Fotó: A szerző felvétele
Hétvégén megtelnek
„A napsugaras ősz kiváló alkalom a horgászásra. Nekem nemcsak szenvedély ez a sport, hanem kikapcsolódás és megnyugvás a heti robotmunka után – vallja egy nevét elhallgatni kívánó horgász. – Régebb inkább vadvizekre jártunk a barátaimmal, hiszen akkor igazi horgászparadicsom volt a Szatmár megyei vízgazdálkodási csatornarendszer, de ma már nem éri meg, túl magas a horgászengedély ára, és viszonylag kevés a zsákmány. A régi, jól bevált helyeken kevés a hal, nagyon elszaporodtak a ragadozók, a csuka, harcsa, ezek megeszik a többi halat, a legtöbb víz pedig elposványosodott, nem tartják karban.” A vadvízi horgászhelyeket felváltották a telepített halastavak, a tenyésztett halakat viszonylag könnyebb kifogni, ám ennek a műfajnak is vannak hátulütői. „A legnagyobb gond az, hogy nem lehet minden kifogott halat hazavinni, komoly szabályok szerint pecázhatunk, a napidíj ellenében csak néhány hal kifogása engedélyezett” – panaszolja a tóparton egy másik horgász.
Ésszerű halgazdálkodás
Az összes kifogott halat nem vihetik haza a horgászok, súly és mennyiség alapján szabályozzák a kifogható maximumot. „Csupán három nemes halat vihet haza minden horgász. A kifogott amurnak, busának, pontynak minimum egykilósnak kell lennie, de nem haladhatja meg a három kilót. A többi halból pedig összesen három kilót zsákmányolhatnak fejenként a horgászok – sorolja a szabályokat Gózner István, a kaplonyi halastó tulajdonosa. – Muszáj meggondoltan gazdálkodnunk a halállományunkkal, ha jövőre is fenn szeretnénk tartani a tavat. A nagy halak szaporítanak, a kicsiket értelmetlen kifogni. Nem engedhetjük meg, hogy hetek alatt lehalásszák a tavat, meg kell őrizni a halállomány reproduktív jellegét. A bedobható etetőanyagok mennyiségét is mérsékeltük, nem jó, ha a halak túlságosan elhíznak, lustábbak lesznek, és nem harapnak a horogra .” A tulajdonos sérelmezi, hogy a kliensei sok esetben kijátsszák a szabályokat, és a megengedettnél több halat visznek el. Ez veszélyezteti a többi horgász eredményességét és az üzlet hatékonyságát. „Nem térül meg a befektetés, csak úgy érdemes halastavat működtetni, ha saját telken van, bérelt tavon teljes ráfizetés” – mondja Gózner.
A halak nem alszanak
Az éjszakai horgászat közkedvelt minden tavon. „Kalandosabb, ugyanakkor nehezebb is, mint nappal, mert nem lehet látni, mekkora fogással van dolgunk, az utolsó centimétereken is okozhatnak meglepetést a nagyobb halak” – számol be egy tapasztalt horgász. Télen is megengedett a tavi horgászat. Ilyenkor inkább a ragadozóknak érdemes csalit dobni. „Amennyiben enyhe lesz a tél, komoly esély van rá, hogy néhány növényevő halat is lehet majd fogni nálunk. Kemény fagyok idején pedig ajánlanám a lékes horgászatot, ilyenkor a ragadozókat érdemes megcélozni” – véli Bodó László, a magyarországi Vállajról. Az ottani horgásztó tulajdonosa leszögezi: télen szigorúbb feltételek mellett horgászni, minden horgász egyetlen halat vihet majd haza, és a különböző csalifajtákat is korlátozni fogják, hiszen télen különösen oda kell figyelni a halgazdaságra.
Sport- és vendéglátóipar
Egy halastó fenntartása komoly beruházást igényel, és egyre nagyobb a verseny is ezen a piacágon. A történelmi Szatmár területén többen foglalkoznak ilyenfajta vendéglátással. A horgászat mellett kiegészítő szolgáltatások is megjelentek, a magyarországi részen például egész hétvégés, családi programokat szerveznek. A határmenti Vállajon a tágas park különleges látnivalót nyújt az oda látogatóknak, kirándulni, nézelődni ingyen lehet, csak a horgászat és a komplexum egyéb kínálatának díját kell megtéríteni. „A család azon tagjai, akik nem szeretnek horgászni, vagy unnak a vízparton kuporogni, lovagolhatnak, lovaskocsit hajthatnak, a gyerekeket pedig állatsimogató és játszótér várja. Az a célunk, hogy mindenki jól érezze magát, aki ide látogat. Az ügyfeleink nyolcvan százaléka romániai, sokan például a lovaglóiskolába hozzák gyerekeiket” – teszi hozzá Barna László vállaji alkalmazott. „A szomszédos megyéken kívül járnak ide a Szilágyságból, sőt még Kolozs és Szeben megyéből is. Panziónkban szállást tudunk biztosítani, egy közeli, romániai cég pedig igény szerint meleg ételt is szállít a vendégeknek” – meséli Bodó László.
Itthon olcsóbb, odaát jobb
A magyarországiak jelentősen kevesebben jönnek Romániába horgászni, mert nálunk még nincsenek megfelelő szinten a tavak és a környezetükben lévő kiszolgálóegységek. „Jövőre fejleszteném a parkolót, a tó körüli zöldövezetet és a sátorozóknak külön parcellát alakítok ki” – részletezi terveit a kaplonyi tulajdonos. Sokan hajlandók távolabb utazni, hogy minőségibb szolgáltatást kaphassanak. „Jobban szeretek Magyarországon horgászni, mert tisztább a víz és a tó környezete. Picit drágább, de megéri eddig utazni – véli egy bihari horgász. – Életemben először itt fogtam kilenckilós halat, ami nagy sikerélmény a számomra, nálunk talán nincsenek is ekkora állatok.” A horgászok nagy része a halak méretére panaszkodik. Szerintük túl nagyok, és nem lehet őket kifogni, ha mégis sikerül, nem vihetik haza, és előfordul, hogy a nagy fogás megörökítését szolgáló fényképezőgép is otthon marad.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.