Csomortányi István, Biró József Attila és Mezei János
Fotó: Rab Zoltán
Hárompárti egyezséget szeretett volna az önkormányzati választásokra készülő Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, de a párbeszéd és az esetleges politikai egyezség helyett az RMDSZ megpróbálta „felszalámizni” a két jobboldali alakulatot – állítja az MPP, illetve az EMNP vezetője, Mezei János és Csomortányi István.
2020. augusztus 16., 12:332020. augusztus 16., 12:33
2020. augusztus 16., 12:412020. augusztus 16., 12:41
Hárompárti egyezséget szeretett volna kötni a szeptember 27-ei helyhatósági választásokra a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt az RMDSZ-szel, de utóbbi még a tárgyalás lehetőségét is elutasította – rója fel a legnagyobb romániai magyar politikai alakulatnak a két kisebb párt vezetője. Mind Mezei János, mind Csomortányi István határozottan állítja, hogy a valós magyar–magyar összefogás meghiúsítója a Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Szövetségbe (EMSZ) tömörülő nemzeti oldal ennél súlyosabb vádat is megfogalmazott a hétvégén Marosvásárhelyen.
Mint mondták, legtöbbjük visszautasította, akadtak viszont olyanok is, akik opportunizmusból örültek, hogy felkerülhetnek a nagyobbik romániai magyar párt listájára. „Az RMDSZ igyekezett minket szalámiként felszeletelni, amikor külön-külön próbált egyezségre jutni embereinkkel. Büszke vagyok arra, hogy a legtöbben elutasították az ajánlatot” – nyilatkozta Csomortányi, aki
Mezei János elmondta, ha kevesen is, de egyesek mégiscsak engedtek a csábításnak – főként a háromszéki kollégák közül. A fúzióra készülő két kisebb alakulat vezetője egyetértett abban, hogy – öröm az ürömben – az átállók távozásával egy letisztulási folyamat is végbement.
Fotó: Rab Zoltán
Az Erdélyi Magyar Szövetség vádjaira az RMDSZ országos alelnökét és egyben szóvivőjét, Hegedüs Csillát szerettük volna reagáltatni, a kolozsvári politikus azonban azzal hárított, hogy ő nem tud semmiféle beszervezési „akcióról”.
– ígérte pénteken a Krónikának Hegedüs Csilla.
A nyárádszeredai Biró József Attila egyike azoknak a polgári párti önkormányzati képviselőknek, akik azt állítják, hogy az RMDSZ befutó helyet kínált a saját listáján. Biró négy évvel ezelőtt a szövetség és az MPP között kötött egyezség révén a tulipán égisze alatt került a Maros Megyei Tanácsba. Amint lapunknak elmondta, bár mindvégig jól együttműködött az RMDSZ-es kollégáival, soha nem adta fel identitását.
– szögezte le. Ezt 2016-ban a megyei önkormányzati testületben dolgozó kollégái is tudomásul vették, és tiszteletben tartották. Azzal, hogy elutasította az RMDSZ idei ajánlatát, a nyárádszeredai képviselő jelentős kockázatot vállalt: a kevésbé esélyes, ugyanakkor a pártszövetségekre érvényes 8 százalékos választási küszöböt átlépni kényszerülő EMSZ színeiben készül megméretkezni.
Fotó: Rab Zoltán
A politikai egyezség hiánya nem akadályozza meg az Erdélyi Magyar Szövetséget abban, hogy Maros megyében és Marosvásárhelyen az RMDSZ polgármester-, illetve megyeelnökjelöltjét támogassa – nyilatkozták az EMSZ társelnökei. „Jó mozgósítás és teljes egység mellett garantált lett volna a magyar jelölt sikere. Rajtunk kívül álló okokból mégsem született egyezség, ennek ellenére mi nem állítunk jelöltet, hanem a közösségi érdeket nézve, megnyitjuk a pályát Péter Ferencnek.
– szemléltette a kialakult álláspontjuk fontosságát Csomortányi. A néppárt elnöke úgy vélte, sokkal szerencsésebb és hatásosabb lett volna, ha ezt a bejelentést Péter és az RMDSZ jelenlétében tehették volna meg, de a „nagyobbik testvér” mindezt nem tartotta fontosnak.
Fotó: Rab Zoltán
Mint ismeretes, Marosvásárhely esetében már hónapokkal ezelőtt hasonló döntés született: a nemzeti oldal nem indít polgármesterjelöltet, inkább az eredetileg az RMDSZ által megnevezett, de függetlenként induló Soós Zoltánt támogatja. Az EMSZ viszont itt is saját tanácsosi listával jelentkezik.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás