Fotó: Haáz Vince
Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést. Hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és már akkor bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül, amikor a javítókulcs fel sem került a minisztérium honlapjára. Megtörténhet, hogy bizonyos megyékben – köztük Kolozsban – nem sikerül változtatni a kisebbségi diákok számára hátrányos javítási módszeren.
2024. július 01., 19:062024. július 01., 19:06
2024. július 01., 19:532024. július 01., 19:53
A jelenlegi tervek szerint az idei az utolsó olyan érettségi Romániában, amikor a magyar tagozaton tanuló diákoknak ugyanazt a feladatsort kellett megoldaniuk a román nyelv és irodalom érettségin, mint román társaiknak. Ez a rendszer nem okozott különösebb problémát addig, amíg a dolgozatokat hagyományos módon javították olyan pedagógusok, akik tisztában voltak vele, hogy adott esetben azért megy nehezebben egy-egy esszének a megírása, mert a diák magyar anyanyelvű.
Ám az idén minden országos vizsgán digitálisan javítják az írásbeli dolgozatokat: beszkennelik őket és véletlenszerűen elküldik egy javítótanárnak, aki oktathat az ország bármely pontján, bármely megyéjében. Nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy galaci vagy szucsávai pedagógus a szegényesebb szókincsű magyar tanuló dolgozatát a körülmények ismerete híján lepontozza. Ha egy pedagógus soha nem tanított a nemzeti kisebbségekhez tartozó – például magyar – diákokat, és a dolgozaton nem jelölik meg, hogy a tulajdonosának nem román a nemzetisége, a javítótanár azokéval hasonlítja össze, akik anyanyelvi szinten beszélik a románt.
Hétfőn került sor a 2024-es érettségi első írásbeli vizsgájára román nyelv és irodalom tantárgyból. A vizsga reggel kilenc órakor kezdődött, és a diákoknak három óra állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kapott feladatokat.
Pedagógusok már korábban, az idei próbaérettségi román vizsgáján született gyenge eredményei alapján arra figyelmeztettek, hogy mindez megismétlődhet az érettségin is, ha nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban felhívta a figyelmet, hogy például a székelyföldi magyar diákoknak – bármennyire jó tanulók legyenek – nem anyanyelvük a román, sőt legtöbb esetben csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, így szegényesebb a szókincsük, felcserélik a szórendet, egyeztetési hibákat követnek el, ami a román diákok esetében nem fordul elő.
Egyébként az érettségi szempontjából az idén végzetteké „áldozati generáció”, hiszen akik jövőre érettségiznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így az érettségin az ő dolgozataikat csak olyan javítótanároknak küldik majd el, akik a sajátos tanterv szerint tanítanak és a vizsgatételeik is sajátosak lesznek, tehát a javítótanár látja majd, hogy azt magyar diák írta.
Fejes Réka Maros megyei tanfelügyelő hétfőn a Maszol portálnak elmondta, a román nyelv és irodalom vizsgán megkülönböztető jellel látták el a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait Maros megyében. A portál információi szerint Brassó megyében szintén megjelölték a magyar diákok dolgozatait. Kolozs megyében azonban nem így történt, ott az érettségiztető bizottságok tagjai nem így jártak el, egyetlen diáktól sem kérdezték meg, milyen tagozaton tanult. A magyar érettségizők hiába kérdeztek rá a megjelölés lehetőségére a dolgozatok leadásakor, azt a választ kapták, hogy az nem lehetséges.
„A fiam azt mondja, nem volt túl nehéz a kapott tétel, bőven írt, és úgy érzi, jó jegyre számíthat. Ennek ellenére igazságtalannak tartanánk, ha olyan tanár javítaná a dolgozatát, aki nincs tisztában a nem román nemzetiségű diákok képességeivel. Arról nem beszélve, hogy arról volt szó: a magyar diákok román dolgozatát továbbra is olyan tanárok javítják, akik magyar tagozaton tanítanak” – állapította meg lapunknak a felháborodott szülő. Hozzátette: mivel a fiának van 3-4 román nevű osztálytársa is, felmerül a kérdés, hogy a javítótanár honnan fogja tudni, miszerint magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatai kerültek hozzá. Az édesapa annak kapcsán is értetlenségét fejezte ki, hogy a fiát azelőtt kiküldték az osztályteremből, mielőtt beszkennelték volna a dolgozatát (mindössze megszámolták az oldalakat, és aláírattak vele egy papírt), holott az idei próbaérettségin a tanulók jelenlétében történt a szkennelés.
Kerekes Adelhaida, Kolozs megye helyettes főtanfelügyelője a Transtelex portálnak hétfőn megerősítette, hogy Kolozs megyében nem történt meg a dolgozatok megjelölése. Mint mondta, ő maga nem tagja a megyei érettségiztető bizottságnak, de amikor rákérdezett, hogy a testület miért nem engedélyezte a dolgozatok jelölését, azt a választ kapta: azért, mert nem kaptak hivatalos átiratot az oktatási minisztériumból, Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium nemzeti kisebbségekért felelős államtitkára csak körüzenetben tájékoztatta őket. „Ez csak írva volt az államtitkár úr által a csoporton, ami egy hivatalos csoport máskülönben, de mivel nincs hivatalos átirat, nem csinálta Kolozs megye” – mondta a Transtelexnek Kerekes Adelhaida.
Jelenleg arról is ellentmondásos információk keringenek, hogy a megjelölés felsőbb utasításra történt-e vagy nem:
Bár lapunk megkereste hétfőn Kallós Zoltán államtitkárt az ügyben, a bukaresti tárca RMDSZ által delegált illetékese későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. Egyébként a dolgozatok megjelölésének lehetőségét a többség alapvető elvárásként kezeli, ugyanis ez fennállt a nyolcadikosok vizsgája esetén is, nekik megadatott a lehetőség, hogy román dolgozatukat magyar anyanyelvű pedagógusok javítsák.
Mint arról beszámoltunk, az érettségi első írásbeli vizsgáját egyéb botrány is megrázta, erről alábbi írásunkban cikkeztünk.
Szolgálati titok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indítottak hétfőn a hatóságok a közösségi oldalakra kiszivárgott román érettségi tételek ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!