Az értékőrzés jegyében telt a kalotaszentkirályi alkotótábor, leleplezték Kalotaszeg nagyasszonyának mellszobrát

Sipos Dávidnak, a Házsongárd Alapítvány titkárának és Bángi Magyar Cicellének, a Nemzeti Örökség Intézet küldöttének irányításával a táborozók belekóstolhattak abba, hogyan kell sírköveket felmérni, mire fontos ilyenkor figyelni. Csapatokban egy-egy sírkő adatlapját is elkészítették, lejegyezték, amit kibetűztek, dokumentálták a méréseiket, azt is tudatosítva magukban, mennyire fontos feltárni régi értékeket, s megőrizni ezeket az utókornak. A kalotaszentkirályi temető igen gazdag régi sírkövekben, így a mostani alkalom kezdete lehetett egy hosszabb feltárási munkafolyamatnak.

Érdekes volt összevetni a falusi temetőt egy városi, történelmi temetővel, és meglátogatni több nevezetes sírhelyet, így a Jósika család, a bethleni Bethlen család, Bánffy Miklós kriptáját, illetve a közelmúltban szépen felújított Mikó-Rhédey-kriptát. Ezúttal is Sipos Dávid gondoskodott arról, hogy érdekes, információkban gazdag kirándulásban legyen része a táborozóknak, így az esős nap sem szegte kedvét a kíváncsi temetőkutatóknak.

Játékosan tanulva, élménydús héten vettek részt a diákok, hiszen a szokásos csapatösszerázó játék, táncház, esti éneklés, tábortűz sem maradhatott el. Mindeközben serényen készültek az egyéni kis művek, a színes karkötők, bogozott virágtartók, faragott táblák, népi motívummal díszített ajándéktáskák, varrott könyvjelzők, csuhétulipánok és -angyalkák, gravírozott üvegek, így a műhelyek napról napra sóhajokkal, nevetésekkel, vidám gyerekhangokkal teltek meg.

Kovács Erzsébet, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke beszédében megköszönte a kalotaszentkirályi származású Preininger család adományát, kifejezve örömét, hogy Kalotaszeg nagyasszonyának emlékét ezentúl nemcsak a tábor őrzi, hanem a diófa árnyékában helyet kapó mellszobor is. Amely a Székelyudvarhelyen született Harmath István szobrászművész alkotása, a talapzatot pedig Gere István kőfaragó készítette el. „A ma elvégzett munka jövőt formál” – vallotta beszédében Okos-Rigó Dénes, az Ady Endre Szakiskola igazgatója. A már-már szállóigévé vált mondata valahol minden helybéli alkalmazott ars poeticája, hiszen másképp nem jöhetne létre egy ilyen tábor. Köszönet illeti a pedagógusokat, a szakácsnőket, a sofőröket, az adminisztratív munkát végzőket, a támogatókat, s mindazokat, akik részt vállaltak a hét programjaiban.

Együtt alkottunk, emlékeztünk, beszélő kövekkel találkoztunk a 2024-es táborban, s bízunk abban, hogy lelkes táborozókként később a mi kezünk lenyomatai is mesélni fognak.

Pap Ágnes

A szerző a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola magyar szakos tanára