Az elmúlt 35 évben leromlott az erőmű, egyre kevesebben használják a távhőt
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
Zajlanak az aradi hő- és villamos erőmű felújítási-átépítési munkálatai, aminek eredményeképpen – a kivitelezők ígérete szerint – az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontja épül meg a Maros-parti városban. Jelenleg Aradon az egyik legdrágább a távhő előállítása és eljuttatása a lakásokba, de a százmillió eurót meghaladó beruházástól azt remélik, hogy olcsóbb lesz a fenntartás és nagyobb hatásfokkal működik majd a rendszer, ami a városkasszát és több mint 20 ezer háztartást is nagy kiadásoktól mentesíti majd.
2025. február 05., 20:352025. február 05., 20:35
2025. február 06., 10:582025. február 06., 10:58
Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti (a helyiek körében villanytelepként ismert) villamos és hőerőmű felújításával (CET Hidrocarburi), amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A több mint százmillió eurós költségek egy részét az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik.
„Ősszel már részben működésbe helyezzük az új erőművet, és a következő fűtési szezonban a meleg víz és a távfűtés egy részét már ez állítja elő” – mondta Călin Bibarț aradi polgármester, a helyszíni szemléről készült videóban, amit a közösségi oldalán osztott meg. A munkálatok teljes befejezésének határideje 2026 augusztusa.
Az átépítés tavaly ősszel kezdődött, a modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.
A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő, berendezéseit az 1970-es években állították működésbe. Az erőmű földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés: az elmúlt fűtési szezonban az aradi háztartási fogyasztók közel 400 lejes gigakalóriánkénti áron kapták a hőenergiát – igaz, ennek több mint 40 százalékát az önkormányzat fedezte a helyi költségvetésből, de ezzel, meg az egyéb fenntartási költségekkel együtt évente mintegy 10 millió euróba kerül a városnak a távfűtés.
Napokon belül megkezdődik az aradi szénhidrogén alapú villamos és hőerőmű elavult technológiájának cseréje és átfogó felújítása – jelentette be Călin Bibarț, a város polgármestere.
Jelenleg egy év alatt 4,5 millió eurót fizet a CET zöld tanúsítványokért, a beruházás után ez lecsökken maximum egymillió euróra – hivatkozott az illetékesek állítására az Agerpres hírügynökség.
A projekt összköltségvetése 534 millió le (áfával együtt), ennek 62 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 38 százalék pedig a város önrésze, ami a remények szerint néhány éven belül megtérül. A kivitelezésre egy évvel ezelőtt kötöttek szerződést az Elsaco Electronic SRL, az Elsaco Engineering SRL és a Vestra Industry SRL által alkotott konzorciummal, amelynek képviselői
A távhővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor a polgármesteri hivatal 1990-ben átvette az erőművet (pontosabban az állam a helyi önkormányzatok „nyakába varrta”), 43 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, jelenleg azonban már csak 20 körülire tehető a távfűtést használók száma. Az önkormányzat fontolgatja egy kampány indítását a lecsatlakozók körében, hogy az egyéni hőközpontok helyett térjenek vissza a távfűtésre, mert minél többen használnák, annál kifizetődőbb lenne a fenntartása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!