Erős hittel dolgozik együtt a gyülekezet és a lelkipásztor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A települést alapító magyarság mára a perifériára szorult az Arad megyei Szentleányfalván. Az elvándorlás és a beolvadás után a nagyvárosból kiköltöző lakosság miatt változott meg az etnikai arány. A református egyház köré szerveződik a magyarság, s bár anyanyelvű oktatás nincs, az elmúlt évtizedben az építkezés jellemezte a környék szórványgyülekezeteit összefogó tiszteletes, Vékony Zsolt és hívei munkáját, aminek egyik eredménye a szombaton tartott 22. Szentleányfalvi Magyar Falunap.
2024. szeptember 10., 18:172024. szeptember 10., 18:17
Az együvé tartozás érzésének igénye, a letűnt idők iránti nosztalgia, a rég nem látott ismerősökkel való találkozás vágya hívta életre több mint két évtizeddel ezelőtt a „magyar falunapot” az Aradtól hat kilométerre fekvő Szentleányfalván. „Úgy gondoltuk, hogy jó volna, ha lenne egy olyan ünnep, mint a katolikusoknál a templombúcsú, amikor a különböző nemzedékek tagjai, a családok összejöhetnek, megállnak egy kicsit a munkában, visszaemlékeznek” – idézte fel a kezdeteket Nagy Gizella nyugalmazott magyartanár, több gyermekverses kötet szerzője, a falu szülötte, aki nem hiányzott egyetlen alkalomról sem.
Eleinte Nemzedékek Találkozójának nevezték a rendezvényt, néhány éve azonban Szentleányfalvi Magyar Falunapként hirdetik meg, és várják a tősgyökeres „szentlányiakat”, a beköltözött új lakosokat, a távolba szakadt helybelieket, és természetesen a leányegyházköszég, Zimándköz reformátusságát, miként a közeli városnegyed, Mosóczy-telep híveit, akárcsak a kisperegieket, akikkel a néhai templomépítő lelkipásztor – akinek emléktáblája van a szentleányfalvi református templom előterében –, Szondy Géza révén van kapcsolat.
Helyben lakók és távolba költözöttek találkozhattak egymással
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ő nagyapját például a szülei a nyakukban hozták a ma a határ túloldalán található Dombegyházról az 1870-es évek végén. „Édesapám és a testvérei korán meghaltak, de amit a nagymamám mesélt, édesanyám átadta, és így tudunk arról, hogyan indultak útnak, hogy telepedtek le, hogyan építettek házat és hogyan találták meg a helyüket a társadalomban” – mesélte.
Idén 126 éves a jelenlegi református templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A település alapjait 170 évvel ezelőtt letevő magyarság ma már a perifériára szorult Szentleányfalván. Az elvándorlás, az elöregedés és a beolvadás után újabban a nagyvárosból kiköltöző – román többségű – lakosság miatt változott meg az etnikai arány.
„Közel van Arad, ami egyszerre előny és hátrány is. Szentleányfalva szinte már kertvárosa a megyeszékhelynek, sokan innen ingáznak be. Nem csak Aradról költöztek ki, jöttek Temesvárról, Nagyváradról és Székelyföldről is. Amikor meghallották, hogy foglalkozunk a fiatalokkal, csatlakoztak hozzánk, de jönnek reformátusok Öthalomról és a környező román falvakból is, ahová szintén a nagyváros nyüzsgése elől menekültek, de igénylik a magyar közösséget” – nyilatkozta a tiszteletes a Krónikának.
Vékony Zsolt lelkipásztor szerint tíz évvel ezelőtt egy ugrás volt az ismeretlenbe
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ennek is köszönhető, hogy a tíz évvel ezelőtti 167-ről 184-re nőtt a gyülekezeti tagok száma, vagy hogy a kezdeti négy helyett már 25 gyerek jár bibliaórára – de ez nem ment volna, ha nem az építkezés jellemezte volna a templomát felújító, énekkart, gyermektáborokat, családi kirándulásokat, vasárnapi iskolát szervező, a környék szórványgyülekezeteit összefogó Vékony Zsolt és hívei munkáját. A 22. Szentleányfalvi Magyar Falunap egybeesett a tiszteletes szolgálatának tízéves évfordulójával, így erről is megemlékeztek az ünnepi istentiszteleten.
Olyannyira befogadó közegre találtak, hogy Vékony Zsolt és családja továbbra is Szentleányfalván lakik, pedig tavaly az Arad-belvárosi gyülekezet megválasztotta parókus lelkésznek, tehát gyakorlatilag otthon csak beszolgáló lelkész. 2019-től a zimándközi gyülekezet Szentleányfalva leányegyházközsége, és hozzá tartozik Gyorok és Lippa is, a múlt évben pedig a belvárossal együtt „megkapta” Majláthfalvát is, tehát hat gyülekezetben szolgál, amit szerinte kimondani is sok. De ezt nem panaszként tette szóvá, hanem küldetésként említette.
Anyanyelvű oktatást nyújtó óvodája, iskolája nincs a magyarságnak a 2000-es évek eleje óta Szentleányfalván, de a tiszteletes szerint néhány esztendeje fontolgatják a gondolatot, hogy újra beindítsanak egy óvodai csoportot, kihasználva, hogy az önkormányzat új óvodaépületet emelt. Addig azonban csak a templom köré szerveződik a magyarság élete.
Fontolgatják a helyi magyar oktatás újraindítását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem ennyire derűlátó Tesler Julianna, a községi képviselőtestület egyetlen magyar tagja, aki a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ listavezetőjeként nem jutott újabb mandátumhoz, vagyis az októberben megalakuló új összetételű tanácsban nem lesz képviselője a helyi magyarságnak.
Kevesen vannak, de sokat értek el
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Hol többet, hol kevesebbet, de megtettem a magyarságért, amit lehetett, viszont egy tanácsos nem sokat érhet el. 75 szavazatot kaptam, 25-30 kellett volna még egy mandátumhoz, ezért nem tudom, lesz-e esély visszajutni négy év múlva. Nem azt sajnálom, hogy én nem jutottam be, hanem azt, hogy nem találtam magam helyett egy fiatalabb jelöltet, aki eséllyel indult volna” – mondta a nyugdíjasként is közképviseletet vállaló Tesler Julianna.
A szombati ünnepi istentiszteleten köszöntötte a gyülekezetet és lelkipásztorát Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese és Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, szolgált a gyülekezet gyerekkórusa és a Nagyzeréndi Fúvószenekar.
A zeréndi fúvósok a templomban és a vacsoránál is felléptek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész klasszikus zenei aláfestésű, nepáli és indiai expedíciójáról készült fotókból összeállított vetített képes utazásra „vitte el” a közönséget. A családja birtokában lévő hagyaték számára egy zenetörténeti múzeumot tervező művész jelenleg három Guinness-rekordot tart: a leghosszabb zongoramaraton, illetve a Himaláján két, a legmagasabban tartott zongorakoncert fűződik a nevéhez, de idén újabb világrekordot akar felállítani – mondta –, éspedig a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjátéknak a rekordját akarja megjavítani a jelenlegi 495 leütésről 510-re (a kísérletet október 23-án tartja Nagyváradon). „A tervem az, hogy minden zongorával kapcsolatos világrekordot megdöntsek, ezáltal a célom megvalósításának szerezzek támogatókat” – mondta eltökélten a szentleányfalvi előadás után.
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész újabb világrekord-kísérletre készül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az istentiszteleten átadták a közösségi munkát elismerő Szondy Géza-díjakat: idén Vékony Dóra tiszteletesné és a Nagy-Gyuris házaspár, Mihály és Melinda kapta meg az oklevelet. Utóbbi elmondta: öt éve vállalnak közösségi tevékenységet Szentleányfalván annak ellenére, hogy Aradon laknak, ő maga pedig idén a római katolikus vallásról áttért a református hitre.
A Szondy Géza-díjak átadása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkoszorúzták a magyar emlékjeleket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A templomi ünnepség után megkoszorúzták a helyi magyar emlékjeleket, majd a templomkertben bográcsozással és magyar nótaszóval töltötték el az időt a magyar falunap résztvevői.
Fújják a talpalávalót
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt vasárnap délután egy ötéves gyermek, miután a Beszterce-Naszód megye Újős (Fântânele) településen beleesett a kultúrotthon szennyvízülepítő tartályába.
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát.
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!