Elindult a fejlődés útján a Szatmár megyei Avasújváros, miután öt évvel ezelőtt sikerült különválnia a hozzá csatolt hatalmas, egyébként többségében románok által lakott falutól, Ráksától.
2013. július 25., 17:252013. július 25., 17:25
2013. július 25., 17:262013. július 25., 17:26
Ily módon ugyanakkor megalakult az egyedüli magyar többségű nagyközség az avasi régióban. Rákos Gyula avasújvárosi alpolgármester a Krónika érdeklődésére elmondta, bár a lakosságszám és a terület csökkenése miatt kevesebb pénzt kapnak a központi leosztásokból, továbbá örököltek egy hatalmas adósságot, megérte különválni, hisz ami befolyik, azt legalább arra költik, amire akarják.
Korábban a közel 6 ezer lelket számláló nagyközség – amelynek a körülbelül 3 ezres, színromán lakosságú Ráksa is részét képezte – román többségű volt, és többnyire a ráksaiak döntötték el, ki legyen a polgármester. A maguk közül választott elöljáró pedig a község elkölthető pénzeiből szinte kizárólag csak Ráksán eszközölt befektetéseket.
„A rendszerváltás után, az első szavazáson még RMDSZ-es jelölt nyerte meg a polgármester-választást, azóta viszont folyamatosan szociáldemokrata párti (PSD) elöljárónk volt, aki csak a sajátjaival törődött – magyarázta lapunk érdeklődésére az alpolgármester, hogy miért is akartak megszabadulni Ráksától. – Az első voksoláskor még több román párt volt, így megoszlottak a szavazatok és nem tudtak polgármestert, sőt alpolgármestert sem állítani. Azóta viszont megtanulták a leckét, összefogtak, így politikai szempontból közel 20 évig uraltak minket.\"
Megszűntek a feszültségek
A különvált Avasújvároshoz egyébként – a magyar lakosságú Kőszegremetén kívül – jelenleg is tartozik négy román falu, az alpolgármester szerint azonban az etnikai jellegű feszültségek teljesen megszűntek: Rózsapallag, Rózsapallaghegy, Muzsdaj és Avasújvároshegy lakóival kitűnő a viszonyuk. Hozzátette: kizárólag a közösségek szükségleteit nézik, és nem tesznek különbséget a más-más etnikumúak között, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három-négy évben több fejlesztést hajtottak végre a román falvakban, mint a községközpontban.
Rákos Gyula szerint óriási fegyverténynek számít, hogy sikerült megszabadulniuk Ráksától, hatalmas politikai lobbi kellett ahhoz, hogy belenyugodjanak a különválásba. Meg is fizették alaposan a „lelépőt\": mielőtt a ráksaiak hajlandóvá váltak megjelenni az urnáknál, és hozzájárulni a különválással kapcsolatosan szervezett népszavazás eredményességéhez (első alkalommal ugyanis nem volt meg a szükséges 50 százalék plusz egy voks, másodszor viszont az ortodox húsvét utáni hétvégére tették a referendumot, amikor az ünnepelni hazajáró vendégmunkások épp otthon vannak), az akkori polgármester nagy összegű hiteleket vett fel, amiből emeletes rendőrséget, polgármesteri hivatalt és egy hatalmas – kizárólag lakodalmak szervezésére használt – művelődési házat épített Ráksán. Az adósság pedig, 1,7 millió lej, Avasújvárosnak maradt.
Az önállósághoz, mint megtudtuk, főképp azért nem fűlt a ráksaikak foga, mert a településük lakosságának 60-70 százaléka külföldön dolgozik – a nyarat kivéve szinte csak öregeket és gyerekeket látni a faluban – így cégek sincsenek, tehát nincs saját jövedelme az öt éve megalakult önkormányzatnak. A községi kasszát gyarapító vállalkozások túlnyomó többsége Avasújvárosban székel.
Fejlődésnek indultak
Rákos Gyula szerint – bár bőven van feladatuk, hisz évtizedeken át mostohagyereknek számítottak a polgármester szemében – van okuk a bizakodásra. Kis lépésekben ugyan, de haladnak: jelenleg a legnagyobb beruházásuk a víz bevezetése a falvakba. Mint elmondta, vettek egy buldoexkavátort, ami jó befektetésnek számít, hisz óriási szolgálatot tesz a vezetékeknek szánt gödrök ásásakor – lényegében nem szorulnak arra, hogy külsős céget fizessenek.
„Rózsapallagon sikerült felújítanunk a művelődési otthont, Kőszegremetén pedig most dolgozunk a kultúrházon, amelyhez egy konyhát is építettünk – sorolta az elmúlt 4-5 év megvalósításait az elöljáró. – Rózsapallaghegyen rendbe tettük az egykor iskolaként szolgált épületet, és sikerült az utakkal kapcsolatos problémákat 70 százalékban megoldanunk a község teljes területén.\"
Avasújvárosban két fontos problémát kellene megoldani – befejezni az új iskolaépületet, valamint megfelelő ingatlant biztosítani a polgármesteri hivatalnak, ami jelenleg egy tömbház alagsori lakásaiban működik, a régi épületükből ugyanis ki kellett, hogy költözniük, mivel az omlásveszélyessé vált. Az alpolgármester szerint azonban e két befektetés igen költséges, emiatt nem látja, hogy rövid időn belül, saját forrásból miként tudná finanszírozni őket az önkormányzat. Mindent egybevetve azonban bizakodóan nyilatkozott: egyetértés van a településen, és amennyijük van, azt úgy költik el, ahogy jónak látják, így tudnak haladni.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
Fegyelmi eljárást indított a Bihar megyei orvosi kamara Flavia Groșan nagyváradi orvos ellen az oltottakkal és oltással nem rendelkezőkel kapcsolatban tett meghökkentő kijelentései miatt.
Nem csak járművezetői engedély nélkül, hanem részegen vezetett az a két férfi, akiket a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szűrtek ki az elmúlt hétvégi ellenőrzéseken. Az egyik gyanúsított rendőrségi fogdába került.
Hétfőtől kibővült, így új sürgősségi épületben fogadja a betegeket a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Kiértékelték számokban a vasárnap este zárult Kolozsvári Magyar Napokat: a Kincses Kolozsvár Egyesület 151 partnerintézménnyel közösen szervezte meg a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjét.
Szilágy megye első, korszerű műfüves futballpályáját avatták fel egy gyerektorna keretében Krasznán a hétvégén.
Kétoldalú megegyezés alapján teljesítenek szolgálatot Erdélyben július 15. és augusztus 31. között azok a magyar közlekedési rendőrök, akik a magyar–román közlekedésrendészeti ellenőrzésben vesznek részt.
Extrém időjárást jeleznek előre a meteorológusok a nyár utolsó hetén: a hőmérséklet -1,7 fokig süllyedt. A meteorológusok bejelentették, mikor tér vissza a meleg.
Két farkast ejtett el Fehér megyében törvénytelenül egy fegyverviselési engedéllyel rendelkező vadász, a rendőrség társa ellen is bűnvádi eljárást indított.
szóljon hozzá!