Demokráciát játszik az Európai Bizottság – Szili Katalin és Kalmár Ferenc a Minority SafePack elutasításáról

Demokráciát játszik az Európai Bizottság – Szili Katalin és Kalmár Ferenc a Minority SafePack elutasításáról

Fotó: Facebook/Minority SafePack

Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja és Kalmár Ferenc, a magyar külügyminiszter szomszédságpolitikáért felelős biztosa úgy látja, a Minority SafePack elutasítása ellenére folytatni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért zajló küzdelmet. A két politikus szerint az SZNT polgári kezdeményezésével is tükröt kell tartani az Európai Unió elé. Kalmár Ferenc román–magyar vegyes bizottsági ülést szorgalmaz.

Makkay József

2021. január 22., 09:222021. január 22., 09:22

2021. január 22., 10:082021. január 22., 10:08

Miután az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) közös polgári kezdeményezését az őshonos nemzeti kisebbségek jogairól, megszaporodtak azok a vélemények, amelyek szerint uniós keretben nem lehet előrelépni a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogvédelme terén.

A témáról Szili Katalinnal, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízottal, a magyar Országgyűlés volt elnökével és Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökével, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőrével beszélgetünk.

korábban írtuk

Megbukott a Minority SafePack, cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket az Európai Bizottság
Megbukott a Minority SafePack, cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket az Európai Bizottság

Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság, számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. Eszerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását.

Nagyon rossz brüsszeli döntés

Szili Katalin nagyon rossz politikai döntésnek tartja, hogy az Európai Bizottság a Minority SafePack polgári kezdeményezés elutasítását megindokló állásfoglalásában a roma-, a gender-, és az LMBTQ-stratégiát összemossa a nemzeti kisebbségek ügyével, és az összes kisebbség közül mintha a nemzeti kisebbségeket akarná diszkreditálni.

A budapesti politikus szerint az Európai Bizottság kifejezetten politikai döntése nemcsak a magyar kisebbségeket sérti, hanem Európa valamennyi nemzeti kisebbségét.

Mindennek azonban nem szabad arra késztetnie a Kárpát-medencei magyarságot, hogy visszalépjen. „Folyik az aláírásgyűjtés a nemzeti régiók polgári kezdeményezéséért, és ezúttal is kérek mindenkit, hogy ne hátráljon meg, ne csüggedjen el. Fontos, hogy ez a polgári kezdeményezés is sikeres legyen, és le tudjuk tenni az európai intézményrendszer asztalára. Eddig 76 polgári kezdeményezés született, amiből öt felelt meg a feltételeknek. Négyet helyből elutasítottak, és a vízügyeket érintő fél kezdeményezésből az Európai Bizottság helyt adott egy kérdésnek. Mi a lényege a polgári kezdeményezésnek, ha nem lehet vele élni? – fogalmazott a Krónikának Szili Katalin. –

Idézet
Bízom benne, hogy a Minority SafePack tavalyi támogatását látva, az Európai Parlament hajlandó lesz felülírni az Európai Bizottság álláspontját. Az SZNT kezdeményezésével is tükröt kell tartanunk az Európai Uniónak.

Az EU akkor járna el helyesen, ha legalább egy polgári kezdeményezéssel példát mutatna, hogy számára fontos ez a folyamat. Az SZNT kezdeményezése nemcsak a székelyföldi magyarságról szól, hanem Európa összes őshonos nemzeti közösségeiről.”

korábban írtuk

Nemzeti régiók: Spanyolországban is összegyűlhetnek a kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírások
Nemzeti régiók: Spanyolországban is összegyűlhetnek a kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírások

Jelenleg Spanyolország tűnik a legesélyesebbnek, hogy összegyűljenek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírások – közölte a kezdeményezés kapcsán indított petíció kampányfőnöke az M1 aktuális csato

Kalmár Ferenc szerint nemcsak az 1,1 millió hitelesített aláírás áll a Minority SafePack mögött, hanem az Európai Parlament határozata is, amely felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást az ügyben, miközben 2020 novemberében a német parlament is hozott egy döntést, amelyben saját kormányát kéri fel, hogy támogassa a polgári kezdeményezést.

Idézet
Nemcsak demokráciadeficit van Brüsszelben, hanem felmerül a hitelesség kérdése is. Amikor Lengyelországot és Magyarországot azzal vádolják, hogy nem jogállam, ők közben demokráciát játszanak”

– érvelt lapunknak Kalmár Ferenc miniszteri biztos.

korábban írtuk

Minority SafePack: bizalmatlansági indítványt fogadott el a frízföldi parlament az Európai Bizottság ellen
Minority SafePack: bizalmatlansági indítványt fogadott el a frízföldi parlament az Európai Bizottság ellen

A fríz regionális parlament bizalmatlansági indítvánnyal „büntette” az Európai Bizottságot, amiért az elutasította a kisebbségi jogok uniós szintű védelmét előirányzó Minority SafePacket.

Az EU-ba való belépés ábrándja

Kérdésünkre, hogy miért sikertelen az erdélyi magyarság elmúlt 31 éves küzdelme az egyéni és közösségi jogérvényesítés terén, Kalmár úgy látja, a magyar közösségek várakozása reális volt, de Európa nem akart ezzel foglalkozni. „A nemzeti kisebbségekkel való bánásmód szempontjából Európát három részre osztanám. Az egyik a nyugat-európai rész, ahol régóta demokrácia van, és működő autonómiák léteznek. Alkotmánya szerint Olaszország is egységes állam, miközben öt autonóm tartomány van az országban, amitől azonban nem esett szét.

Idézet
A volt közép-kelet-európai országokban lehet és kell is beszélni ezekről a dolgokról, viszont tettek még nincsenek, bár térségünkben két autonóm terület működik: Szerbiában Vajdaság és Moldova Köztársaságban a Gagauz Autonóm Tartomány.

Európának ebben a részében még sokat kell dolgozzunk azért, hogy mindenki megértse, az autonómia nem valaki ellen irányul” – fogalmaz Kalmár Ferenc.

Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Szili Katalin úgy látja, a rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás egyértelmű reményt mutatott a kisebbségi jogorvoslás irányába. „Mindenkiben az a remény maradt, hogyha belépünk az EU-ba, a határok légiességével, a személyek, az áru és a tőke szabad áramlásával ezek a kérdések automatikusan megoldódnak. Látjuk, hogy nem ez történt. De gond volt az erdélyi magyarság belső megosztottsága is, amit a 2018. január 8-án az erdélyi magyar politikai erők által aláírt megállapodással sikerült helyre tenni.

Idézet
A tömbben élő magyarság számára a területi autonómia, a szórványban élőknek és minden magyar számára a kulturális és a személyelvű autonómia közös biztosítása a cél”

– fogalmazott Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint ma már eljutottunk oda, hogy az egész Kárpát-medence magyarságának soraiban három kérdésben egyetértés van: az állampolgárság, a választójog és az autonómia igénye. Ha a Kárpát-medencei magyarság és Budapest is egységesen támogatja ezt, akkor könnyebb lesz a falat áttörni, amit az utódállamok többségi politikusainak az ellenállása jelent.

korábban írtuk

Gál Kinga és Vincze Loránt egyaránt beolvasott Brüsszelnek a Minority Safepack elutasítása miatt
Gál Kinga és Vincze Loránt egyaránt beolvasott Brüsszelnek a Minority Safepack elutasítása miatt

Az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a hagyományos nemzeti kisebbségeket, felháborító, hogy a testület nem hajlandó semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt alkotni annak ellenére, hogy a Minority Safepack európai kezdeményezést közel másfél millió polgár támogatta.

Kalmár Ferenc szerint ha Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt Magyarországnak egy maihoz hasonló, kifejezett nemzeti kormánya lett volna, minden bizonnyal másként alakulnak a dolgok a magyarság kollektív jogainak kiharcolása terén is.

A magyarság is legyen államalkotó tényező

Szili Katalin és Kalmár Ferenc tavaly egy átfogó, háromnyelvű kiadványt publikált az őshonos nemzeti közösségek jogérvényesítéséről, amelyet eljuttattak Európa számos politikusának. Ebben többek között felsorolják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idevágó ajánlásait, amelyek betartásával már most rendezni lehetne az Unióban felmerülő nemzeti kisebbségi kérdéseket.

Szili Katalin szerint bizakodásra ad okot, hogy idén május és november között Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke, és ebben a minőségében is küzdeni fog a kiadványban felvázolt kisebbségi jogérvényesítésért.

Az EP kisebbségi szakbizottságában is kimondták, hogy egy európai minimumkeretet kell létrehozni, amely a nemzeti kisebbségek jogait szabályozza. Kalmár szerint kiadványukban öt axiómába foglalták a szükséges lépéseket. Ennek lényege, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó népcsoportok identitását egyéni és kollektív jogokkal kell védeni. Alapkövetelmény, hogy a nemzeti közösségeket tekintsék államalkotó tényezőnek.

Galéria

Fotó: Essig József

„Az Európa Tanács ajánlásai kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek. A monitorozásról készül egy jelentés, amiben megállapítjuk a hiányosságokat, de ezzel megáll a dolog. Azok az uniós direktívák válnak kötelezővé, amelyeket kétoldalú szerződésekbe építenek bele. Ez a helyzet az 1993-ban elfogadott 1201-es határozattal, amely a magyar–szlovák, a magyar–ukrán és a magyar–román alapszerződésbe is beépült” – magyarázza az ET-ajánlások működését Kalmár Ferenc.

Szili Katalin hozzáteszi:

Idézet
Az ET ajánlásait annyira veszik komolyan, mint ahogyan a kisebbségi ügyeket szokták a körülöttünk levő országokban. Egyedül Szerbiának van a magyaréhoz hasonló megoldása, hogy az alkotmányba belefoglalja: a területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.

Ezt sem a román, sem a szlovák, sem az ukrán alkotmány nem tartalmazza. Mi azt kérjük, hogy legyen kötelező a nemzeti alaptörvényekbe beemelni: az ott élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők” – magyarázza az Országgyűlés volt elnöke.

korábban írtuk

Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartják az EB elutasító döntését a magyar politikusok
Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartják az EB elutasító döntését a magyar politikusok

Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Működésképtelen a magyar–román vegyes bizottság

A Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság társelnökeként Kalmár Ferenc sok eredményről nem számolhat be. „2011 óta a bizottság munkája be van fagyva. Tíz évvel ezelőtt volt az utolsó plenáris ülés, amely a jegyzőkönyv aláírása nélkül zárult. A jegyzőkönyv egy fontos momentum, mert azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyek a kormányok elé kerülnek. Az ezekből készült akciótervek hivatottak arra, hogy az ott élő nemzeti közösség életét javítsák. 2017-ben találkoztam Budapesten az akkori román társelnökkel, és nyolcórás tárgyalás után sem jutottunk dűlőre.

Idézet
A román fél azt akarja, hogy az általuk megfogalmazott jegyzőkönyvet írjuk alá. Ezzel az a gond, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem tudunk aláírni, másrészt olyan nyitott témák is akadnak, amelyeket azért nem lehet aláírni, mert még nem tárgyaltuk végig”

– magyarázza a bizottság magyar társelnöke, aki az új bukaresti kormánytól vár előrelépéseket. A magyar fél azt javasolja, hogy az aláíratlan jegyzőkönyv ellenére is folytassák a munkát, ahogyan az megtörtént román–ukrán viszonylatban is, amikor a felek egy sajtónyilatkozattal léptek túl a problémás helyzeten.

Az autonómiaküzdelem terén történő továbblépés lehetőségéről szólva, Szili Katalin úgy fogalmaz, Budapest és az anyaországi politika azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselni kíván: „Mind az RMDSZ, mind az SZNT autonómiatervezetének alapja a dél-tiroli autonómiastatútum, ami számunkra példamutató. Remélem, hogy a nemzeti kisebbségek ügye eljut arra a szintre, hogy a történelmi fordulatok miatti görcsök oldódni tudjanak, és európai megoldások irányában keressük a párbeszédet”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 18., szombat

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)

Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)
2024. május 18., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak

Csak éltető és élő, tevékeny hittel lehet békét teremteni ebben a háború sújtotta világban, amikor fizikai, szellemi, lelki háború tör ránk, ezért van szükség a hitben és szeretetben való megújulásra – mondta Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke.

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak
2024. május 18., szombat

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron

A kolozsvári regionális sürgősségi kórház építési munkálatainak hivatalos avatóünnepségén vett részt szombaton Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, aki ez alkalomból kijelentette: érezhetően javulni fog az egészségügyi ellátás minősége Romániában.

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron
2024. május 18., szombat

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén

Csak néhány hétig élvezhették az aradiak a volt Nagypiac helyén kialakított park díszszökőkútjának sugár- és fényjátékát, pénteken az esti tűzijátékot szervező cég mikrobusza ráhajtott a járdaszinten lévő létesítményre, amely beszakadt a jármű alatt.

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén
2024. május 17., péntek

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását

Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását
2024. május 17., péntek

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt

Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt
2024. május 17., péntek

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben

Egy hároméves gyermek meghalt, másik két személy megsérült egy közlekedési balesetben pénteken a 19-es országúton, a Szatmár megyei Gombáspusztán.

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben
2024. május 17., péntek

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra

Nyolcvannégy százalékban elkészült és idén júliusban át is adják a forgalomnak Temesvár déli, Szerbia felé kivezető körgyűrűjét – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra
2024. május 17., péntek

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat

Több év kihagyás után idén Aradon állt meg a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors egyesülésével kialakított Össznemzeti Zarándokvonat, amely péntek hajnalban indult a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat
2024. május 17., péntek

Kétbocsos anyamedvét űztek el a csíksomlyói búcsú helyszínéről, a vadászok mindvégig készenlétben állnak

A vadászok elűztek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét – számolt be pénteken az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla csíkszeredai alpolgármester.

Kétbocsos anyamedvét űztek el a csíksomlyói búcsú helyszínéről, a vadászok mindvégig készenlétben állnak