Demokráciát játszik az Európai Bizottság – Szili Katalin és Kalmár Ferenc a Minority SafePack elutasításáról

Makkay József 2021. január 22., 09:22 utolsó módosítás: 2021. január 22., 10:08

Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja és Kalmár Ferenc, a magyar külügyminiszter szomszédságpolitikáért felelős biztosa úgy látja, a Minority SafePack elutasítása ellenére folytatni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért zajló küzdelmet. A két politikus szerint az SZNT polgári kezdeményezésével is tükröt kell tartani az Európai Unió elé. Kalmár Ferenc román–magyar vegyes bizottsági ülést szorgalmaz.

Fotó: Facebook/Minority SafePack

Miután az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) közös polgári kezdeményezését az őshonos nemzeti kisebbségek jogairól, megszaporodtak azok a vélemények, amelyek szerint uniós keretben nem lehet előrelépni a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogvédelme terén.

A témáról Szili Katalinnal, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízottal, a magyar Országgyűlés volt elnökével és Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökével, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőrével beszélgetünk.

Nagyon rossz brüsszeli döntés

Szili Katalin nagyon rossz politikai döntésnek tartja, hogy az Európai Bizottság a Minority SafePack polgári kezdeményezés elutasítását megindokló állásfoglalásában a roma-, a gender-, és az LMBTQ-stratégiát összemossa a nemzeti kisebbségek ügyével, és az összes kisebbség közül mintha a nemzeti kisebbségeket akarná diszkreditálni.

A budapesti politikus szerint az Európai Bizottság kifejezetten politikai döntése nemcsak a magyar kisebbségeket sérti, hanem Európa valamennyi nemzeti kisebbségét.

Mindennek azonban nem szabad arra késztetnie a Kárpát-medencei magyarságot, hogy visszalépjen. „Folyik az aláírásgyűjtés a nemzeti régiók polgári kezdeményezéséért, és ezúttal is kérek mindenkit, hogy ne hátráljon meg, ne csüggedjen el. Fontos, hogy ez a polgári kezdeményezés is sikeres legyen, és le tudjuk tenni az európai intézményrendszer asztalára. Eddig 76 polgári kezdeményezés született, amiből öt felelt meg a feltételeknek. Négyet helyből elutasítottak, és a vízügyeket érintő fél kezdeményezésből az Európai Bizottság helyt adott egy kérdésnek. Mi a lényege a polgári kezdeményezésnek, ha nem lehet vele élni? – fogalmazott a Krónikának Szili Katalin. –

Bízom benne, hogy a Minority SafePack tavalyi támogatását látva, az Európai Parlament hajlandó lesz felülírni az Európai Bizottság álláspontját. Az SZNT kezdeményezésével is tükröt kell tartanunk az Európai Uniónak.

Az EU akkor járna el helyesen, ha legalább egy polgári kezdeményezéssel példát mutatna, hogy számára fontos ez a folyamat. Az SZNT kezdeményezése nemcsak a székelyföldi magyarságról szól, hanem Európa összes őshonos nemzeti közösségeiről.”

Kalmár Ferenc szerint nemcsak az 1,1 millió hitelesített aláírás áll a Minority SafePack mögött, hanem az Európai Parlament határozata is, amely felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást az ügyben, miközben 2020 novemberében a német parlament is hozott egy döntést, amelyben saját kormányát kéri fel, hogy támogassa a polgári kezdeményezést.

Nemcsak demokráciadeficit van Brüsszelben, hanem felmerül a hitelesség kérdése is. Amikor Lengyelországot és Magyarországot azzal vádolják, hogy nem jogállam, ők közben demokráciát játszanak”

– érvelt lapunknak Kalmár Ferenc miniszteri biztos.

Az EU-ba való belépés ábrándja

Kérdésünkre, hogy miért sikertelen az erdélyi magyarság elmúlt 31 éves küzdelme az egyéni és közösségi jogérvényesítés terén, Kalmár úgy látja, a magyar közösségek várakozása reális volt, de Európa nem akart ezzel foglalkozni. „A nemzeti kisebbségekkel való bánásmód szempontjából Európát három részre osztanám. Az egyik a nyugat-európai rész, ahol régóta demokrácia van, és működő autonómiák léteznek. Alkotmánya szerint Olaszország is egységes állam, miközben öt autonóm tartomány van az országban, amitől azonban nem esett szét.

A volt közép-kelet-európai országokban lehet és kell is beszélni ezekről a dolgokról, viszont tettek még nincsenek, bár térségünkben két autonóm terület működik: Szerbiában Vajdaság és Moldova Köztársaságban a Gagauz Autonóm Tartomány.

Európának ebben a részében még sokat kell dolgozzunk azért, hogy mindenki megértse, az autonómia nem valaki ellen irányul” – fogalmaz Kalmár Ferenc.

Fotó: Rab Zoltán

Szili Katalin úgy látja, a rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás egyértelmű reményt mutatott a kisebbségi jogorvoslás irányába. „Mindenkiben az a remény maradt, hogyha belépünk az EU-ba, a határok légiességével, a személyek, az áru és a tőke szabad áramlásával ezek a kérdések automatikusan megoldódnak. Látjuk, hogy nem ez történt. De gond volt az erdélyi magyarság belső megosztottsága is, amit a 2018. január 8-án az erdélyi magyar politikai erők által aláírt megállapodással sikerült helyre tenni.

A tömbben élő magyarság számára a területi autonómia, a szórványban élőknek és minden magyar számára a kulturális és a személyelvű autonómia közös biztosítása a cél”

– fogalmazott Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint ma már eljutottunk oda, hogy az egész Kárpát-medence magyarságának soraiban három kérdésben egyetértés van: az állampolgárság, a választójog és az autonómia igénye. Ha a Kárpát-medencei magyarság és Budapest is egységesen támogatja ezt, akkor könnyebb lesz a falat áttörni, amit az utódállamok többségi politikusainak az ellenállása jelent.

Kalmár Ferenc szerint ha Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt Magyarországnak egy maihoz hasonló, kifejezett nemzeti kormánya lett volna, minden bizonnyal másként alakulnak a dolgok a magyarság kollektív jogainak kiharcolása terén is.

A magyarság is legyen államalkotó tényező

Szili Katalin és Kalmár Ferenc tavaly egy átfogó, háromnyelvű kiadványt publikált az őshonos nemzeti közösségek jogérvényesítéséről, amelyet eljuttattak Európa számos politikusának. Ebben többek között felsorolják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idevágó ajánlásait, amelyek betartásával már most rendezni lehetne az Unióban felmerülő nemzeti kisebbségi kérdéseket.

Szili Katalin szerint bizakodásra ad okot, hogy idén május és november között Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke, és ebben a minőségében is küzdeni fog a kiadványban felvázolt kisebbségi jogérvényesítésért.

Az EP kisebbségi szakbizottságában is kimondták, hogy egy európai minimumkeretet kell létrehozni, amely a nemzeti kisebbségek jogait szabályozza. Kalmár szerint kiadványukban öt axiómába foglalták a szükséges lépéseket. Ennek lényege, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó népcsoportok identitását egyéni és kollektív jogokkal kell védeni. Alapkövetelmény, hogy a nemzeti közösségeket tekintsék államalkotó tényezőnek.

Fotó: Essig József

„Az Európa Tanács ajánlásai kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek. A monitorozásról készül egy jelentés, amiben megállapítjuk a hiányosságokat, de ezzel megáll a dolog. Azok az uniós direktívák válnak kötelezővé, amelyeket kétoldalú szerződésekbe építenek bele. Ez a helyzet az 1993-ban elfogadott 1201-es határozattal, amely a magyar–szlovák, a magyar–ukrán és a magyar–román alapszerződésbe is beépült” – magyarázza az ET-ajánlások működését Kalmár Ferenc.

Szili Katalin hozzáteszi:

Az ET ajánlásait annyira veszik komolyan, mint ahogyan a kisebbségi ügyeket szokták a körülöttünk levő országokban. Egyedül Szerbiának van a magyaréhoz hasonló megoldása, hogy az alkotmányba belefoglalja: a területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.

Ezt sem a román, sem a szlovák, sem az ukrán alkotmány nem tartalmazza. Mi azt kérjük, hogy legyen kötelező a nemzeti alaptörvényekbe beemelni: az ott élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők” – magyarázza az Országgyűlés volt elnöke.

Működésképtelen a magyar–román vegyes bizottság

A Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság társelnökeként Kalmár Ferenc sok eredményről nem számolhat be. „2011 óta a bizottság munkája be van fagyva. Tíz évvel ezelőtt volt az utolsó plenáris ülés, amely a jegyzőkönyv aláírása nélkül zárult. A jegyzőkönyv egy fontos momentum, mert azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyek a kormányok elé kerülnek. Az ezekből készült akciótervek hivatottak arra, hogy az ott élő nemzeti közösség életét javítsák. 2017-ben találkoztam Budapesten az akkori román társelnökkel, és nyolcórás tárgyalás után sem jutottunk dűlőre.

A román fél azt akarja, hogy az általuk megfogalmazott jegyzőkönyvet írjuk alá. Ezzel az a gond, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem tudunk aláírni, másrészt olyan nyitott témák is akadnak, amelyeket azért nem lehet aláírni, mert még nem tárgyaltuk végig”

– magyarázza a bizottság magyar társelnöke, aki az új bukaresti kormánytól vár előrelépéseket. A magyar fél azt javasolja, hogy az aláíratlan jegyzőkönyv ellenére is folytassák a munkát, ahogyan az megtörtént román–ukrán viszonylatban is, amikor a felek egy sajtónyilatkozattal léptek túl a problémás helyzeten.

Az autonómiaküzdelem terén történő továbblépés lehetőségéről szólva, Szili Katalin úgy fogalmaz, Budapest és az anyaországi politika azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselni kíván: „Mind az RMDSZ, mind az SZNT autonómiatervezetének alapja a dél-tiroli autonómiastatútum, ami számunkra példamutató. Remélem, hogy a nemzeti kisebbségek ügye eljut arra a szintre, hogy a történelmi fordulatok miatti görcsök oldódni tudjanak, és európai megoldások irányában keressük a párbeszédet”.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport