„A golgotai kereszt elé csak megrendülten, lehajtott fejjel állhatunk oda. Helyettünk történt, érettünk halt meg Jézus, a mi bűneinket vitte a Golgotára”
Fotó: Pixabay.com
PÁSZTORLEVELEK – „Mi mindannyian a tékozló fiúhoz hasonló életet élünk, de mégis részesülünk Isten kegyelmében” – fogalmaz Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök húsvéti pásztorlevelében. Az egyházi vezető szerint Jézus győzött a halálon és győzelme nekünk is az életet jelenti.
2024. március 29., 19:102024. március 29., 19:10
„Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 2 És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. 3 Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 4 Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. 5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.
Kató Béla: „az evangélium tanítása szerint a Jézust szeretők megajándékozottak lettek. Olyan megdöbbentő módon, hogy abba beleremegett a föld”
Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Húsvét vasárnapján ezt hirdetik a világ minden keresztény templomának a szószékéről, így köszön egymásnak ismerős és ismeretlen, ezt énekli, kiáltja, visszhangozza minden hívő ember: „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Halleluja.”
Máté evangélista úgy fogalmazta meg a történeteket, hogy szinte filmszerűen látjuk magunk előtt a világ és benne minden ember életére nézve a sorsfordító hajnal eseményeit. Az evangéliumban benne van Isten hatalmas cselekedete és az ember kicsinysége, félelme, benne a hit és a kétely, a remény és a félelemből ujjongó, örömmé váló bizonyosság. Ennek a történetnek minden „szereplője” fontos – hiszen ránk mutatva kérdez: te mit tennél? Te mit teszel? Te mit hiszel? Hallod az Úr angyalának szavát? Látjuk a „félelemtől megrettent” őröket és a „félelemmel és nagy örömmel” tovafutó asszonyokat, akik viszik a feltámadás hírét. Látjuk őket, és az ige arra késztet: nézzünk be a lelkünk mélyébe, annak belső kamrájába: félelem és rettegés vagy a feltámadottat kereső, az angyal szavában az Isten üzenetét meghalló és a sírban a testet nem lelő lélek öröme lakozik-e bennünk?
Aki gyászolt már, az tudja: a gyászolók korán ébrednek, hajnalok hajnalán. Ezek az asszonyok a nap első sugaraira már a sírkertben voltak. Fájdalmuknál csak a vágy volt nagyobb, hogy a szeretett urat holtában is körülvegyék, lássák, gondozzák a drága testet. Aki gyászolt, az tudja, hogy már az is némi megnyugvást ad, ha csak láthatjuk a sírt, vagy ha a szeretett lényért még holtában is tehetünk valamit. Ma szerte a világon eltűnt, elégett, vízbe fúlt halottak ezrei vannak, akiket még a sírjukban sem találunk meg. Pedig mi is úgy vagyunk, mint azok az asszonyok, hogy annyira szeretjük azokat, akiket elveszítettünk, hogy legalább a temetőben szeretnénk megnyugvást találni.
Isten látja, hogy mi van a szívünkben.
Győzött a halálon és győzelme nekünk is az életet jelenti. Ez a győzelem persze nem magától értetődő a halandó ember számára. Úgy vagyunk vele, mint a jeruzsálemi sziklasírhoz zarándokoló száz- és százezer turista, amikor belép a szent sír kicsinyke ajtaján, le kell hajtaniuk a fejüket. Itt akaratlanul is megrendül az ember ettől a tisztelettől. Mi nem érdemeltük ki a megváltást. Mi mindannyian a tékozló fiúhoz hasonló életet élünk, de mégis részesülünk Isten kegyelmében. Mi, amikor megállunk a temetőinkben a sírjaink mellett, akkor mindig lefelé nézünk és nem tudunk felfelé tekinteni. A halállal szemben mi csak vesztesek lehetünk. És a golgotai kereszt elé is csak megrendülten, lehajtott fejjel állhatunk oda. Helyettünk történt, érettünk halt meg Jézus, a mi bűneinket vitte a Golgotára. Mi csak vesztesek lehetünk, a halál, a bűn előtt kell magunkban megállnunk.
Isten azonban megkönyörült rajtunk és engedi azt, hogy a feltámadás öröme miatt boldog húsvétunk legyen. Ezt kívánom mindannyiunknak. Ámen.
Kallós Zoltán oktatási államtitkárnak sem világos, miként alakulhatott ki az a helyzet az idei érettségi román nyelv és irodalom vizsgáján, hogy Kolozs megyében és egy bihari vizsgaközpontban nem jelölték meg a magyar tagozat diákjainak dolgozatait.
A hidrológiai intézet és a meteorológiai szolgálat aggasztó előrejelzései miatt összeült kedden a környezetvédelmi minisztériumban a vészhelyzeti tárcaközi bizottság.
Megrovásban részesíti egyik alkalmazottját Marosvásárhely polgármesteri hivatala azok után, hogy poszt mortem is díszpolgári elismerésben részesült Alexandru Todea görögkatolikus bíboros, holott éltében is megkapta a címet.
Július 11-ig meghosszabbították a beiratkozás időszakát a szakiskolai és a duális képzésre a 2024-2025-ös tanévre – jelentette be az oktatási minisztérium, pontosítva azt is, hogy ez a módosulás nem érinti az elméleti líceumokba történő felvételit.
A múlt héten 586 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Kedden elindította Brassó–Budapest járatát a Wizz Air légitársaság, a heti három alkalommal közlekedő járat a Székelyfölddel is összekapcsolja a magyar fővárost.
Légköri labilitásra vonatkozó másodfokú, vagyis narancssárga riasztást adott ki kedd délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország felére.
Romániában a turizmusnak pinponglabda jellege van, vallja Talpas János, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának egykori oktatója, aki szerint az aktuális törvénykezés sok kérdést és problémát vet fel, nem áll a fejlődés szolgálatában.
Az év elejétől 220 lakossági bejelentés érkezett Hargita megye településeiről a csendőrséghez medvék jelenlétéről.
Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést: hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!