Fotó: Boda L. Gergely
Bár adott esetben kisebb a várakozási idő és jobb minőségű a nyújtott szolgáltatás, a lakosság számottevő része még mindig az állami egészségügyi szektor szolgáltatásait veszi igénybe, mutatja ki egy friss felmérés. Ennek természetesen az a legfőbb oka, hogy hivatalosan ingyenes. Kevesen tudják azonban, hogy a magánpraxisban is vannak ingyenes szolgáltatások.
2014. július 07., 17:472014. július 07., 17:47
Az év elején, 1076 személy megkérdezésével készült felmérésből többek között kiderült: ingyenes volta és könnyű hozzáférhetősége miatt választja az állami egészségügyi szolgáltatásokat a lakosság nagy része, továbbá azért, mert a háziorvosok is ezt ajánlják, de az emberek bizalma is nagyobb az állami egészségügyben dolgozó szakemberekben. A rendszer hiányosságai között pedig olyan örökzöld problémákat jelöltek meg, mint a korrupció, az egészségügyi ellátás alacsony minősége vagy a kórházi bennfekvés során saját zsebből vásárolt gyógyszerek.
„Mert másra nincs pénzük, ilyen egyszerű” – így reagált az általunk ismertetett felmérés eredményeire Finna Judit főorvos, a háziorvosok egyesülete Maros megyei szervezetének titkára, majd hozzátette: háziorvosként, az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződésük értelmében kötelességük ingyenes, államilag finanszírozott vizsgálatokra küldeni a betegeket.
Durugy Júlia neurológus azon a véleményen van, hogy az emberek tájékozatlanságból is elutasítják a magán járóbeteg-rendelőket. „Nagyon sokan nem tudják, hogy a magánpraxisnak is két része van: vannak olyanok, akiknek szerződésük van az egészségbiztosítóval, a másoknak pedig nincs. Az előbbi csoport szakemberei ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mint az állami intézmények. A különbség az, hogy nálunk a betegnek nem kell egy hónapot várnia, hogy sorra kerüljön” – magyarázta az ideggyógyász.
Camil Pop , a vasutas járóbeteg-rendelő intézet egykori fogorvosa is azon az állásponton van: a pénztárcája határozza meg azt, hogy valaki magán- vagy állami egészségügyi szolgáltatást igényel.
„Tudom, hogy a magánrendelőkben, -klinikákon az orvosok lelkiismeretesen végzik munkájukat. Jobb felszereléssel rendelkeznek, és hiánypótló munkát végeznek, mert nélkülük csődbe menne az egészségügy. Bár, hozzá kell tennem, olyan tapasztalataim is vannak, melyek arról győztek meg, hogy az állami rendelőben tisztességesebben kivizsgáltak, mint egy magánrendelőben”.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
szóljon hozzá!