2009. október 07., 10:222009. október 07., 10:22
Így kétszintes teret lehet itt kialakítani, melynek földszintje és emelete egyaránt 500-500 négyzetméteren terül majd el. Pafka Ernő elmondta: az 1903-ban befejezett, eredetileg is városházának épült palota az utóbbi években túl kicsinek bizonyult: a váradi lakosság az elmúlt száz évben gyakorlatilag megháromszorozódott, és ugyanekkora vagy még nagyobb mértékben gyarapodott az itt dolgozók száma is.
A közönségszolgálati irodák pedig elszórtan működnek a labirintusszerű folyosókon, így az ügyeiket intézni kívánó polgárok számára nem könnyű az eligazodás. Az új épületrész kizárólag ezt a célt szolgálná: ide költöztetnek majd minden olyan hivatalt, amely kifejezetten a lakosság fogadásával foglalkozik. Az alsó szinten egy büfé és néhány mosdó is helyet kap majd, ugyanis eddig nemhogy az ügyeiket intézők, de még a városházán dolgozók számára sem volt elegendő a toalettek száma.
Ugyanebben a projektben szerepel a városháza ötven méter magas óratornyának látogathatóvá tétele is. A belvárosra pazar kilátást nyújtó toronyba jelenleg kizárólag az épület második emeletéről, egy eldugott ajtón keresztül lehet feljutni, ami miatt igen kevés nagyváradi, illetve turista látogatja az építményt. Emellett legfelső régióban már csak ingatag fém- vagy falépcsőkön lehet közlekedni – ezek nem bírnak meg egyszerre ötnél több személyt.
A terv szerint a jövőben a torony lábánál található bejárattól körlépcsőn keresztül juthat fel a látogató a toronyba, amelynek különböző szintjein négy helyről is megcsodálhatja a panorámát, illetve megtekintheti a százéves, még mindig kifogástalanul működő óraszerkezet belsejét is. A projekt értékét két héten belül állapítják meg pontosan. A költségeket a városi büdzséből fedezik.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.