Fotó: A szerző felvétele
2009. május 23., 13:572009. május 23., 13:57
A törvényes előírások értelmében egy állampolgársági kezdeményezésű határozat-tervezet a helyi tanács elé terjeszthető, amennyiben azt aláírja az érintett helyiség állandó lakhelyű, szavazati joggal rendelkező állampolgárainak legalább öt százaléka, jelen esetben közel 14 ezer kolozsvári lakos. Amennyiben ez megtörtént, a helyi tanácsnak meg kell tárgyalnia az előterjesztett tervezetet és dönteni annak elfogadásáról vagy elutasításáról.
Sorin Apostu polgármester néhány hete jelentette be: román, francia és angol nyelvű ismertető táblákat helyeznek el a város több mint száz műemlék épületén. A magyar nyelvű feliratoktól a városvezető elzárkózott, mivel szerinte a magyar nem nemzetközi nyelv. Apostu később megjegyezte, hajlandó megvitatni a magyar feliratok elhelyezésének javaslatát, amennyiben azoknak költségeit a szóban forgó műemlék-épületek tulajdonosai kifizetik.
Az RMDSZ szombaton Kolozsváron a Karolina-téren tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésük a megfelelő nyomásgyakorlás lesz arra, hogy a polgármester megértse a város kultúráját. „Nem könnyű megtanulni a város hagyományait, megszokni multikulturalitását, Sorin Apostunak azonban erre elegendő ideje volt.” - magyarázta Kelemen Hunor utalva arra, hogy Sorin Apostu a Vrancea megyei Focsani-ban született és végezte iskoláit, ám mindössze a 90-es évek elejétől él Kolozsváron. Az ügyvezető elnök azt is felemlegette, hogy Apostu biankó csekket kapott az RMDSZ-től, amikor a februári polgármester választásokon a magyar szervezet nem indított saját polgármester jelöltet, a demokrata-liberális jelölt így fölényes győzelemmel került a város élére.
Apostunak a nacionalizmusáról elhíresült Gheorghe Funaréhoz hasonló magatartásáról az RMDSZ úgy vélekedik, nem szabad megengedni, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor bármilyen nyelven fel lehet tüntetni a város nevét, csak magyarul nem. Ugyanakkor a városvezetésnek hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy Kolozsvár sokszínűségét megjelenítse a város utcáin, épületein. Ily módon a városba látogató turisták tudomást szerezhetnek a városban élő nemzetekről és megismerhetik a valódi multikulturális Kolozsvárt. Megemlítik, Szebenben, Nagyváradon, Segesváron, Nagyenyeden is vannak magyar feliratok, miközben a magyarok aránya nem éri el a közigazgatási törvény által a magyar feliratok kötelező használatáért előírt húsz százalékot.
Az aláírásgyűjtést kezdeményezők érvei szerint indokolatlan a műemlék-, vagy bármilyen közérdekű feliratozás nyelvi opcióit egyes nyelvek nemzetközi jellegével alátámasztani, hiszen nem csak az angol és francia, hanem például az német, olasz és spanyol is nemzetközi nyelvnek számít, és mindegyik – akárcsak a magyar – hivatalos európai nyelv. Indokolatlan ugyanakkor a magyar nyelvű feliratozás költségvonzatait felemlegetni, hiszen a város lakosságának csaknem húsz százaléka magyar ajkú, aki adójával hozzájárul a város költségvetéséhez, így joggal kérheti sajátos kulturális, felekezeti igényeinek tiszteletben tartását. Emellett, egy nyelvnek nyilvános feliratokon való használata az azt beszélő közösség identitásának, múltjának, kultúrájának tiszteletben tartását bizonyítja.
A szervezet felkér minden kolozsvári lakost, aki egyet ért a kezdeményezéssel, annak szellemiségével és elveivel, hogy támogassa aláírásával a valós többnyelvűséget Kolozsváron. Aláírásokért a szervezet önkéntesei is házról-házra járnak, ugyanakkor a megyei szervezet Unió (Memorandumului) utcai székhelyén valamint az ügyvezető elnökség Majális utcai székhelyén is alá lehet írni az íveket.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.