2010. február 18., 21:022010. február 18., 21:02
A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.
Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.
Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.
A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.
Markó Attila megállapítását az Országos Választási Hatóság illetékese is megerősítette. A hatóság honlapján 2008 januárja óta találhatók meg a pártoknak kifizetett költségvetési támogatások. Az RMDSZ csak 2009 februárjáig szerepel a támogatottak listáján. „A szövetség maga kérvényezte, hogy ne kapja tovább az őt parlamenti pártként megillető támogatást” – nyilatkozta kérdésünkre Irina Asimionesei, a hatóság kommunikációs szolgálatának vezetője.
Takács Csabát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét csak többszöri próbálkozás után sikerült csütörtökön elérnünk telefonon. A politikus, aki egyben a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét is betölti, elmondta, az ügyvezető elnökség ülését vezette, amelyen többek között arról is döntöttek, hogy a kisebbségi szervezetként kapott támogatásnak valamivel több mint egyharmadát átadják a Communitas Alapítványnak, amelyik a jól bejáratott pályázati rendszerén keresztül szétosztja a pénzt az erdélyi magyar közösségben. Takács Csaba úgy vélte, ezzel minden vonatkozásban védhetővé teszik a támogatási rendszert. Erre azért volt szükség, mert korábban az ellenőrző szervek felé is, a közvélemény felé is egyfolytában magyarázkodni kellett. „Azzal, hogy az RMDSZ visszakerült a többi kisebbség mellé a támogatottak listájára, feloldottuk az értetlenséget. Átlátható, ellenőrizhető, tiszta körülmények közé tértünk vissza. Sajnos ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldoznunk a parlamenti pártként kapott támogatást” – nyilatkozta Takács Csaba.
A két támogatási forma súlya egyébként meglehetősen eltérő. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát teszi ki.
A változtatást egyébként azt követően kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódni kezdett a Communitas Alapítványnál, abban az időszakban, amikor az RMDSZ kibékült a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Tőkésék korábban a támogatási rendszer átláthatóvá tételét is követelték, és a közösség pénzén történő klientúraépítést is felrótták a szövetségnek.
„Még a Communitas fügefalevelét is kiiktatták a rendszerből” – vélekedett megkeresésünkkor csütörtökön Tőkés László a változásokról, melyekről tőlünk értesült. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ éppen akkor vonta a pártkasszába a közösségnek szánt támogatást, amikor a belső rendszerváltozás módozatairól tárgyaltak. „A pénz hatalom, a hatalom meg pénz” – foglalta össze az EMNT-elnök azt az elvet, mely meglátása szerint a szövetség politikáját vezérelte. Hozzátette, mind a romániai, mind a magyarországi költségvetési támogatások közösségi elosztására van szükség, nem pedig pártmonopóliumra, és ezt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szombati ülésén is fel kívánják vetni.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).