„A golgotai kereszt elé csak megrendülten, lehajtott fejjel állhatunk oda. Helyettünk történt, érettünk halt meg Jézus, a mi bűneinket vitte a Golgotára”
Fotó: Pixabay.com
PÁSZTORLEVELEK – „Mi mindannyian a tékozló fiúhoz hasonló életet élünk, de mégis részesülünk Isten kegyelmében” – fogalmaz Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök húsvéti pásztorlevelében. Az egyházi vezető szerint Jézus győzött a halálon és győzelme nekünk is az életet jelenti.
2024. március 29., 19:102024. március 29., 19:10
„Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 2 És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. 3 Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 4 Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. 5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.
Kató Béla: „az evangélium tanítása szerint a Jézust szeretők megajándékozottak lettek. Olyan megdöbbentő módon, hogy abba beleremegett a föld”
Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Húsvét vasárnapján ezt hirdetik a világ minden keresztény templomának a szószékéről, így köszön egymásnak ismerős és ismeretlen, ezt énekli, kiáltja, visszhangozza minden hívő ember: „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Halleluja.”
Máté evangélista úgy fogalmazta meg a történeteket, hogy szinte filmszerűen látjuk magunk előtt a világ és benne minden ember életére nézve a sorsfordító hajnal eseményeit. Az evangéliumban benne van Isten hatalmas cselekedete és az ember kicsinysége, félelme, benne a hit és a kétely, a remény és a félelemből ujjongó, örömmé váló bizonyosság. Ennek a történetnek minden „szereplője” fontos – hiszen ránk mutatva kérdez: te mit tennél? Te mit teszel? Te mit hiszel? Hallod az Úr angyalának szavát? Látjuk a „félelemtől megrettent” őröket és a „félelemmel és nagy örömmel” tovafutó asszonyokat, akik viszik a feltámadás hírét. Látjuk őket, és az ige arra késztet: nézzünk be a lelkünk mélyébe, annak belső kamrájába: félelem és rettegés vagy a feltámadottat kereső, az angyal szavában az Isten üzenetét meghalló és a sírban a testet nem lelő lélek öröme lakozik-e bennünk?
Aki gyászolt már, az tudja: a gyászolók korán ébrednek, hajnalok hajnalán. Ezek az asszonyok a nap első sugaraira már a sírkertben voltak. Fájdalmuknál csak a vágy volt nagyobb, hogy a szeretett urat holtában is körülvegyék, lássák, gondozzák a drága testet. Aki gyászolt, az tudja, hogy már az is némi megnyugvást ad, ha csak láthatjuk a sírt, vagy ha a szeretett lényért még holtában is tehetünk valamit. Ma szerte a világon eltűnt, elégett, vízbe fúlt halottak ezrei vannak, akiket még a sírjukban sem találunk meg. Pedig mi is úgy vagyunk, mint azok az asszonyok, hogy annyira szeretjük azokat, akiket elveszítettünk, hogy legalább a temetőben szeretnénk megnyugvást találni.
Isten látja, hogy mi van a szívünkben.
Győzött a halálon és győzelme nekünk is az életet jelenti. Ez a győzelem persze nem magától értetődő a halandó ember számára. Úgy vagyunk vele, mint a jeruzsálemi sziklasírhoz zarándokoló száz- és százezer turista, amikor belép a szent sír kicsinyke ajtaján, le kell hajtaniuk a fejüket. Itt akaratlanul is megrendül az ember ettől a tisztelettől. Mi nem érdemeltük ki a megváltást. Mi mindannyian a tékozló fiúhoz hasonló életet élünk, de mégis részesülünk Isten kegyelmében. Mi, amikor megállunk a temetőinkben a sírjaink mellett, akkor mindig lefelé nézünk és nem tudunk felfelé tekinteni. A halállal szemben mi csak vesztesek lehetünk. És a golgotai kereszt elé is csak megrendülten, lehajtott fejjel állhatunk oda. Helyettünk történt, érettünk halt meg Jézus, a mi bűneinket vitte a Golgotára. Mi csak vesztesek lehetünk, a halál, a bűn előtt kell magunkban megállnunk.
Isten azonban megkönyörült rajtunk és engedi azt, hogy a feltámadás öröme miatt boldog húsvétunk legyen. Ezt kívánom mindannyiunknak. Ámen.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
A Hargita megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az RMDSZ-es Borboly Csabát és Barti Tihamért választotta a testület alelnöki tisztségébe – tájékoztatott a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Leállt péntek délelőtt 10 órakor a vasúti közlekedés Brassó és Segesvár között – tájékoztatott a román állami vasúttárssaság utasszállító részlege (CFR Călători).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!