Az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontját ígérik a partiumi megyeszékhelyen

távhő

Az elmúlt 35 évben leromlott az erőmű, egyre kevesebben használják a távhőt

Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal

Zajlanak az aradi hő- és villamos erőmű felújítási-átépítési munkálatai, aminek eredményeképpen – a kivitelezők ígérete szerint – az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontja épül meg a Maros-parti városban. Jelenleg Aradon az egyik legdrágább a távhő előállítása és eljuttatása a lakásokba, de a százmillió eurót meghaladó beruházástól azt remélik, hogy olcsóbb lesz a fenntartás és nagyobb hatásfokkal működik majd a rendszer, ami a városkasszát és több mint 20 ezer háztartást is nagy kiadásoktól mentesíti majd.

Pataky Lehel Zsolt

2025. február 05., 20:352025. február 05., 20:35

2025. február 06., 10:582025. február 06., 10:58

Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti (a helyiek körében villanytelepként ismert) villamos és hőerőmű felújításával (CET Hidrocarburi), amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A több mint százmillió eurós költségek egy részét az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik.

„Ősszel már részben működésbe helyezzük az új erőművet, és a következő fűtési szezonban a meleg víz és a távfűtés egy részét már ez állítja elő” – mondta Călin Bibarț aradi polgármester, a helyszíni szemléről készült videóban, amit a közösségi oldalán osztott meg. A munkálatok teljes befejezésének határideje 2026 augusztusa.

Az átépítés tavaly ősszel kezdődött, a modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.

A becslések szerint 30 százalékkal csökken a nyersanyag-felhasználás, kevesebb károsanyagot bocsát ki a CET, és legalább 50 százalékkal kevesebbe kerül majd a hőenergia előállításának az ára gigakalóriánként – sorolta a felújítás előnyeit a polgármester.

A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő, berendezéseit az 1970-es években állították működésbe. Az erőmű földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés: az elmúlt fűtési szezonban az aradi háztartási fogyasztók közel 400 lejes gigakalóriánkénti áron kapták a hőenergiát – igaz, ennek több mint 40 százalékát az önkormányzat fedezte a helyi költségvetésből, de ezzel, meg az egyéb fenntartási költségekkel együtt évente mintegy 10 millió euróba kerül a városnak a távfűtés.

korábban írtuk

Több mint százmillió eurós beruházásból újítják meg az aradi hőerőművet
Több mint százmillió eurós beruházásból újítják meg az aradi hőerőművet

Napokon belül megkezdődik az aradi szénhidrogén alapú villamos és hőerőmű elavult technológiájának cseréje és átfogó felújítása – jelentette be Călin Bibarț, a város polgármestere.

Jelenleg egy év alatt 4,5 millió eurót fizet a CET zöld tanúsítványokért, a beruházás után ez lecsökken maximum egymillió euróra – hivatkozott az illetékesek állítására az Agerpres hírügynökség.

Az új hőerőmű áramtermelési kapacitása 30 MW, hőenergia-előállítási képessége 70 MW lesz.

A projekt összköltségvetése 534 millió le (áfával együtt), ennek 62 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 38 százalék pedig a város önrésze, ami a remények szerint néhány éven belül megtérül. A kivitelezésre egy évvel ezelőtt kötöttek szerződést az Elsaco Electronic SRL, az Elsaco Engineering SRL és a Vestra Industry SRL által alkotott konzorciummal, amelynek képviselői

az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontjának megépítését ígérték a partiumi megyeszékhelyen.

A távhővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor a polgármesteri hivatal 1990-ben átvette az erőművet (pontosabban az állam a helyi önkormányzatok „nyakába varrta”), 43 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, jelenleg azonban már csak 20 körülire tehető a távfűtést használók száma. Az önkormányzat fontolgatja egy kampány indítását a lecsatlakozók körében, hogy az egyéni hőközpontok helyett térjenek vissza a távfűtésre, mert minél többen használnák, annál kifizetődőbb lenne a fenntartása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén

Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén
2025. június 04., szerda

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre

Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat

A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat
2025. június 04., szerda

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint

Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint
2025. június 04., szerda

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok

Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok
2025. június 04., szerda

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei

Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei
2025. június 04., szerda

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken

Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért

Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért
2025. június 04., szerda

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa
2025. június 04., szerda

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket

Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket