A Leőwey Klára Elméleti Líceum kisdiákjainak ünnepi műsora a református templomban
Fotó: Haáz Vince
A Leőwey Klára Elméleti Líceum ünnepi műsorával, ökumenikus istentisztelettel, politikusok beszédeivel és közös koszorúzással emlékeztek március 15-én az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire Máramarosszigeten.
2022. március 15., 16:292022. március 15., 16:29
2022. március 15., 16:582022. március 15., 16:58
A március 15-i megemlékezés kedden délelőtt kezdődött a Leőwey Klára Elméleti Líceum dísztermében a nagyobb osztályok zenés-verses műsorával, majd az ünnepség a máramarosszigeti református templomban folytatódott ökumenikus igehirdetéssel. Reszler Mihály, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly római katolikus plébánia főesperese igehirdetésében a mai ember útválasztásáról beszélt, amely attól függ, kit tekintünk tanító mesterünknek, ki az, akire hallgatunk, és akinek a példáját követjük. A jézusi tanítás alapján az igehirdető úgy fogalmazott, ,,tegyetek meg mindent, amit elöljáróink mondanak.
Az igehirdetést követő ünnepi összeállításukban a Tisza-parti város magyar tanintézetének elemista diákjai kiválóan megrendezett műsort adtak elő, amely a legjobb erdélyi magyar iskoláknak is becsületére válna. A szép magyarsággal előadott szövegek a kisdiákok és tanítóik szorgalmát és hozzáértését dicsérik.
Máramarosszigeti magyar diákok vonulnak fel a nemzeti ünnepen
Fotó: Haáz Vince
A Leőwey Klára-líceum igazgatója, Pesek Szilárd Zoltán a Krónikának elmondta, az ősszel húsz esztendős máramarosszigeti iskolában folyamatosan apad a diáklétszám: a két évtizeddel ezelőtti háromszázról mára lecsökkentek kétszáz alá. Tavaly nem sikerült ötödik osztályt indítani, két elemi osztályuk összevont. Az igazgató az apadó gyereklétszám ellenére is bizakodó, mert úgy érzi, a helyi magyar közösség élni akar. Ezt az élni akarást segíti elő a frissen induló bölcsőde, amely az egyre több vegyes házasságból remélhetőleg idővel sok gyereket hoz majd a helyi magyar iskolába.
Brendus Réka főosztályvezető: a szabadság eszméjének jelen kell lennie mindennapjainkban is
Fotó: Haáz Vince
Avram Iancu példája
A templomi ünnepség a szomszédos honvédemlékműnél felállított színpadon folytatódott, ahol politikusok köszöntötték az egybegyűlt magyarságot. Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke házigazdaként úgy fogalmazott: március 15-e arra sarkall mindannyiunkat, hogy a múltból erőt merítve derűsen és bizakodóan éljük meg az erdélyi, a máramarosi, a máramarosszigeti magyar valóságot. ,,Merjünk nagyot álmodni, de tegyük ezt józanul és megfontoltan. Tudjuk, mit jelent nap mint nap megdolgozni az igazunkért és létünkért. Naponta végezzük el derűsen feladatainkat, nem panaszkodva, nem acsarkodva, nem egymásra mutatva és nem nemzetet temetve” – hangsúlyozta a politikus.
Vasile Moldovan polgármester szerint magyaroknak és románoknak tisztelniük kell egymás ünnepét
Fotó: Haáz Vince
Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere az 1848-as forradalom közös értékeit hangsúlyozva kiemelte: a románság számára is 1848. március 15-e volt a kezdet saját szabadságharcához, mint ahogy a 19. század derekán bekövetkezett forradalom az európai népek tavaszának számított. Beszédében Avram Iancu Simonffy József nemzetőr őrnagyhoz 1848 júniusában írt leveléből idézett, amelyben a román forradalmár testvérként szólította meg a magyarságot, hangsúlyozva, hogy a magyar és a román ember tartós együttélése elkerülhetetlen. A polgármester szerint Avram Iancu üzenete ma is érvényes. ,,Ahogyan a jóérzésű magyarok tisztelik a románok nemzeti ünnepét, Máramarosszigeten mi is tiszteletben tartjuk a magyarság ünnepeit és hagyományait” – fogalmazott a román elöljáró. Az ünnepségen felolvasták Nicolae Ciucă román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét is.
Mindennapok szabadságküzdelme
Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi származású főosztályvezetője beszédében dióhéjban összefoglalta az 1848-as magyar forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó legfontosabb történéseket, majd annak leverését. ,,Az egész magyar nemzet tudatába és kollektív memóriájába beleégett, hogy a márciusi ifjak szellemisége nem csak lehetséges volt, és nem csak egy generációs helyzet szülte gondolkodásmód, hanem életkortól és történelmi időszakoktól független, egész életet meghatározó nemzeti érzés” – jelentette ki a főosztályvezető.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök: háború idején döbbenünk rá, hogy a szabadság mennyire törékeny dolog
Fotó: Haáz Vince
A budapesti politikus arra is kitért, hogy a többé-kevésbé burkolt beolvasztási kísérletek akkor lehetnek sikeresek, ha közösségeink fiataljait nem tudjuk itthon tartani, ha fogyatkozásunkat nem tudjuk megállítani. Ilyenkor önmagunkat is emlékeztetnünk kell: ha a márciusi ifjak képesek voltak felébreszteni egy egész nemzetet, akkor mi is képesek kell legyünk arra, hogy ébren tartsuk szűkebb vagy tágabb közösségünket. ,,A szabadság eszméje nem csak a mai, különleges alkalom sajátossága, hanem jelen kell lennie mindennapjainkban, a hétköznapok legapróbb, legjelentéktelenebb küzdelmeiben is” – zárta beszédét Brendus Réka.
Fotó: Haáz Vince
Törékeny szabadság
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese beszédében kemény szavakkal ítélte el Ukrajna Oroszország általi lerohanását: ,,A szomszédban véres háború dúl. Oroszország fittyet hányva a nemzetközi jogra, a számtalan nemzetközi megállapodásra, az alapvető erkölcsi normákra és jóérzésre, lerohanta Ukrajnát. Az egyik oldalon ott vannak az elnyomók, akik az érvek, a ráció, a meggyőzés helyett a fegyvereket választották. Az élet helyett a halált, a jólét helyett a nyomorúságot, az építkezés helyett a rombolást, a szabadság helyett az elnyomást” – hangoztatta a politikus.
Március 15-i ünnepség a máramarosszigeti református templom előtt
Fotó: Haáz Vince
A szomszédunkban dúló háború kapcsán Kelemen úgy fogalmazott: ilyenkor döbbenünk rá, hogy a szabadság mennyire törékeny dolog. Ilyenkor látjuk és érezzük, hogy a szabadságért nemcsak állandóan meg kell harcolni, de meg kell tudni őrizni, óvni kell, védeni ezt a törékeny, de ugyanakkor búvópatakként élő eszmét.
Az RMDSZ elnöke kitért a szövetség kormányzati szerepvállalására, a romániai népszámlálás fontosságára, illetve arra is, hogy megítélése szerint a globális Nyugatnak ma egységesnek kell maradnia. ,,Csak így van esély arra, hogy megállítsuk Oroszországot, hogy véget vessen Putyin elnök háborús ámokfutásának, az értelmetlen vérontásnak. Utána ráérünk megbeszélni mindazokat a dolgokat, amelyekben másképpen gondolkodunk” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A máramarosszigeti március 15-i ünnepség végén a részvevők megkoszorúzták az 1848-as emlékművet.
Fotó: Haáz Vince
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!