Fotó: Archív
2011. augusztus 29., 15:182011. augusztus 29., 15:18
Eljött az ideje, hogy korszerű technológiával kitermeljük az aranyunkat, ezüstünket és a rezünket. Hiszek a verespataki bányaprojektben – adta ki az utasítást az illetékes román hatóságoknak a Fehér megyei településre látogató Traian Băsescu. Az államfő tegnap meglepetésszerűen, a sajtó előzetes értesítése nélkül folytatott terepszemlét Verespatakon, ahol a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját kívánja megnyitni ciántechnológia alkalmazásával. Băsescu megismételte az elmúlt időszakban többször ismertetett álláspontját, miszerint a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését célzó tervet mihamarabb gyakorlatba kell ültetni, ehhez azonban először újra kell tárgyalni a román állam és a kanadai anyavállalat, a Gabriel Resources által kötött bányakoncessziós szerződést.
Az elnök egyébként a „politikusok gyávaságát” okolta azért, hogy a terv engedélyezése 1997 óta várat magára, szerinte az illetékes kormánytisztviselők nem akartak „fejfájást okozni maguknak” a projekt jóváhagyásával. „Mit képzelnek, mennyi ideig engedheti meg még magának az ország, hogy veszítsen politikusai gyávasága miatt? Ha tíz évvel ezelőtt megnyitjuk a bányát, az aranyár emelkedésekor már javában zajlott volna a kitermelés” – vélekedett Băsescu, aki a néhány évvel ezelőtt bezárt állami bányához látogatva a sajtót is gyávának nevezte, amiért elhallgatja a valóságot, és nem tárja a nyilvánosság elé az egykori kitermelés által a környezetre gyakorolt súlyos szennyezést. Az elnök – aki nemrég elsősorban a nemzeti bank aranytartaléka gyarapításának szükségességével indokolta a bányanyitást – ezúttal azzal is érvelt, hogy a verespataki bánya munkahelyeket teremtene a számos településen nyolcvanszázalékos munkanélküliséggel küzdő régióban. A beruházó különben azt ígéri, hogy a bányaépítés szakaszában Verespatakon 2300 ember dolgozna, majd a kitermelés során több mint 3600 közvetlen és közvetett munkahely jönne létre. Újságírói kérdésre Băsescu leszögezte: a jövőben is „csak” olyan mértékben lobbizik a verespataki projekt mellett, mint eddig.
Villámlátogatása során az államfő megbeszélést folytatott a kanadai–román vegyesvállalat képviselőivel, akiket arra ösztökélt: tájékoztassák a régió lakosságát a projektről és annak hatásairól, ám tartózkodjanak a cég reklámjaiban szereplő „bombasztikus” kijelentésektől, miszerint Verespatakon olyan tiszta lesz a ciántó tartalma, mint a forrásvíz. Miközben az RMGC illetékesei elmondták, hogy a Szarvaspatak-völgyben kialakítandó, 200 méter magas kőgáttal ellátott 360 hektáros zagytározóban 5 milligramm/liter lesz a meddő cianidkoncentrációja, Băsescu elmondta: az EU-szabványok szerint 2013-ig ez a koncentráció 50 milligram lehet literenként, 2013–2018 között pedig 25, 2018 után pedig 10 milligrammra kell csökkenteni literenként. (Emlékezetes, Illés Zoltán környzetügyért felelős államtitkár a Krónikának aggályosnak nevezte, hogy a bányaterv nem az uniós csúcstechnológia megvalósítását tűzi ki célul, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban). Persze az államfői vizitet nem kerülték el az incidensek sem, a verespataki polgármesteri hivatal előtt ugyanis szép számban megjelentek a projekt támogatói és ellenzői is.
A bánya megnyitását pártoló lakosok, valamint az RMGC kezeslábasokba bújtatott dolgozói „Bányászatot akarunk!”, „Dolgozni akarunk, nem koldulni!” jelszavak skandálásával fogadták Băsescut, ezzel szemben a terv ellenzői „tolvajt és árulást” kiáltottak az államfő láttán. Adott pillanatban a két tábor tagjai között elmérgesedett a hangulat, dulakodás támadt, és a rendfenntartó erőknek közbe kellett lépniük, hogy megelőzzék a további tetlegességet. A támogatók átadták Băsescunak az ipari tevékenység beindítását szorgalmazó, 2500 aláírást tartalmazó íveket. Eközben Eugen David, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior szervezet elnöke közölte az államfővel: őt és híveit csak a hadsereg fogja kilakoltatni a faluból. Egyébként az ellenzék tegnap megismételte a vádat, miszerint Băsescu személyesen érdekelt a verespataki projekt megvalósításában. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az államfő már a 2004-es választási kampány során támogatásáról biztosította a beruházást. Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője – Ponta apósa – úgy nyilatkozott, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) nem ellenzi a bánya megnyitását, a ciántechnológiát azonban igen, a kitermeléssel pedig szerinte nem exotikus szigeteken székelő adóparadicsomokban bejegyzett céget kell megbízni, hiszen – mint hangsúlyozta – „az ország aranya a románokat illeti meg”.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.