Erős hittel dolgozik együtt a gyülekezet és a lelkipásztor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A települést alapító magyarság mára a perifériára szorult az Arad megyei Szentleányfalván. Az elvándorlás és a beolvadás után a nagyvárosból kiköltöző lakosság miatt változott meg az etnikai arány. A református egyház köré szerveződik a magyarság, s bár anyanyelvű oktatás nincs, az elmúlt évtizedben az építkezés jellemezte a környék szórványgyülekezeteit összefogó tiszteletes, Vékony Zsolt és hívei munkáját, aminek egyik eredménye a szombaton tartott 22. Szentleányfalvi Magyar Falunap.
2024. szeptember 10., 18:172024. szeptember 10., 18:17
Az együvé tartozás érzésének igénye, a letűnt idők iránti nosztalgia, a rég nem látott ismerősökkel való találkozás vágya hívta életre több mint két évtizeddel ezelőtt a „magyar falunapot” az Aradtól hat kilométerre fekvő Szentleányfalván. „Úgy gondoltuk, hogy jó volna, ha lenne egy olyan ünnep, mint a katolikusoknál a templombúcsú, amikor a különböző nemzedékek tagjai, a családok összejöhetnek, megállnak egy kicsit a munkában, visszaemlékeznek” – idézte fel a kezdeteket Nagy Gizella nyugalmazott magyartanár, több gyermekverses kötet szerzője, a falu szülötte, aki nem hiányzott egyetlen alkalomról sem.
Eleinte Nemzedékek Találkozójának nevezték a rendezvényt, néhány éve azonban Szentleányfalvi Magyar Falunapként hirdetik meg, és várják a tősgyökeres „szentlányiakat”, a beköltözött új lakosokat, a távolba szakadt helybelieket, és természetesen a leányegyházköszég, Zimándköz reformátusságát, miként a közeli városnegyed, Mosóczy-telep híveit, akárcsak a kisperegieket, akikkel a néhai templomépítő lelkipásztor – akinek emléktáblája van a szentleányfalvi református templom előterében –, Szondy Géza révén van kapcsolat.
Helyben lakók és távolba költözöttek találkozhattak egymással
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ő nagyapját például a szülei a nyakukban hozták a ma a határ túloldalán található Dombegyházról az 1870-es évek végén. „Édesapám és a testvérei korán meghaltak, de amit a nagymamám mesélt, édesanyám átadta, és így tudunk arról, hogyan indultak útnak, hogy telepedtek le, hogyan építettek házat és hogyan találták meg a helyüket a társadalomban” – mesélte.
Idén 126 éves a jelenlegi református templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A település alapjait 170 évvel ezelőtt letevő magyarság ma már a perifériára szorult Szentleányfalván. Az elvándorlás, az elöregedés és a beolvadás után újabban a nagyvárosból kiköltöző – román többségű – lakosság miatt változott meg az etnikai arány.
„Közel van Arad, ami egyszerre előny és hátrány is. Szentleányfalva szinte már kertvárosa a megyeszékhelynek, sokan innen ingáznak be. Nem csak Aradról költöztek ki, jöttek Temesvárról, Nagyváradról és Székelyföldről is. Amikor meghallották, hogy foglalkozunk a fiatalokkal, csatlakoztak hozzánk, de jönnek reformátusok Öthalomról és a környező román falvakból is, ahová szintén a nagyváros nyüzsgése elől menekültek, de igénylik a magyar közösséget” – nyilatkozta a tiszteletes a Krónikának.
Vékony Zsolt lelkipásztor szerint tíz évvel ezelőtt egy ugrás volt az ismeretlenbe
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ennek is köszönhető, hogy a tíz évvel ezelőtti 167-ről 184-re nőtt a gyülekezeti tagok száma, vagy hogy a kezdeti négy helyett már 25 gyerek jár bibliaórára – de ez nem ment volna, ha nem az építkezés jellemezte volna a templomát felújító, énekkart, gyermektáborokat, családi kirándulásokat, vasárnapi iskolát szervező, a környék szórványgyülekezeteit összefogó Vékony Zsolt és hívei munkáját. A 22. Szentleányfalvi Magyar Falunap egybeesett a tiszteletes szolgálatának tízéves évfordulójával, így erről is megemlékeztek az ünnepi istentiszteleten.
Olyannyira befogadó közegre találtak, hogy Vékony Zsolt és családja továbbra is Szentleányfalván lakik, pedig tavaly az Arad-belvárosi gyülekezet megválasztotta parókus lelkésznek, tehát gyakorlatilag otthon csak beszolgáló lelkész. 2019-től a zimándközi gyülekezet Szentleányfalva leányegyházközsége, és hozzá tartozik Gyorok és Lippa is, a múlt évben pedig a belvárossal együtt „megkapta” Majláthfalvát is, tehát hat gyülekezetben szolgál, amit szerinte kimondani is sok. De ezt nem panaszként tette szóvá, hanem küldetésként említette.
Anyanyelvű oktatást nyújtó óvodája, iskolája nincs a magyarságnak a 2000-es évek eleje óta Szentleányfalván, de a tiszteletes szerint néhány esztendeje fontolgatják a gondolatot, hogy újra beindítsanak egy óvodai csoportot, kihasználva, hogy az önkormányzat új óvodaépületet emelt. Addig azonban csak a templom köré szerveződik a magyarság élete.
Fontolgatják a helyi magyar oktatás újraindítását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem ennyire derűlátó Tesler Julianna, a községi képviselőtestület egyetlen magyar tagja, aki a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ listavezetőjeként nem jutott újabb mandátumhoz, vagyis az októberben megalakuló új összetételű tanácsban nem lesz képviselője a helyi magyarságnak.
Kevesen vannak, de sokat értek el
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Hol többet, hol kevesebbet, de megtettem a magyarságért, amit lehetett, viszont egy tanácsos nem sokat érhet el. 75 szavazatot kaptam, 25-30 kellett volna még egy mandátumhoz, ezért nem tudom, lesz-e esély visszajutni négy év múlva. Nem azt sajnálom, hogy én nem jutottam be, hanem azt, hogy nem találtam magam helyett egy fiatalabb jelöltet, aki eséllyel indult volna” – mondta a nyugdíjasként is közképviseletet vállaló Tesler Julianna.
A szombati ünnepi istentiszteleten köszöntötte a gyülekezetet és lelkipásztorát Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese és Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, szolgált a gyülekezet gyerekkórusa és a Nagyzeréndi Fúvószenekar.
A zeréndi fúvósok a templomban és a vacsoránál is felléptek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész klasszikus zenei aláfestésű, nepáli és indiai expedíciójáról készült fotókból összeállított vetített képes utazásra „vitte el” a közönséget. A családja birtokában lévő hagyaték számára egy zenetörténeti múzeumot tervező művész jelenleg három Guinness-rekordot tart: a leghosszabb zongoramaraton, illetve a Himaláján két, a legmagasabban tartott zongorakoncert fűződik a nevéhez, de idén újabb világrekordot akar felállítani – mondta –, éspedig a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjátéknak a rekordját akarja megjavítani a jelenlegi 495 leütésről 510-re (a kísérletet október 23-án tartja Nagyváradon). „A tervem az, hogy minden zongorával kapcsolatos világrekordot megdöntsek, ezáltal a célom megvalósításának szerezzek támogatókat” – mondta eltökélten a szentleányfalvi előadás után.
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész újabb világrekord-kísérletre készül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az istentiszteleten átadták a közösségi munkát elismerő Szondy Géza-díjakat: idén Vékony Dóra tiszteletesné és a Nagy-Gyuris házaspár, Mihály és Melinda kapta meg az oklevelet. Utóbbi elmondta: öt éve vállalnak közösségi tevékenységet Szentleányfalván annak ellenére, hogy Aradon laknak, ő maga pedig idén a római katolikus vallásról áttért a református hitre.
A Szondy Géza-díjak átadása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkoszorúzták a magyar emlékjeleket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A templomi ünnepség után megkoszorúzták a helyi magyar emlékjeleket, majd a templomkertben bográcsozással és magyar nótaszóval töltötték el az időt a magyar falunap résztvevői.
Fújják a talpalávalót
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!