2009. április 30., 09:222009. április 30., 09:22
A tiltakozás oka, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot kezdeményezett az épület visszaszolgáltatásának ügyében lakossági feljelentés nyomán. Két sepsiszentgyörgyi család három évvel ezelőtt tett bűnvádi feljelentést, miszerint az egyház hamis és hamisított dokumentumok alapján igényelte és kapta vissza az iskolaépületet. Ez válasz volt a kolozsvári püspökség által ellenük indított perre, amelyben az egykori tanári lakásokat igényelte vissza, amelyeket időközben megvásároltak a bennük lakó családok. Benedek Levente közgazdász családja 1982 óta lakik a Konsza Samu utcai ingatlanban, amelyet 1997-ben a lakásgazdálkodási vállalattól vásárolt meg.
A református püspökség kérte az adásvételi szerződés megsemmisítését, mert jogot formál az egykori tanári lakásokra. Benedek azt állítja, saját lakásának védelmében kezdett el kutatni a levéltári anyagokban, és ott bukkant rá azokra a dokumentumokra, amelyek szerint az iskola soha nem volt az egyház tulajdona, így annak épületét jogtalanul kapta vissza az egyházkerület. „Az egyház saját kapzsiságának áldozata, ha békén hagyott volna minket, nem került volna sor erre a vizsgálódásra” – mondta a Krónikának Benedek Levente.
Az egykori tanári lakás tulajdonosa szerint a Székely Mikó Kollégium az állam és a város pénzéből, valamint közadakozásból épült. Az 1800-as évek közepén egy császári és királyi tanügyminiszteri rendelettel az egyház fennhatósága alá helyezték, azonban nem került egyházi tulajdonba. Az iskola tulajdonjogi értelemben független volt az egyháztól, az államosításig önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény volt. Ahogyan a Székely Mikó Kollégium visszakapta a földterületeit, az épületet is az intézménynek, és nem az egyháznak kellett volna visszaszolgáltatni, véli Benedek.
A két család bűnvádi feljelentést nyújtott be az ügyészségre azzal a váddal, hogy az iskolaépület hamis iratok alapján került államiból egyházi tulajdonba. Benedek Levente hangsúlyozta, nem az egyházat, hanem személyesen annak képviselőit jelentették fel. Az ügyiratban Luffy Etelka telekkönyvvezető, Kató Béla püspökhelyettes, Bustya János lelkész, akkori iskolaigazgató, valamint a visszaszolgáltató bizottság három tagja, Marosán Tamás, az egyházkerület jogásza, Markó Attila akkori államtitkár és Silviu Clim jogász szerepel. Az iratcsomót eljuttatták az igazságügyi, a tanügyi és a belügyminisztériumhoz, valamint az államelnöki hivatalhoz. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálódik. Benedek Levente szerint az egyház egyetlen tulajdonjogi bizonylatot sem tud felmutatni, ezért akár a strasbourgi emberjogi bírósághoz is kész elmenni lakása és igaza védelmében.
Az egyház képviselői szerint az államosítást elrendelő 1948-as jogszabályban a Székely Mikó Kollégium az egyházkerület református fiúiskolájaként szerepel. Az államosított ingatlanokat annak adják vissza, akitől annak idején elvették, állítják. Az eredeti telekkönyv 1900-ból való, ezt egy régebbi alapján írták, és a református egyházat jelöli meg az iskola tulajdonosaként. Az egyház képviselői szerint az a tény, hogy közadakozásból, állami és önkormányzati támogatással épült a Székely Mikó Kollégium, nem a tulajdonjogra világít rá. Mindig épültek templomok, imaházak, iskolák segítséggel, még az elmúlt években is állami vagy éppen külföldi támogatással, de az ingatlanok az egyház és nem a támogató tulajdonába kerültek, érvelnek az egyházkerület képviselői.
Ugyanakkor rosszhiszeműséggel vádolják a lakások tulajdonosait, akik úgy vásárolták meg azokat, hogy tudták, az egyháznak kellene visszaszolgáltatni. Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója már 1996-ban figyelmeztette az önkormányzatot és a lakásgazdálkodási hivatalt, hogy ne adják el a lakásokat, mert azokra igényt tart a református egyház.
A Székely Mikó Kollégium épületét 2000-ben kapta vissza a református egyház, 2002-ben telekkönyvezték – közölte Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Az egyházi vezető szerint az utóbbi időben megfordult az állami szervek, a kormány jóindulata irányukba: az állami intézmények kétségbe vonják az egyház tulajdonjogát, a korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja az egyházkerület képviselőit, illetve jogászát, hogy okirat-hamisítással és hamis iratok felhasználásával ellopták az iskolát az államtól. „Nyilvánvaló, hogy ez közvetett módon az egyházat is érinti, úgy érezzük, hogy újraállamosítás történik, ez ellen szeretnénk vasárnap nagyon határozottan tiltakozni” – mondta a püspök.
„Rohamosan növekvő bizonytalanságra” és „társadalmi lecsúszásra” panaszkodnak Temesváron a Nagyállomás környékének lakói. Nehezményezik, hogy miközben felújítják az állomást, a környék állapota változatlanul siralmas.
Hétfőn foglalta el hivatalát a kormányfőtitkár-helyettessé kinevezett Faragó Péter, aki az adminisztratív feladatok mellett kötelességének tartja az aradi magyar közösség érdekeinek a felvállalását is Bukarestben.
Immár a Nagyszeben–Fogaras autópálya valamennyi szakaszának megvan az építési engedélye, miután a közlekedési minisztérium zöld jelzést adott az első szakasz kivitelezésére is, így mind a négy sztrádarészen düböröghet a munka.
Juhászkutyák támadtak szerdán a Radnai-havasokban két külföldi turistára, akik a hegyimentőktől kértek segítséget.
Őrizetbe vett a rendőrség egy Arad megyei 35 éves férfit, akit volt élettársának, két kislánya anyjának az elrablásával és meggyilkolásával gyanúsítanak.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok az elmúlt évtizedben példátlan népszerűségre tettek szert Bihar megyében. A heti rendszerességgel megrendezett események egyre több helyi termelőt és vásárlót vonzanak.
Idén nyáron csökkent a Hargita megyébe látogató turisták száma, amit nagyrészt a romániai közalkalmazottaknak járó üdülési utalványok értékének csökkenésével, de a parajdi bányakatasztrófával is magyaráznak a szakemberek.
Meghalt egy katona kedden munkabalesetben a Kolozsvárhoz tartozó Szamosfalván, miközben egy katonai teherautón végzett karbantartási munkálatokat, egy civil alkalmazott pedig megsérült.
Ez a leggyorsabban aláírt uniós finanszírozási szerződés az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség történetében – állítja Doru Dăncuș nagybányai polgármester az élményfürdőprojektről.
Az Arad megyei önkormányzat egy új, 12,5 kilométeres hosszúságú terelőút megépítését tervezi, amely összekötné a megyeszékhely jelenlegi körgyűrűjét a megépítendő Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi úttal.