„Az emberek szolgálata szent és sérthetetlen” – Timár Kincső Katalin az első nő a brassói hegyimentőknél

•  Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin

Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin

Májusban először csatlakozott női hegyimentő a brassói szolgálat csapatához. A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin a szakma kihívásairól, szépségéről és veszélyeiről mesélt lapunknak. 

Oláh Eszter

2022. június 05., 20:462022. június 05., 20:46

A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin többéves önkéntesség után májustól a brassói hegyimentő-szolgálat első női alkalmazott tagja lett. Az önkéntesség mellett a fiatal lány a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karán tanul, illetve Brassópojánán síoktatóként is tevékenykedik. 

A huszonöt éves egyetemi hallgató a Krónika megkeresésére elmondta, hogy a hegyimentéshez vezető története ötéves korára nyúlik vissza, amikor először került síléc a lábára. Az első találkozás annyira sikeres volt, hogy később versenysízővé, majd oktatóvá vált.

Felidézte, hogy már gyerekkorában nagyon szerette a hegyimentős filmeket, és magát is el tudta volna képzelni a vörös egyenruhában, de egyetemista koráig nem foglalkozott komolyabban a témával. „Időközben megszereztem a síoktatói diplomám Pojánán, ahová hegyimentők is jártak oktatni: ott figyeltem fel igazán a piros ruhára, elkezdtem kicsit utánaolvasni a szakmának, majd jelentkeztem önkéntesnek a sepsiszentgyörgyi csapathoz” – ismertette a kezdeteket a fiatal hegyimentő.

•  Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin Galéria

Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin

A természet szeretetétől a hegyimentésig

Arra a kérdésre, hogyan lesz önkéntesből hivatásos hegyimentő, Timár Kincső Katalin elmondta, hogy törvény szerint egy személynek két-három év „régiséggel” kell rendelkeznie egy csapatnál, amelyet követően a koordinátor és a csapattársak felmérik, mennyire felkészült mentálisan, fizikailag és lelkileg az adott személy, illetve hogy sikerült-e megfelelően elsajátítani a szükséges tudást. Ha úgy ítélik meg, eléggé felkészült, továbbküldik az országos hegyimentő-kiképzésre, ahol a pályázó a két kéthetes képzés alatt adhat számot a téli, illetve a nyári mentésnél alkalmazott technikákról. Arra is kitért, hogy a felkészülésben kiemelt szerepük van a tapasztaltabb csapattársaknak, akik fokozatosan, lépésről lépésre adják át a mentőakció során alkalmazott technikákat.

A hegyimentés elengedhetetlen része az összehangolt csapatmunka •  Fotó: Salvamont Brașov Galéria

A hegyimentés elengedhetetlen része az összehangolt csapatmunka

Fotó: Salvamont Brașov

Kiemelte, hogy a mentőknek nyári szezonban a megfelelő fizikai kondíció mellett ismerniük kell bizonyos kötéltechnikákat, valamint sziklát is kell tudniuk mászni. A téli mentés során ez a tudás a jégmászással és a túrasízéssel egészül ki.
 

A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad, amely gyerekkora óta szövi át az életének különböző területeit. Mint mondta, gyerekként rengeteget túrázott a szüleivel, édesapja állította először sílécre, és csak később tanult oktatóktól, emellett az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaként is volt alkalma felfedezni Kovászna, Hargita és Brassó megye környékét.

A téli mentéshez magas szintű jégmászás és a túrasízés szükséges •  Fotó: Salvamont Brașov Galéria

A téli mentéshez magas szintű jégmászás és a túrasízés szükséges

Fotó: Salvamont Brașov

„A természet iránti szeretet nagyon korán belém ivódott. Később a cserkészet még inkább kinyitotta ezt a világot: egy helyen erősödött meg bennem a természet, az emberek és a szülőföldem iránti szeretet. A különböző impulzusok által fokozatosan épült bennem ez a szenvedély” – tette hozzá.

Önkéntességét Timár Kincső a háromszéki hegyimentő-szolgálatnál kezdte, majd átkerült a Brassó megyei csapathoz, ahol a téli kiképzés elvégzése előtt másfél évig volt önkéntes, amikor felajánlották a lehetőséget, hogy alkalmazott hegyimentővé váljon. Mint mondta, az elméletből és gyakorlatból álló versenyvizsgán megszerezte a szükséges pontokat, így sikerült elfoglalni a brassói csapatnál felajánlott hegyimentői állást.

A női hegyimentő Pojánabrassón síoktatást is vállal •  Fotó: Salvamont Brașov Galéria

A női hegyimentő Pojánabrassón síoktatást is vállal

Fotó: Salvamont Brașov

A mentés technika és tudás kérdése

A szakmával járó, kiszámíthatatlan veszélyek kapcsán megjegyezte, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a mentés nem termet vagy kigyúrtság kérdése, sokkal inkább függ a technikától és a tudástól. Minél felkészültebb, képzettebb és jártasabb a hegyimentő, annál precízebben és biztonságosabban tudja lehozni vagy eljuttatni a célszemélyt a biztos pontra – tette hozzá.

Nőként ez pluszkihívást és fokozottabb felkészültséget jelent számára.

„Van bennem egy bizonyítási vágy, ami arra sarkall, hogy még gyorsabban szaladjak, mint a két méter magas kollégám, de ez inkább egy finom hajtóerő, hiszen szolgálatból teszem az egészet. Számomra az emberek iránti szolgálat szent és sérthetetlen” – mutatott rá Timár Kincső. mindez a lány életében más területekre is kiterjed, a fiatal egyetemista ugyanis az elsősegélyt nyújtó Salvatore Egyesület önkénteseként is dolgozik, ahol szintén sok pozitív impulzust és a hegyimentésben alkalmazható, hasznos szakmai visszajelzést szerez.

Meglátása szerint a szolgálat iránti készséget szintén a szüleitől örökölte, illetve azt is elmondta, hogy puszta fizikai erővel nem sokra menne egy ilyen szakmában, szükség van egy „transzcendens lényre” is, aki-ami nap mint nap erőt ad és segít továbblendülni a történéseken.

A terepmunkához szükséges hegyimentői készségek ugyanakkor nélkülözhetetlen egészségügyi alapképzettséggel egészülnek ki, hiszen a csapatnak gyakran helyben kell ellátni a sebesülteket. Ehhez kapcsolódik a paramedikus képzés is, amely arra készíti fel a hegyimentőket, hogy az első csapattal érkezzenek az esethez, felmérjék a helyzet súlyosságát és jelezzék a második fázisban érkezknek, milyen felszerelésre van szükség az ellátáshoz.

A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad •  Fotó: Salvamont Brașov Galéria

A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad

Fotó: Salvamont Brașov

Felelősség és csapatmunka

Az egészségügyi felkészültség és az összehangolt csapatmunka jelentőségét hangsúlyozva Timár Kincső megosztotta a téli kiképzését követő, legemlékezetesebb esetét, amikor egy gerincsérülést és sípcsonttörést szenvedett testvérpárt kellett kimenteniük Sinaiáról. Mint mondta, egy hasonló helyzetben a csapatnak precíz, összehangolt munkát kell végeznie: a csapatkoordinátor leosztja a feladatokat, a társak pedig a legjobb tudásuk szerint végzik el a rájuk bízott feladatot.

„Öt-hat órás mentés volt, majd hívtuk a helikoptert, hogy elszállítsák, a gerincsérülést szenvedett személy ugyanis nagyon súlyos állapotú sebesültnek számít, akit nem lehet akárhogy mozgatni, mert ha félrefogsz, egész életére lebénulhat.

Hatalmas felelősség, ugyanakkor óriási tudásra van szükség, hogy mielőbb felfedezd a sérülés természetét, és aszerint cselekedj”

– egészítette ki.

Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a túrázók sokszor nem készülnek fel kellően egy-egy kirándulás előtt, és mivel kevésbé ismerik a terepet, könnyen megtörténhet a baj.

•  Fotó: Salvamont Brașov Galéria

Fotó: Salvamont Brașov

A hegyimentés mellett Timár Kincső a Brassói Transilvania Egyetem erdőmérnöki szakának harmadéves hallgatója, jövőre végez. Mint mondta, az alkalmazóinak és a tanárainak köszönhetően sikerült megtalálni a középutat, így a két tevékenység szépen kiegészíti egymást.

„A két foglalkozás viszont szépen kiegészíti egymást, de a szakmámban nem tudtam megtapasztalni azt az adrenalinbombát, amit a hegyimentés nyújt. Itt megvan a belső löket, hogy egy másik ember élete az én felelősségem is. Utólag mindig rácsodálkozom a csapatmunka szépségére, hiszen egyedül, individuumként soha nem lennénk annyira eredményesek, mint egy csapatban” – zárta Timár Kincső.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 03., vasárnap

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést

Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést
2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat