érdeklődésünkre Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is úgy nyilatkozott, tőlük sem kértek ki a római katolikus egyház visszaszolgáltatott ingatlanjaira vonatkozó dokumentumokat.
Vakon Zsolt, a nagyváradi római katolikus püspökség szóvivője sem tud arról, hogy az egyházmegye területén kért volna be a korrupcióellenes vagy másmilyen hatóság hasonló iratokat.
Nem adják, ami visszajárna
Amint arról lapunkban több ízben is írtunk, a római katolikus egyház a rendszerváltás óta rendíthetetlenül küzd a kommunista érában elkobzott vagyona visszaszerzéséért. Sok esetben sikerrel jártak, visszakaptak Erdélyben és a Partiumban is számos iskolaépületet és más ingatlant, azonban sokkal adósuk még a román állam.
Ott van például Gyulafehérváron az egykori Batthyáneum, ami egyébként Jakubinyi György érsek szerint – amint azt a lapunknak nemrég adott interjújában hangsúlyozta – is iskolapéldája annak, ahogy a bukaresti hatalom mindent elkövet az elsősorban kisebbségi egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának késleltetésére vagy megtagadására.
Hosszas pereskedés után valamennyi bírósági szinten veszített az egyházmegye, amelynek képviselője mintegy tíz éve fordult jogorvoslatért a strasbourgi emberjogi bírósághoz, a nemzetközi bíróság viszont érdemben még nem tárgyalta az ügyet. Arra azonban időközben kötelezte a román államot, hogy a vissza nem szolgáltatás miatt eltelt időszakra 8 ezer eurónyi késedelmi büntetést fizessen ki a gyulafehérvári érsekségnek.
Hasonlóképpen késik a nagyváradi premontreiek vagyonának restitúciója: sem a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó hatalmas belvárosi ingatlant, sem a Váradszentmárton központjában, a templom szomszédságában található egykori rendházat sem sikerült visszaszerezni sok év harca árán sem.
Tavaly februárban végül jogerősen elutasította a nagyváradi ítélőtábla a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság fellebbezését abban a perben, amelyet a római katolikus rend a román állami restitúciós bizottság egyik korábbi, számára kedvezőtlen döntésének megsemmisítése érdekében indított. A küzdelmet viszont ennek ellenére sem adják fel, decemberben két keresetet is iktattak a legfelsőbb bíróságon.
Az sem biztos, amit visszaadtak
Az elmúlt időszakban ugyanakkor kiderült, hogy az sem biztos, amit visszaszolgáltattak. Hosszas huzavona után – mint ismeretes – a tavalyi év végén végül visszaállamosították a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot, miután a ploieşti-i táblabíróság november végi jogerős ítélete érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre.
Hasonló helyzetbe kerülhet a nagyváradi egykori pénzügyi palota is. Az irgalmas rendiek ingatlanát a restitúciós törvény alapján 2012-ben kapta vissza a nagyváradi római katolikus püspökség, ám a megyei önkormányzat, Radu Ţârle elnöklése idején megtámadta az illetékes kormánybizottság határozatát.
A nagyváradi bíróság első fokon az egyháznak adott igazat, majd tavaly a megyeszékhely ítélőtáblája utasította el az önkormányzat fellebbezését. Ennek következtében a tanács, immár Cornel Popa elnökletével közpénzből alkalmazott ügyvédeket, hogy azok kiharcolják a perújrafelvételt a legfelsőbb bíróságon, akciójuk pedig sikerrel járt.
Nem adják fel
A történelmi egyházak vezetői azonban nem adják fel, nemrég személyes találkozót kértek Klaus Johannis államfőtől.
Azóta érkezett ugyanakkor a hír Washingtonból, hogy az emberi jogi vonatkozású aggodalmakra, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot a fasiszta és a kommunista rendszerek idején elkobzott romániai épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának lassú üteme. Ezt Hoyt Yee, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz intézett válaszlevelében szögezte le.
Stabil kormánytöbbségre van szüksége Romániának, ezt pedig a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közösen tudná ellátni – állapította meg Kelemen Hunor hétfő este Kolozsváron a SZÁT ülését követően, bejelentve: a szövetség Elena Lasconit támogatja.
A hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében is sikert könyvelhetett el a magyar képviselet: megduplázta szavazóinak a számát vasárnap a 2020-as parlamenti választásokhoz képest.
A hőmérséklet sűrű ingadozása várható a következő két hétben, csapadékra nagyobb valószínűséggel december 6. után lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat december 2–15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
December 15-én életbe lép az új vasúti menetrend, amelynek megfelelően 2025. december 13-ig naponta átlagosan 1100 vonatjárat fog közlekedni.
Az elmúlt 24 órában 10 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 13 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Az erdélyi és székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős magyar érdekképviseletet akarnak Bukarestben – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.
A magyaroknak a parlamenti választáson tanúsított magas részvétele bebizonyította, hogy erős, szolidáris a romániai magyar közösség, amely felelősséget vállal az ország további éveiért, évtizedeiért – jelentette ki Kolozsváron Kelemen Hunor.
Országos meglepetést okozott a választásokon sokszor sereghajtó Hargita megye éllovas teljesítménye: a 2024-es parlamenti választásokon a legjobban teljesítő romániai megye lett.
Borús időre számíthatunk jövő héten országszerte, a december eleji sokévi átlagnak megfelelő hőmérsékleti értékekkel.
Halálra gázoltak egy 21 éves fiatalembert szombaton este Brassópojánán; a járművet vezető férfi ittas volt.
szóljon hozzá!