2009. október 07., 11:002009. október 07., 11:00
Tizenhét Maros megyei település önkormányzata kerülhet hamarosan csődközeli állapotba – közölte a megyei prefektúra. A hivatal úgy tudja, a csatófalvi, faragói, székelyvéckei, görgényhodáki, kozmatelki, görgényszentimrei, havadi, libánfalvi, magyarbükkösi, mezőbodoni, mezőmadarasi, mezőméhesi, nyárádmagyarósi, székelyberei, székelyhodosi, szásznádasi, valamint a zágori polgármesteri hivatal az elkövetkező hónapokban már az alkalmazottak fizetésére sem tud pénzt előteremteni.
A pénzügyi nehézségekkel küszködő Maros megyei önkormányzatok listája egyébként a polgármesteri hivataloktól kért pénzügyi kimutatások alapján állt össze. Megtudtuk továbbá, az érintett települések önkormányzatai már sürgős állami támogatást is kértek a kormánytól.
Marius Paşcan prefektus úgy véli, az említett települések önkormányzatainak pénzügyi gondjait úgy lehetne megoldani, ha a megyevezetés átgondolná Maros megye adminisztratív felosztását. „Vannak 400–500 lelket számláló községek, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy nem képesek több bevételt produkálni a kiadásoknál – magyarázta a kormánymegbízott. – Össze kellene vonni ezeket a településeket, vagy hozzá kellene csatolni nagyobb községekhez. Erről helyi népszavazással kellene dönteni. Meg vagyok győződve arról, hogy ilyen problémák más megyékben is léteznek.”
A Maros megyei önkormányzat alelnöke, Szabó Árpád úgy véli, még ma is vannak olyan községek, amelyekben a nagy távolságok miatt nehézkes az ügyintézés, korábban épp emiatt indultak be a falvak részéről az önállósodási folyamatok.
„Tudom, hogy vannak olyan községek, ahol a bevétel csak a közvilágításra elegendő, vagy még arra sem, de valahogy mégis működtetni kell ezeket – mondta a megyei tanács alelnöke. – Ki kell pontosan számítani, hogy hány tisztviselő szükséges, a közigazgatási törvény ugyanis ezt nem írta elő annak idején, így sok helyen eltúlozták az állami alkalmazottak számát. Az állami támogatást igazságosan, racionálisan kell elosztani. Az állami pénzek visszaosztásánál figyelembe kell venni, hogy minden településnek fejlődnie kell, mert ha ez nem biztosított, akkor egyes vidékek vészesen elszegényednek. A kormánynak kevesebbe kerülne a támogatások folyamatos, célirányos biztosítása, mint egy adminisztratív átszervezés.”
A Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke, Brassai Zsombor úgy véli, a községek, falvak válsághelyzetének kezelésére semmiképpen nem megoldás az adminisztratív átszervezés. „Inkább erősíteni kell a közösségek önfenntartási képességét, arra kell rávenni a polgármestereket, hogy valóban az önkormányzatiság elve szerint cselekedjenek, és ne csak az államtól várják a segítséget” – vallja az ügyvezető alelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok