Elindult a fejlődés útján a Szatmár megyei Avasújváros, miután öt évvel ezelőtt sikerült különválnia a hozzá csatolt hatalmas, egyébként többségében románok által lakott falutól, Ráksától.
2013. július 25., 17:252013. július 25., 17:25
2013. július 25., 17:262013. július 25., 17:26
Ily módon ugyanakkor megalakult az egyedüli magyar többségű nagyközség az avasi régióban. Rákos Gyula avasújvárosi alpolgármester a Krónika érdeklődésére elmondta, bár a lakosságszám és a terület csökkenése miatt kevesebb pénzt kapnak a központi leosztásokból, továbbá örököltek egy hatalmas adósságot, megérte különválni, hisz ami befolyik, azt legalább arra költik, amire akarják.
Korábban a közel 6 ezer lelket számláló nagyközség – amelynek a körülbelül 3 ezres, színromán lakosságú Ráksa is részét képezte – román többségű volt, és többnyire a ráksaiak döntötték el, ki legyen a polgármester. A maguk közül választott elöljáró pedig a község elkölthető pénzeiből szinte kizárólag csak Ráksán eszközölt befektetéseket.
„A rendszerváltás után, az első szavazáson még RMDSZ-es jelölt nyerte meg a polgármester-választást, azóta viszont folyamatosan szociáldemokrata párti (PSD) elöljárónk volt, aki csak a sajátjaival törődött – magyarázta lapunk érdeklődésére az alpolgármester, hogy miért is akartak megszabadulni Ráksától. – Az első voksoláskor még több román párt volt, így megoszlottak a szavazatok és nem tudtak polgármestert, sőt alpolgármestert sem állítani. Azóta viszont megtanulták a leckét, összefogtak, így politikai szempontból közel 20 évig uraltak minket.\"
Megszűntek a feszültségek
A különvált Avasújvároshoz egyébként – a magyar lakosságú Kőszegremetén kívül – jelenleg is tartozik négy román falu, az alpolgármester szerint azonban az etnikai jellegű feszültségek teljesen megszűntek: Rózsapallag, Rózsapallaghegy, Muzsdaj és Avasújvároshegy lakóival kitűnő a viszonyuk. Hozzátette: kizárólag a közösségek szükségleteit nézik, és nem tesznek különbséget a más-más etnikumúak között, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három-négy évben több fejlesztést hajtottak végre a román falvakban, mint a községközpontban.
Rákos Gyula szerint óriási fegyverténynek számít, hogy sikerült megszabadulniuk Ráksától, hatalmas politikai lobbi kellett ahhoz, hogy belenyugodjanak a különválásba. Meg is fizették alaposan a „lelépőt\": mielőtt a ráksaiak hajlandóvá váltak megjelenni az urnáknál, és hozzájárulni a különválással kapcsolatosan szervezett népszavazás eredményességéhez (első alkalommal ugyanis nem volt meg a szükséges 50 százalék plusz egy voks, másodszor viszont az ortodox húsvét utáni hétvégére tették a referendumot, amikor az ünnepelni hazajáró vendégmunkások épp otthon vannak), az akkori polgármester nagy összegű hiteleket vett fel, amiből emeletes rendőrséget, polgármesteri hivatalt és egy hatalmas – kizárólag lakodalmak szervezésére használt – művelődési házat épített Ráksán. Az adósság pedig, 1,7 millió lej, Avasújvárosnak maradt.
Az önállósághoz, mint megtudtuk, főképp azért nem fűlt a ráksaikak foga, mert a településük lakosságának 60-70 százaléka külföldön dolgozik – a nyarat kivéve szinte csak öregeket és gyerekeket látni a faluban – így cégek sincsenek, tehát nincs saját jövedelme az öt éve megalakult önkormányzatnak. A községi kasszát gyarapító vállalkozások túlnyomó többsége Avasújvárosban székel.
Fejlődésnek indultak
Rákos Gyula szerint – bár bőven van feladatuk, hisz évtizedeken át mostohagyereknek számítottak a polgármester szemében – van okuk a bizakodásra. Kis lépésekben ugyan, de haladnak: jelenleg a legnagyobb beruházásuk a víz bevezetése a falvakba. Mint elmondta, vettek egy buldoexkavátort, ami jó befektetésnek számít, hisz óriási szolgálatot tesz a vezetékeknek szánt gödrök ásásakor – lényegében nem szorulnak arra, hogy külsős céget fizessenek.
„Rózsapallagon sikerült felújítanunk a művelődési otthont, Kőszegremetén pedig most dolgozunk a kultúrházon, amelyhez egy konyhát is építettünk – sorolta az elmúlt 4-5 év megvalósításait az elöljáró. – Rózsapallaghegyen rendbe tettük az egykor iskolaként szolgált épületet, és sikerült az utakkal kapcsolatos problémákat 70 százalékban megoldanunk a község teljes területén.\"
Avasújvárosban két fontos problémát kellene megoldani – befejezni az új iskolaépületet, valamint megfelelő ingatlant biztosítani a polgármesteri hivatalnak, ami jelenleg egy tömbház alagsori lakásaiban működik, a régi épületükből ugyanis ki kellett, hogy költözniük, mivel az omlásveszélyessé vált. Az alpolgármester szerint azonban e két befektetés igen költséges, emiatt nem látja, hogy rövid időn belül, saját forrásból miként tudná finanszírozni őket az önkormányzat. Mindent egybevetve azonban bizakodóan nyilatkozott: egyetértés van a településen, és amennyijük van, azt úgy költik el, ahogy jónak látják, így tudnak haladni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finom nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat szólaltattunk meg.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.
Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
szóljon hozzá!