„Az ellenséget nem legyőzni, hanem meggyőzni kell” – A békéért fohászkodtak hívek ezrei Máriaradnán

Gyomaendrődi zarándokok •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Gyomaendrődi zarándokok

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei kedd délelőtt a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta – utalva a szomszédunkban dúló háborúra és az egyre jobban elmélyülő közel-keleti konfliktusra –, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el.

Pataky Lehel Zsolt

2024. október 08., 18:252024. október 08., 18:25

2024. október 09., 08:372024. október 09., 08:37

Arad és Temes megye több településéről, továbbá a Dél-Alföldről és a Vajdaságból érkeztek zarándokok Magyarok Nagyasszonya ünnepén az ősi búcsújáróhelyre. Az Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradnát idén már csaknem 180 ezren keresték fel, ugyanis a temesvári egyházmegye által szervezett 16 zarándoklat mellett kora tavasztól késő őszig egymást váltják a csoportos és egyéni búcsújárók a kegytemplomnál és a hozzá tartozó egykori Ferences rendháznál.

Idézet
Egyre nagyobb a Mária-tisztelet, és nagyon sokan jönnek olyanok is, akik nem feltétlenül szentmisén akarnak részt venni, hanem csak meg akarják látogatni a templomot, az egyházi múzeumot, vagy végig járják a keresztutat, felmennek a Kálváriadombra, hogy elcsendesedjenek” – mondta a Krónikának Reinholz András máriaradnai plébános.

A kisbazilika oltárában őrzött 17. századi Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek, nem véletlen tehát, hogy sokan keresik fel a kegyhelyet, fohászkodni, erőt meríteni, lelki megnyugvást keresni.

Böjte Csaba: a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel, hanem a Szűzanyával érhetjük el •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Böjte Csaba: a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel, hanem a Szűzanyával érhetjük el

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„A mai szentmisében a békéért szeretnék imádkozni leginkább. Nem egyik, vagy másik fél mellett döntöttünk, hanem a Magyarok Nagyasszonya, a béke királynője mellett. Ezért gyűltünk össze, mert hiszünk az áldott békében, hogy jó testvérekként, szeretetben vagyunk képesek élni itt a földön” – mondta köszöntőjében Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa.

Megtöltötték a templomot a hívek •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Megtöltötték a templomot a hívek

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnep eredete kapcsán felelevenítette, hogy az államalapító Szent István király önmagát, családját, koronáját és népét a Szűzanyának ajánlotta fel. „Mindannyiunkat neki ajánlotta fel. Tehát te is egy fogadalmi ajándék vagy. Döbbenetes, nem? És te tudatosan megújíthatod ezt a felajánlást” – szólt a hívekhez immár a szentbeszédben Csaba testvér.

A békéért tartott szentmisében olyan emberekről beszélt a szerzetes, akik

„fegyverrel a kezükben elindultak, de rájöttek arra, hogy a legnagyobb győzelmet Krisztussal, Istennel, a boldogságos Szűzanyával érhetik el.”

Emlékeztetett: Szent István király nemcsak Szűz Máriának, hanem Szent Mártonnak is felajánlotta népét, védőszentjének választotta, „csatába, ország ügyeinek intézésére Szent Márton zászlajával ment.” A néhai római hadvezér, Márton, egy a frankok elleni csata előtt azt mondta a császárnak, hogy

„Krisztus urunktól azt tanultam, hogy az ellenséget nem legyőzni, hanem meggyőzni kell” – idézte Böjte Csaba.

A csata elmaradt, Márton pedig feladta a katonai karrierjét, letelepedett a frankok között, sőt a frank nép védőszenje lett. „Ő alapította Európában talán az első szerzetes közösséget, amit a Szűzanya tiszteletére szentelt fel. Szent Márton az életét a Szűzanya által Jézus Krisztusnak adta, és az ő sírja felett állították meg a mórokat az általa megtérített frank lovagok” – magyarázta.

Böjte Csaba szerint Assisi Szent Ferencről is kevesen tudják, katona volt, „elindult fegyverrel a kezében a Szentföldre, hogy felszabadítsa, de útközben megszólította az Úr”. Márton Áron néhai erdélyi püspök is katona volt, azután, hogy leérettségizett, három napra rá elvitték az olasz frontra, ott harcolt mint közkatona. „1916 után áthozták Erdélybe, részt vett Erdély megtisztításában, után visszavitték az olasz frontra, több mint négyszer megsebesült. Brassóban várbörtönbe is került. Mi lehetett ennek az embernek a lelkében? Hány bajtársát láthatta meghalni fegyverrel a kezében, mennyi vér, mennyi szomorúság, fájdalom! Utána elment Csíksomlyóra, letérdelt Mária lábához, és ő is önmagát a Szűzanyának, s rajta keresztül a Jóistennek ajánlotta. És ma már tudjuk, mekkora ajándék volt az ő élete” – fogalmazott Csaba testvér.

Máriaénekeket énekeltek a hívek a szentmise előtt •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Máriaénekeket énekeltek a hívek a szentmise előtt

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthon-hálózat tevékenységével példázta, hogy a kezdeti években megannyi nehézségbe, akadályoztatásba, állami túlkapásba ütköztek, de ma már elismerik a munkáját, támogatják, őt magát pedig Déva díszpolgárává is avatták. Minden hátráltatáskor a Szűzanya támogatását kérte, és lám, céljaik, terveik teljesültek – mondta.

Idézet
Nagyon fontos lenne, hogy ne csak szeressük a Szűzanyát, hanem adjuk át ajándékba magunkat neki. Legyünk Mária élő katedrálisának az élő kövei” – mondta Böjte Csaba.

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.

Harmadik alkalommal szerveztek Szegedről gyalogos zarándoklatot Máriaradnára, a Magyarok Nagyasszonya napjára. A tízfős csoport október 2-án indult el, és Makó, Nagylak, Arad, Angyalkút és Lippa érintésével jutott el Máriaradnára; a mintegy száz kilométeres táv végére 14-en lettek, ugyanis voltak, akik útközben csatlakoztak hozzájuk. „A legfiatalabb résztvevő egy 19 éves aradi zarándok volt” – mondta Tóth János, a gyalogos zarándoklat szervezője érdeklődésünkre.

Szegedi gyalogos zarándokok, balról a második Tóth János •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Szegedi gyalogos zarándokok, balról a második Tóth János

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Azt kértem zarándoktársaimtól, hogy családjainkért ajánljuk fel ezt a zarándoklatot. Úgy látom, hogy a legnagyobb gond a családokban van. Ha a családjaink erősek lesznek, akkor a nemzetünk is az lesz. II. János Pál pápától olvastam, de Kalkuttai Teréz Anyának is az volt a gondolata, hogy a naponta együtt imádkozó család együtt is marad. Olyanoktól hallottam, akiknek ezt valamikor mondtam, és arról számoltak be, hogy elkezdték, és csodákat művel velük. Kérem a cserkészeinket és a szüleiket, hogy naponta legalább egy fohász erejéig üljenek le. Egy perc, de aztán az egy percből öt perc lesz, és elindul valami a családban” – mondta meggyőződve.

Kóberes zarándokszekér a templom tövében •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kóberes zarándokszekér a templom tövében

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Autóbuszos zarándokok is részt vettek a szentmisén. Roncsek Imre Gyomaendrődről másodszor járt Máriaradnán, viszont a nagyszentmiklósi Gáll Annamária elmondta, hogy ahányszor úton vannak errefelé, mindig felkeresik a kegytemplomot. A bácskai Doroszlóról érkezett Novák Viktória először volt Radnán, de mint mondta, lenyűgözte a kegytemplom, és lelkileg feltöltődve indulnak vissza Szerbiába. A szegedi gyalogos zarándokokat egy kóberes szekeret idéző lovaskocsi kísérte, amellyel kedd délután átmentek Lippára, és Tóth János kérte a híveket, hogy akik tehetik, tartsanak a procsesszióval.

Keresztúti ájtatosság •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Keresztúti ájtatosság

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az ünnepi szentmisét követően a paptestvérek és a hívek végig járták a templom mögötti Kálváriadombon a keresztutat.

korábban írtuk

Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek
Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek

Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 08., kedd

Országszerte állásbörzét szerveznek a végzős diákoknak

Október 11-én szervezi meg országos szinten a végzős diákoknak szóló állásbörzéket az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM).

Országszerte állásbörzét szerveznek a végzős diákoknak
2024. október 08., kedd

A GULÁG története – kolozsvári konferencia a kommunista lágerek hálózatáról

A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.

A GULÁG története – kolozsvári konferencia a kommunista lágerek hálózatáról
2024. október 08., kedd

Ingyen busszal az operába: megtérítik a vidéki, csoportban érkező nézők útiköltségét

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület azon nézők számára, akik vidékről, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.

Ingyen busszal az operába: megtérítik a vidéki, csoportban érkező nézők útiköltségét
2024. október 08., kedd

Az idén kiküldött Ro-Alert üzenetek kétharmada medveveszélyre figyelmeztetett

Év eleje óta a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) összesen 2743 Ro-Alert üzenetet küldött a lakosságnak; ezek közül 1880 üzenetben medveveszélyre figyelmeztetett.

Az idén kiküldött Ro-Alert üzenetek kétharmada medveveszélyre figyelmeztetett
2024. október 08., kedd

Szeben megyei erődtemplom kapta a közönségdíjat az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei közül

A dél-erdélyi Szászalmád (németül Almen, románul Alma Vii) felújított evangélikus erődtemploma nyerte el a közönségdíjat az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei közül.

Szeben megyei erődtemplom kapta a közönségdíjat az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei közül
2024. október 07., hétfő

Székelyföldi gólyabálokon akart drogot terjeszteni egy férfi

Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy 34 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kábítószert szándékozott eladni két iskolai gólyabálon – tájékoztatott hétfőn a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Székelyföldi gólyabálokon akart drogot terjeszteni egy férfi
2024. október 07., hétfő

Bűnsegédlettel gyanúsítják a megszökött bankautomata-robbantó feleségét

Szökés miatt büntetőeljárás indult az előzetes letartóztatásban levő két férfi ellen, akik péntek délben kereket oldottak Aradon a rendőri kíséret elől, miközben a törvényszékre vitték őket vizsgálati fogságuk meghosszabbítására.

Bűnsegédlettel gyanúsítják a megszökött bankautomata-robbantó feleségét
2024. október 07., hétfő

Újabb 1500 eurót „passzíroznak át” a paradicsomtermesztőknek

A következő napokban utalják a Paradicsomprogramban részt vevő termelők számlájára a támogatásuk második, 1500 eurós részletét – közölte hétfőn a mezőgazdasági miniszter.

Újabb 1500 eurót „passzíroznak át” a paradicsomtermesztőknek
2024. október 07., hétfő

Vénasszonyosra veszi a figurát az ősz Erdélyben

Változékony időjárásban lesz részünk a következő két hétben, helyenként az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb, a 24-26 fokot is elérő csúcsértékekkel. Az időjárás ekkor a „vénasszonyok nyarát” idézi.

Vénasszonyosra veszi a figurát az ősz Erdélyben
2024. október 07., hétfő

Milyen államfőre lenne szüksége Romániának? Megválaszolta a BBTE pszichológus-rektora

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora kifejtette, milyen államfőre lenne szüksége Romániának 2024-ben, és mit várna tőle a lakosság.

Milyen államfőre lenne szüksége Romániának? Megválaszolta a BBTE pszichológus-rektora