Fotó: Haáz Vince
Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést. Hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és már akkor bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül, amikor a javítókulcs fel sem került a minisztérium honlapjára. Megtörténhet, hogy bizonyos megyékben – köztük Kolozsban – nem sikerül változtatni a kisebbségi diákok számára hátrányos javítási módszeren.
2024. július 01., 19:062024. július 01., 19:06
2024. július 01., 19:532024. július 01., 19:53
A jelenlegi tervek szerint az idei az utolsó olyan érettségi Romániában, amikor a magyar tagozaton tanuló diákoknak ugyanazt a feladatsort kellett megoldaniuk a román nyelv és irodalom érettségin, mint román társaiknak. Ez a rendszer nem okozott különösebb problémát addig, amíg a dolgozatokat hagyományos módon javították olyan pedagógusok, akik tisztában voltak vele, hogy adott esetben azért megy nehezebben egy-egy esszének a megírása, mert a diák magyar anyanyelvű.
Ám az idén minden országos vizsgán digitálisan javítják az írásbeli dolgozatokat: beszkennelik őket és véletlenszerűen elküldik egy javítótanárnak, aki oktathat az ország bármely pontján, bármely megyéjében. Nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy galaci vagy szucsávai pedagógus a szegényesebb szókincsű magyar tanuló dolgozatát a körülmények ismerete híján lepontozza. Ha egy pedagógus soha nem tanított a nemzeti kisebbségekhez tartozó – például magyar – diákokat, és a dolgozaton nem jelölik meg, hogy a tulajdonosának nem román a nemzetisége, a javítótanár azokéval hasonlítja össze, akik anyanyelvi szinten beszélik a románt.
Hétfőn került sor a 2024-es érettségi első írásbeli vizsgájára román nyelv és irodalom tantárgyból. A vizsga reggel kilenc órakor kezdődött, és a diákoknak három óra állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kapott feladatokat.
Pedagógusok már korábban, az idei próbaérettségi román vizsgáján született gyenge eredményei alapján arra figyelmeztettek, hogy mindez megismétlődhet az érettségin is, ha nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban felhívta a figyelmet, hogy például a székelyföldi magyar diákoknak – bármennyire jó tanulók legyenek – nem anyanyelvük a román, sőt legtöbb esetben csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, így szegényesebb a szókincsük, felcserélik a szórendet, egyeztetési hibákat követnek el, ami a román diákok esetében nem fordul elő.
Egyébként az érettségi szempontjából az idén végzetteké „áldozati generáció”, hiszen akik jövőre érettségiznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így az érettségin az ő dolgozataikat csak olyan javítótanároknak küldik majd el, akik a sajátos tanterv szerint tanítanak és a vizsgatételeik is sajátosak lesznek, tehát a javítótanár látja majd, hogy azt magyar diák írta.
Fejes Réka Maros megyei tanfelügyelő hétfőn a Maszol portálnak elmondta, a román nyelv és irodalom vizsgán megkülönböztető jellel látták el a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait Maros megyében. A portál információi szerint Brassó megyében szintén megjelölték a magyar diákok dolgozatait. Kolozs megyében azonban nem így történt, ott az érettségiztető bizottságok tagjai nem így jártak el, egyetlen diáktól sem kérdezték meg, milyen tagozaton tanult. A magyar érettségizők hiába kérdeztek rá a megjelölés lehetőségére a dolgozatok leadásakor, azt a választ kapták, hogy az nem lehetséges.
„A fiam azt mondja, nem volt túl nehéz a kapott tétel, bőven írt, és úgy érzi, jó jegyre számíthat. Ennek ellenére igazságtalannak tartanánk, ha olyan tanár javítaná a dolgozatát, aki nincs tisztában a nem román nemzetiségű diákok képességeivel. Arról nem beszélve, hogy arról volt szó: a magyar diákok román dolgozatát továbbra is olyan tanárok javítják, akik magyar tagozaton tanítanak” – állapította meg lapunknak a felháborodott szülő. Hozzátette: mivel a fiának van 3-4 román nevű osztálytársa is, felmerül a kérdés, hogy a javítótanár honnan fogja tudni, miszerint magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatai kerültek hozzá. Az édesapa annak kapcsán is értetlenségét fejezte ki, hogy a fiát azelőtt kiküldték az osztályteremből, mielőtt beszkennelték volna a dolgozatát (mindössze megszámolták az oldalakat, és aláírattak vele egy papírt), holott az idei próbaérettségin a tanulók jelenlétében történt a szkennelés.
Kerekes Adelhaida, Kolozs megye helyettes főtanfelügyelője a Transtelex portálnak hétfőn megerősítette, hogy Kolozs megyében nem történt meg a dolgozatok megjelölése. Mint mondta, ő maga nem tagja a megyei érettségiztető bizottságnak, de amikor rákérdezett, hogy a testület miért nem engedélyezte a dolgozatok jelölését, azt a választ kapta: azért, mert nem kaptak hivatalos átiratot az oktatási minisztériumból, Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium nemzeti kisebbségekért felelős államtitkára csak körüzenetben tájékoztatta őket. „Ez csak írva volt az államtitkár úr által a csoporton, ami egy hivatalos csoport máskülönben, de mivel nincs hivatalos átirat, nem csinálta Kolozs megye” – mondta a Transtelexnek Kerekes Adelhaida.
Jelenleg arról is ellentmondásos információk keringenek, hogy a megjelölés felsőbb utasításra történt-e vagy nem:
Bár lapunk megkereste hétfőn Kallós Zoltán államtitkárt az ügyben, a bukaresti tárca RMDSZ által delegált illetékese későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. Egyébként a dolgozatok megjelölésének lehetőségét a többség alapvető elvárásként kezeli, ugyanis ez fennállt a nyolcadikosok vizsgája esetén is, nekik megadatott a lehetőség, hogy román dolgozatukat magyar anyanyelvű pedagógusok javítsák.
Mint arról beszámoltunk, az érettségi első írásbeli vizsgáját egyéb botrány is megrázta, erről alábbi írásunkban cikkeztünk.
Szolgálati titok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indítottak hétfőn a hatóságok a közösségi oldalakra kiszivárgott román érettségi tételek ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.
Két férfi előzetes letartóztatását kérte a rendőrség vasárnap a Temes Megyei Törvényszéktől, mert egy drogkereskedő bandának voltak a tagjai. Egyikük ráadásul rendőr.
Vasárnap elkezdődött a választási időszak a május 4-i időközi helyhatósági választásokra, amelyeket 14 megye 19 településén szerveznek a polgármester, valamint – Bihar megyében – a megyei tanácselnök megválasztására.
A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.
Crin Antonescu, a kormánykoalíció államfőjelöltje szombaton Kolozsváron úgy fogalmazott: Orbán Viktor legutóbbi állásfoglalásai közül sokat nem oszt, de hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök „Európa egyik személyisége, egy hang, egy minta”.
Bűnvádi feljelentést tett és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Botond Nagy színházi rendező, aki a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházban az Ilja próféta című, nagy port kavart előadást állította színpadra.
Kolozs megye díszpolgári címével tüntették ki Uray Zoltán erdélyi magyar biológust, radiológust, vívót és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt pénteken kora délután Kolozsváron.
Átadta a munkaterületet a kivitelező cég képviselőinek pénteken a Kolozs megyei önkormányzat, így hosszú előkészítést követően elindul Kolozsvár új, egyúttal legnagyobb egészségügyi intézményének megépítése.
Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.
Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!