Divathóbort helyett életforma a vegán étrend

Rendkívül széles a vegetarianizmuson belüli irányzatok palettája, akárcsak a fogyasztható ételek skálája. Az étrend legfőbb ismérvével, a húsfélék mellőzésével többnyire mindenki tisztában van, azt azonban már kevesebben tudják, miben különbözik egy vegetáriánus az ovo-lakto, szemivegetáriánustól vagy mondjuk a vegán és nyers vegán étrendet követőktől.

Minderről a sepsiszentgyörgyi Szőcs Erika, a vegán étrend elkötelezett követőjével beszélgettünk, aki több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a témában. Terve egy olyan vállalkozás létrehozása, amely által megoszthatja a táplálkozás területén szerzett tudását és tapasztalatát mindazokkal, akik egészségesen, környezettudatosan és kiegyensúlyozottan szeretnének élni.

A vegetarianizmus már az ókorban is elterjedt volt olyan filozófusok körében, mint Szókratész vagy Platón,

de a neves követők közé sorolható Leonardo da Vinci olasz polihisztor vagy René Descartes francia filozófus is. A fogalmak tisztázása ugyanakkor elengedhetetlen, hiszen a húsmentes táplálkozást folytatók körében lényeges elvi különbségekkel találkozhatunk.

A divathóbortként is értelmezett, egyre népszerűbbé váló életmóddal szemben sokan támasztanak fenntartásokat, főként egy olyan kultúrában, amelynek gasztronómiája a húskészítményeket részesíti előnyben. A gyűjtőfogalomként is használt vegetáriánusok alapvetően húst nem fogyasztanak, azonban nem utasítják el az olyan állati eredetű termékeket, mint a tojás, tej vagy a sajtfélék.

Néhányan csak a tojást, mások a tejtermékeket is mellőzik étrendjükből.

Szintén elterjedt irányzat a szemivegetarianizmus, amelyben a hal, esetenként pedig a csirke is felkerül az étlapra. Az állatok védelme mellett legelkötelezettebb személyek a kizárólag növényi alapú étrendet követő vegánok, akik teljes mértékben elutasítják az állati eredetű ételeket. Teszik ezt ideológiai alapon, az állatok védelme érdekében, sokan az ahimsza, azaz a szanszkrit eredetű nem-ártás elvét követve.

A vegán étrend kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy biztosítható-e kizárólag növényi alapú ételekkel a szervezet számára szükséges összes tápanyag. Sokan úgy tartják, hogy azok, akik hosszú ideig vegán étrendet követnek, legyengülnek, és hiánybetegségek alakulnak ki náluk.

Számos huszadik századi kutatás mára azonban már bizonyította, hogy a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával kiegyensúlyozott, teljes értékű étrendet lehet kialakítani – mutatott rá Szőcs Erika. Sokáig volt vita tárgya, hogy egy vegán is ugyanúgy be tudja-e vinni a megfelelő napi fehérjemennyiséget, mint egy vegyes táplálkozású egyén.

A kérdést a figyelemre méltó eredményeket elérő, vegán étrendet követő sportolók példája válaszolja meg,

akik gyakran az erőnlét, az állóképesség megnövekedéséről is beszámolnak. „Az állati eredetű ételekben valóban több a fehérje, a szervezetnek azonban nincs szüksége olyan nagy mennyiségre belőle. Egy átlagembernek napi 40 gramm fehérje akár izomépítéshez is elegendő. A többletfehérje ugyanis a vesén keresztül távozik, fölöslegesen terhelve így a szervezetet” – ismertette.

Azonfelül, hogy kiküszöböljük a vesék fölösleges terhelését, a növényi táplálékokból – búza, kukorica, rizs és szója – biztosított fehérjebevitellel ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük, a világ négy legnépszerűbb gabonája ugyanis elegendő fehérjét biztosítana a Föld teljes lakosságának, miközben a szárazföldek mindössze négy százalékán termesztik őket, szemben az állattartáshoz szükséges harmincszázaléknyi földterületekkel – olvashatjuk dr. Tamási József belgyógyász honlapján.

Michael Greger nemzetközileg elismert amerikai táplálkozástudományi szakember a „Hogy ne halj meg” című könyvével szerzett hírnevet magának. Ebben a növényi alapú táplálkozás egészségre gyakorolt jótékony hatásait, a betegségek táplálkozással történő megelőzési lehetőségeit és a szervezet megfelelő működéséhez szükséges alapanyagokat gyűjti össze.

A szakértő mindenekelőtt a babfélék jelentőségét emeli ki,

amelyekkel a fehérjebevitel nagy része biztosítható. Mint mondta, száz gramm fehér bab nagyjából 22–24 gramm fehérjét tartalmaz, 40 gramm pedig már tökéletesen elég egy 70–80 kilogramm körüli embernek. Ezenkívül a vegánok étlapján a gyümölcsök, a leveles és egyéb zöldségfajták, a teljes kiőrlésű gabonák, a bogyós gyümölcsök, a keresztesvirágúak, a diók, magvak és a fűszerek széles választéka is szerepel.

„Ha az étrendünkben a felsoroltak közül minden megfelelő arányban van jelen, nem alakulnak ki hiánybetegségek, a B12-vitamin bevitelére azonban – amelyet főként állati eredetű ételekben találunk meg – mindenképp figyelnünk kell” – egészítette ki Szőcs Erika.

A vörös húsban, a tojásban és a különböző tejtermékekben megtalálható B12-vitamint a vegánoknak mesterséges forrásokból kell pótolniuk,

ez azonban mára már egyáltalán nem lehetetlen. A szükséges zsírok beviteléhez sok olajos magvat és diófélét fogyasztanak, de visszatérő alapanyag az avokádó is a vegánok konyhájában. A vegánon belül is létezik az ún. nyers vegán táplálkozást folytatók csoportja, amelynek tagjai nagyrészt hőkezelés nélkül, annak természetes formájában, nyersen használják fel az egyes zöldségeket és gyümölcsöket.

Szőcs Erika tapasztalata szerint a látszólagos korlátozottság ellenére a nyers vegán étrenden belül is rengeteg finomságot lehet készíteni, ez azonban sokkal több időt és odafigyelést igényel. Ahhoz, hogy valaki napi rendszerességgel, frissen készítse el ételeit, nagyon sok időre van szükség,

az így megtapasztalható jótékony hatások viszont önmagukért beszélnek.

Mint elmondta, amikor nyers vegán étrendet követett, sokkal fittebbnek, energikusabbnak és életvidámabbnak érezte magát. Amellett, hogy szellemileg is frissebb volt, a bőre is láthatóan szebb, fényesebb lett. Emellett sokak példát találunk arra is, hogy az öregedés jeleit is lényegesen le lehet lassítani általa.

A magas antioxidáns tartalmú növényi táplálékokkal – amelyek hozzájárulnak az egészséges koleszterin- és vércukorszint megtartásához, a vegán étrend számos betegség megelőzésében vagy visszafordításában is jelentős szereppel bír. Hippokratész óta – de lehet, hogy még korábbról – tudjuk, hogy a betegség a belekben kezdődik.

Ezért a bélfalak tisztán tartása számos, mára már népbetegségnek számító bajt előzhet meg. Szőcs Erika elmondta, hogy közvetlen környezetében több példát is tud említeni, amikor a vegán étrendre való áttérés jelentősen javított egy előrehaladott stádiumú betegségen. Elmondta, hogy

nőknél a hormonális gondokra, a cisztákra és fibrómákra is jótékony hatást gyakorol,

emellett pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség is hatékonyan megelőzhető általa. „A nyers vegán étrend ezt a hatást csak még inkább fokozza, ugyanakkor természetes és olcsó antidepresszáns is. A feldolgozott ételek fogyasztásával rengeteg káros anyagot viszünk a szervezetünkbe, amelyek csak leterhelik és elnehezítik azt, így érdemes időszakosan tisztítókúrákat, böjtöket tartani. Az útifűmaghéj például kiválóan oldja a bélfalon megtapadt salakanyagokat, amely olyan betegségek előidézője lehet, mint a rák vagy az ízületi gyulladások” – tette hozzá Szőcs Erika.

Arra a kérdésre, hogy valóban csak egy divathóbort, vagy akár egy életen át követhető életmód a vegán étrend, a jógaoktató elmondta, hogy élethosszig tartóan is lehet vegánnak lenni, hiszen minél inkább kitisztul a szervezet a káros anyagoktól, annál inkább a kevésbé feldolgozott, magas tápértékkel rendelkező ételeket részesíti előnyben.

Azok számára, akik gondolkodnak, hogy áttérjenek a vegyes vagy akár a vegetáriánus táplálkozásról a vegánra,

Szőcs Erika mindenképp a fokozatosság elvét ajánlja. A húsevésről a teljes mértékben növényi alapú étrendre váltani nagy elkötelezettséget igényel, hiszen a szervezetnek időre van szüksége, amíg megszokja a váltást.

Tapasztalata szerint a hirtelen áttérés rendszerint nem szokott sokáig tartani, ezért ha valaki sikerélményre vágyik, apró lépésekben, fokozatosan készítse fel szervezetét. Ajánlja, hogy eleinte ismerkedjünk az új ízekkel, keressünk fel olyan csoportokat, ahol a vegán étrenden élők megosztják táplálkozásbeli tapasztalataikat.

Mind a vegán, a vegetáriánus, mind pedig a húsfogyasztók esetében fontosnak tartja, hogy időnként ellenőrizzék a B12-vitamin-szintjüket,

hiszen ennek tartós ideig fennálló hiánya vérszegénységhez vezet, amely további betegségeket vonhat maga után. Összegzésképpen Szőcs Erika úgy fogalmazott: a vegán étrendbe belehalni kevésbé, viszont hosszú ideig, kiegyensúlyozottan, magas teljesítőképességgel élni jó eséllyel lehet – mindezt úgy, hogy közben ökológiai lábnyomunkat is jelentős mértékben csökkentjük.