Az ozsdolaiak attól tartanak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket
Fotó: Asociatialaros.ro
Szemet vetett a bukaresti pénzügyminisztérium az ozsdolai közbirtokosság 2900 hektár erdejére, amelyet 16 éve visszaszolgáltattak a háromszékieknek. Az ügy sokak szerint rendkívül veszélyes precedenst teremthet a visszaállamosításra, hiszen Székelyföldön több mint százezer ember érintett a közbirtokosságok működésében.
2018. november 20., 18:462018. november 20., 18:46
2018. november 20., 19:062018. november 20., 19:06
Visszaállamosítástól tartanak az ozsdolai közbirtokosság képviselői, akik nem értik, hogy a román állam nevében eljáró pénzügyminisztérium miért nyújtott be keresetet a 2900 hektár erdő tulajdonjogát rögzítő birtoklevél érvénytelenítése érdekében.
Pál István, a tulajdonosi társulás elnöke a Krónikának elmondta, már csak a Jóistenben bíznak – tartanak tőle, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket.
A közbirtokosság egyébként évekig szélmalomharcot folytatott, hogy visszaperelje azt a további 2000 hektár erdőt, amely az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez került, és végül a moldvaiaknak osztották vissza. Még most is további 33 hektárért pereskednek – ebben a bírósági eljárásban éppen kedden tartottak tárgyalást a kézdivásárhelyi bíróságon.
Pál István elmondta, a bukaresti pénzügyminisztérium által indított perben még ki sem tűzték a tárgyalást, ám aggódnak, hiszen már 2000 hektárt elveszítettek, és most a visszakapott 2900 hektárra is szemet vetett az állam.
– fogalmazott lapunknak a periratot jól ismerő Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a közbirtokosság ügyvédet fogadott, ám politikai téren is próbálnak segíteni, hiszen „ez nagyon veszélyes játék”. A háromszéki közgyűlés elnöke rámutatott, a pénzügyminisztérium arra hivatkozva akarja érvényteleníteni a birtoklevelet, hogy a román állam az 1921-es földreform végrehajtása során, 1923-1924-ben kártérítés ellenében kisajátította az ozsdolai erdőket. Csakhogy a közbirtokosság a két világháború között pert indított a kisajátítás ellen, és 1934-ben a brassói táblabíróság nekik adott igazat, elismerve, hogy kevés volt az összeg, amit a román állam kártérítésként felajánlott. Az erdőket az állam Ozsdola község javára próbálta kisajátítani, ám
Tamás Sándor rámutatott, 1948-ban a közbirtokosságtól vették el az erdőket, sőt a Roman városában működő erdészeti kutatóközpont levéltárában megtalálták az állami erdők kezelésére 1951-ben készített, első üzemterveket, és azokban is az áll, hogy az ozsdolai erdőket a közbirtokosságtól vették el.
„Egyértelmű, hogy huncutsággal próbálkoznak. Az állam kiragad egy neki kedvező periódust, és arra hivatkozik, de a történetet egészében kell látni: kétségtelen, hogy ki akarták sajátítani az ozsdolai erdőket, de az eljárást nem vitték végig, a telekkönyvben csak a közbirtokosság szerepel tulajdonosként” – szögezte le a háromszéki közgyűlés elnöke. Hozzátette,
Különben megfigyelők szerint az ozsdolai közbirtokossággal szemben kezdeményezett eljárás kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének, valamint a Maros megyei Bánffy-erdők visszaállamosítására. Nem véletlen, hogy az ügy Budapesten is aggodalmat keltett, és a közbirtokosságok kérdése terítékre került a magyar kormány múlt szerdai ülésén. Lapunk úgy tudja, az Orbán-kabinet illetékesei a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt pénteki ülésének alkalmával arról biztosították az erdélyi magyar politikai alakulatokat, hogy a magyar hatóságok minden támogatást megadnak az ozsdolai közbirtokosság vagyona újraállamosításának megakadályozása érdekében.
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések szerint a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
szóljon hozzá!