Amennyiben egy városban nincsenek ilyen helyek, a felesleges komposzt felhasználásának kérdése is problematikussá tud válni. Pedig a komposztálás azért is hasznos akár a városok vezetésének is, mert jelentősen csökkenti az elszállítandó szemét mennyiségét.

Budapesti példa

Szőke Tamara néhány éve költözött ki Erdélyből Budapestre, ahol saját parcellája van egy közösségi kertben. Bár mindig is foglalkoztatta a fenntarthatóság, csak Budapesten hallott először a közösségi kert fogalmáról. Tulajdonképpen a komposztálás miatt került közel a témához, hiszen Budapesten ha valaki komposztál, általában lehetősége nyílik a közösségi kertekbe leadni a komposztot, akkor is, ha nincs ott parcellája.

„Amikor felmerült a gondolat, akkor már három éve éltem Pesten. Akkor olyan »rémtörténeteket« hallottam, hogy a kertekbe »kihalásos« alapon lehet bejutni. Ám végül a munkám kapcsán botlottam bele egy jelentkezési lapba, amit aztán abban a pillanatban kitöltöttem. Annak ellenére, hogy akkor már derékig jártam a tudatosságban, nem volt egyszerű bekerülni” – idézte fel Tamara. Jelentkezése kezdetben mondhatni adminisztratív okok miatt nem ért célba, de mivel kitartó volt, végül eljutott a megfelelő személyig, és kiderült, hogy éppen akkor volt pár szabad hely, így mehetett is, hogy parcellát válasszon magának.

– részletezte. A terület tulajdonképpen a belváros szívében van, egy olyan hely, amely 1967-től egy óvoda kertjeként szolgált, majd üresen állt.

Végül 2013-ban a Kortárs Építészeti Központ kezdett el tárgyalni az önkormányzattal a közösségi kert kialakításáért.

„Van egy jelképes összeg, amivel az építészeti központot támogatjuk, cserébe a kertben minden eszköz rendelkezésünkre áll, amire egy kertésznek szüksége lehet. Aztán a közös munka, meg a kert szabályzata az, ami összefogja ezt a kis közösséget. Vannak nyílt napok, amikor bárki hozhat komposztnak valót, vagy amikor mindenki számára nyitva áll a titkos kert” – fejtette ki Tamara.

Arra a kérdésre, hogy mit termeszt a kertben, Tamara jelezte, hogy kertész lánya, így szerinte kicsit a vérében van a veteményezés. 2020 tavaszán vette birtokába a területet, azóta sok mindent kipróbált. „Első évben egész nyáron onnan szüreteltük a koktélparadicsomot. Volt fehér padlizsán, pici paprikák, cékla, uborka, retek, cukkini. Idén még fekete paradicsommal is próbálkoztam, meg néhány tájfajtával, volt saláta, egy marék borsó és kelbimbó is” – sorolta. Kiemelte: mivel az elmúlt két évet beárnyékolta a járvány, számára hatalmas felüdülés volt mindennap ellátogatni a kertbe, és egy-két órát tenni-venni ott. Szerinte nem csak a betakarítás is fantasztikus érzés, de a folyamatnak is szívmelengető hatása van.

Azt gondolom, hogy ezekre az érzésekre egyre nagyobb igény van, és ezek egyre fontosabb kis szigetek, ahol az ember lélegzethez juthat egy kicsit” – fogalmazott a kertészkedő lány.

Miért nincs Kolozsváron?

A pozitív példát látva felmerülhet a kérdés, hogy Erdély „nagyvárosában”, Kolozsváron létezik-e hasonló iniciatíva. A kincses városban az elmúlt néhány évben többször is felmerült a közösségi kertek létrehozásának ötlete: nemcsak a sajtó cikkezett róla, hanem urbanisztikával foglalkozó szakemberek is foglalkoztak a kérdéssel, ám a városnak azóta sincs közösségi kertje – legalábbis önkormányzati területen nincs. Az idén ősszel beharangozott „szuperlakóközpont”, a Wings nevű tömbház megálmodóinak bejelentése szerint a több mint 220 lakást tartalmazó komplexumban közösségi kert is lesz.
Az önkormányzat álláspontjának megismerése érdekében

megkerestük Oláh Emese alpolgármestert, aki leszögezte, hogy

A politikus elmondta, hogy néhány éve Gergely Balázs akkori RMDSZ-es tanácsos felkarolta a témát: a Dónát negyed végében található területek közösségi kertekké történő átalakítását szerette volna elérni, ám mivel a területek magántulajdonban voltak, a terv nem valósulhatott meg. Az alpolgármester hozzátette, hogy ebben az esetben, illetve ezen cél érdekében nincs törvényes mód a terület gyorsított eljárással történő kisajátítására. Oláh Emese szerint bár a téma többször felmerült már, jelenleg a közterületek esetében prioritást élvez a zöldövezetek kialakítása.

Másfelől azt is megtudtuk, hogy Kolozsváron az épített környezetben nagyon sok olyan kisebb terület van, amelyeket az önkormányzat bérleti szerződéssel adott ki magánszemélyeknek, hogy kertekként használják – és ezt ellen­őrzik. Megfelelő terület, telek hiányában Kolozsvár egyelőre kénytelen ezekkel beérni.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a közösségi kertek didaktikus szerepet is betöltenek, hiszen általuk a polgárok mind a növénytermesztésről, mind pedig a természetről tanulnak. Hozzátette, hogy nemcsak zöldségtermesztésre lehet használni ezeket a területeket, hanem akár gyümölcsösök kialakítására is. Javaslata nyomán a brassói tömbházak zöldövezetei, virágágyásai talán a közeljövőben átalakulhatnak veteményesekké.