A minoriták temploma, a Páduai Szent Antal Plébániatemplom (előtte a Szentháromság-szoborral) az aradi műemléképületek egyike
Fotó: Kurunczi Ferenc
Több önálló kiállítása is volt már Kurunczi Ferencnek a jellegzetes aradi műemléképületeket bemutató fényképeiből. Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget. Célja elsősorban e gazdagságnak, a nagy elődök stílusérzékenységének és igényességének részletekbe menő bemutatása, másrészt a figyelemfelkeltés, hogy az utókor hajlamos hanyagul kezelni ezt az örökséget, gondatlanul bánni az épületekkel, vagy éppen avatatlan módon hozzájuk nyúlni. A városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki Kurunczi Ferenccel, aki a hobbijáról és szenvedélyéről, a fotózásról és a műemléképületekhez való viszonyáról mesélt a Krónikának.
2025. június 03., 18:002025. június 03., 18:00
2025. június 04., 19:562025. június 04., 19:56
– A saját Facebook-oldalán rendszeresen közöl aktuális felvételeket a jellegzetes aradi műemléképületekről, olykor párhuzamba állítja ezeket a száz évvel ezelőtt készült fotográfiákkal, de kulturális és közösségi eseményekről is tesz közzé sorozatképeket. Honnan jött az ötlet, hogy egyfajta képes krónikása legyen a városnak és környékének?
– Összegyűlt mintegy 15 ezer képem Aradról, s úgy gondoltam, hogy ezeket időnként megosztom a közösségi oldalon jelenlévőkkel. A tervezőkről, építészekről, egykori neves lakókról, egy-egy bérpalota történetéről is közlök néhány sort a helytörténet iránt érdeklődőknek. Korabeli újságokból, régi és újabb könyvekből idézek, a klasszikus Fábián Gábor-, Lakatos Ottó-, Márki Sándor- és Somogyi Gyula-féle monográfiákon kívül ott vannak a kortárs, nagyra becsült aradi helytörténészek írásai is, gondolok itt Puskel Péterre, Ujj Jánosra, Matekovits Mihályra, és természetesen néhai Ficzay Dénesre és dr. Kovách Gézára. Sokat mesélt a régi Aradról néhai Pávai Gyula, de érdekességeket tudtam meg Fekete Károlytól és Erdélyi Istvántól, a Kölcsey Egyesület tagjaitól is.
– Mikor lett a hobbija, szenvedélye a fotózás?
– Több mint negyven éve tanultam, a Mosóczy-telepi általános iskolában a magyartanárunk, Szente László tartott hetente fotókört, tőle tanultam az alapokat. Előtte is próbálkoztam, ugyanis édesapám is amatőr fotós volt, de inkább családi fotókat készítettünk egy szovjet gyártmányú Smena 8-as fényképezőgéppel, és a fürdőszobában egy minilabort improvizáltunk, abban hívtuk elő a képeket. A végeredménnyel nem mindig voltunk megelégedve, amatőr munka volt. Később szerencsém volt megismerni néhai Siska-Szabó Zoltán és néhai Budiu György fotóművészeket, akik sok hasznos tanáccsal láttak el.
Szenvedélye a fotózás és aggódik az épített örökségért
Fotó: Nagy István
Amúgy a foglalkozásom szerint informatikai mérnök vagyok, a villanygyárban dolgozom, a fotózást a magam szórakoztatására, szabadidőmben művelem, nagyon megnyugtató a stresszes napok után.
– Képein az Osztrák-Magyar Monarchia idején emelt épületek, a 19. század iránti nosztalgiát ébresztő városképek fordulnak elő leggyakrabban. Egyfajta értékmentő munkának tekinthető ez, az épített örökség iránti figyelemfelkeltésnek?
– A fő célom az, hogy megismertessem másokkal, más nemzetiségűekkel is, hogy milyen örökséget hagytak ránk elődeink, mire voltak képesek az akkori építészek, s a milyen szép a mi városunk. Ezért nemcsak magyarul, hanem románul és németül is közlöm a műemléképületek leírásait.
– Milyen fotósszemmel nézve a város?
– Próbálom a részleteket is bemutatni, úgy beállni, hogy minden látszon az épületen, ne legyen árnyékban,
tehát mindenre, amit nem veszünk egy séta alkalmával. Volt, aki azt mondta, „szebb a fényképen, mint a valóságban”. Lehetséges, mert nem mindegy, hogy milyen szögből és milyen fényviszonyok között örökítem meg.
Sajátos szemszögből mutatja az épületeket
Fotó: Kurunczi Ferenc
Bevallom, szomorúság tölt el amiatt, hogy az idő foga meglátszik ezeken az épületeken, bár el kell ismernem, hogy az utóbbi néhány évben történt javulás, a polgármesteri hivatal felszólítására sok műemléképület homlokzatát felújították. De bőven van még tennivaló! Vannak régi fényképem, és ha összehasonlítom a mostanság készültekkel, látszik, hogy mennyire elhanyagolták ezeket az épületeket. Remélem, ezeket is felkarolják, tatarozzák majd, de fontos, hogy szakértők restaurálják, ne akárki, mert el is lehet rontani egy szép épületet, ha avatatlan kézzel nyúlnak hozzá.
– Melyik a kedvenc épülete?
– A Szántay-palota, utána a Földes-patika, de ha úgy veszem, minden épület a kedvencem. Nincs két egyforma, mindegyik más stílusban épült, és ha alaposan megnézzük őket, rácsodálkozunk, hogy itt is rejtőzik valami szépség, ott is. Szeretem ezeket az épületeket.
Szántay Lajos (1872–1961) Arad egyik legjelesebb műépítésze, 97 épület tervezésénél és kivitelezésénél működött közre, ebből 81 meg is épült. A középületek közül ő tervezte többek között a Kultúrpalotát, az evangélikus-lutheránus templomot, de 45 lakóépületet is tervezett, köztük a belvárosi Széchenyi (ma Horia) utcai Szántay-palotát, amely nem volt ugyan az övé, de a köznyelv a nevével kötötte össze. Erre is ráférne a felújítás
Fotó: Kurunczi Ferenc
– Mindez nagy lokálpatriotizmusra vall.
– Igen, az vagyok, s az is maradok. Minden Aradhoz köt.
A város épületei, parkjai, a Maros, a barátok, a szüleim, a rokonaim, a gyermekkori emlékeim mind ide kötnek. Nagyon szeretem a várost, még ha elhanyagolt is sok tekintetben. A képeimen bemutatom ezt az oldalát, meg a szépet is.
– Az épített örökséget bemutató képeiből kiállításai is nyíltak már, az első 2018-ban, az Aradi Magyar Napok alkalmával volt az RMDSZ-székházban. Hogyan jött létre?
– Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök, akkori parlamenti képviselő ötlete volt, és örömmel mondtam igent. Több ezer fotóból kiválogattam kb. 150-et, amelyek városunk építészeti örökségét mutatják be, végül sok selejtezés után maradt 25-30 fotó, amelyeket 60 x 100 cm méretben kinyomtattak, és a bekeretezés után falra kerültek. Ma is ott láthatók. Szeretném, ha egyszer nyomtatásban is megjelennének, egy albumban.
2018-ban nyílt az első kiállítása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A városvezetés is felfigyelt a tevékenységére, amit 2022-ben Kiválóság-díjjal ismert el munkásságát. Hogyan fogadta a kitüntetést?
– Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá, megtisztelőnek tartom, hogy gondoltak rám, és jelöltek. Gondolom azért, mert fotóim megragadták az emberek figyelmét. Természetesen nagyon örültem neki, és köszönöm szépen a díjat.
– Egyházi ünnepségekről, búcsújárásokról, szakrális köztéri emlékművekről is sok képet közöl, ezért feltételezem, fontos az ön számára a vallás.
– Igen, amikor nincs más programom, ott vagyok a miséken. A múlt rendszerben, amikor tiltották a templomba járást, gyerekként titokban részt vettünk az elsőáldozási, majd a bérmálkozási előkészítőkön is.
Sajnos visszaszorult a kereszténység, az emberek elfordultak Istentől, egyházuktól, templomuktól. Úgy gondolják, nincs szükségük az istenhitre. Úgyhogy ne csodálkozzunk azon, ami most történik Európában vagy a világ más részein…
2022-ben Kiválóságdíjjal tüntette ki a városvezetés
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
A világ legjobb sportfotósainak listájára került fel a 18 éves kolozsvári Horváth Tamás, akinek alkotását a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) versenyén a legjobbak közé választotta a sportmédia nemzetközi szakértőiből álló zsűri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!