Szatmárnémeti lakosságának körülbelül 20 százaléka megfordult már az edzőtermekben, kipróbálta a vívást
Fotó: Scrima sătmăreană - Szatmári vívóiskola /Facebook
Több erdélyi és partiumi városban sok évtizeden át virágkorát élte a vívás, a legtöbb nagyvárosban működött vívóklub, ahonnan a román válogatott tagjaként számos magyar nemzetiségű olimpiai és világbajnok is kikerült. Habala Péter Pál kolozsvári vívómester és Nagy Lehel szatmári párbajtőredző a Krónikának arról beszélt, napjainkban hogyan folytatódik a vívás tradíciója a nagy múltú vívóközpontnak számító két városban, illetve milyen kihívásokkal kell szembenézniük ma a vívókluboknak.
2025. március 14., 08:052025. március 14., 08:05
2025. március 14., 08:412025. március 14., 08:41
Kolozsváron a vívásnak gazdag hagyománya volt, a 19. századtól működött már a városban a Biasini-féle Tornavívoda, ahol külföldi, majd hazai mesterek tanították a vívás fortélyait. A kincses város számos kiemelkedő sportolót adott a sportágnak,
Uray Zoltán tőrvívó szerezte meg a romániai vívás első, világversenyen elért érmét, amikor az 1954-es főiskolai világbajnokságon dobogós lett. A kolozsvári vívás hírnevét öregbítette Orbán Olga tőrvívó is, aki az 1962-es világbajnokságon egyéni aranyérmet szerzett, és öt olimpián vett részt. Az 1956-os melbourne-i ötkarikás játékokon egyéni ezüstérmet nyert, valamint csapatban bronzérmes lett az 1968-as mexikóvárosi és az 1972-es müncheni olimpián. Hozzájárult továbbá a kincses város és Románia vívósportjának az elismeréséhez Guráth Béla, aki az 1960-as leningrádi (szentpétervári) ifjúsági világbajnokság párbajtőrversenyének aranyérmese lett, valamint Pap János is, aki 1974-ben ifjúsági világbajnok lett kardvívásban – idézte fel a kolozsvári vívás aranykorát lapunknak Habala Péter Pál.
A vívás fejleszti az állóképességet és az izomerőt, főként a láb- és karizmok dolgoznak intenzíven
Fotó: Habala péter Pál archívuma
Habala Péter Pál kincses városi vívómestertől, az Universitatea Sportklub vívószakosztályának vezetőjétől megtudtuk, míg évtizedekkel korábban Kolozsvár olimpiai és világbajnokokat is adott mindhárom fegyvernemben, most az is szép eredménynek számít, ha a kolozsvári vívók részt vesznek a román bajnokságon. Ennek egyik oka a 80 éves, most is aktív mesteredző szerint az, hogy alulfinanszírozott a sportág, a városvezetés, a különböző sportérdekeltségek már nem fektetnek annyi pénzt a vívószakosztályok működtetésébe.
A felszerelés, a különböző versenyekre utazás, edzőtáborok költsége is a szülőket terheli, kivétel az Universitatea csapata, amelynek finanszírozója a tanügyminisztérium” – mondta Habala Péter Pál. Hozzátette, a vívósport háttérbe szorulását eredményezte továbbá, hogy előtérbe kerültek a keleti – megfogalmazása szerint „hadonászós” – küzdősportok, és egyre több fiatal választja ezt a sportformát.
Mester és tanítványa. Habala Péter Pál edző (balra) tanítványával, Răzvan Nojeával, aki tavaly ezüstérmes lett a Román Kupában junior kategóriában
Fotó: Habala péter Pál archívuma
Habala Péter Pál tőrvívó, többszörös országos érmes, a román válogatott egykori tagja – aki edzőként is számos sikert ért el – kifejtette, az is megnehezíti az utánpótlásképzést, hogy a klubok az elért eredmények függvényében vagy pontrendszer szerint kapják a támogatást a minisztériumtól, így elsősorban csak az élsportra összpontosíthatnak.
– mondta Habala Péter Pál. Hozzátette, problémát jelent továbbá, hogy csökkennek az edzőszámok is, mind a jó sportolók, mind az edzők elmentek az országból, ugyanis külföldön, főleg a tengerentúlon sokkal jobban finanszírozzák a vívást.
Újabb magyar tagja lett a vívó Hírességek Csarnokának, a Hall of Fame-nek a háromszoros olimpiai bajnok Kabos Endre személyében – adta hírül csütörtökön a honlapján a magyar szövetség.
A három fegyvernem – kard, tőr, párbajtőr – közül Kolozsváron tőrvívást oktatnak, a fiatal korosztály 7-8 éves kortól érettségiig a Municípiumi Sportklubban (CSM) tanulja a vívást, az egyetemisták és felnőttek pedig a Kolozsvári Universitatea 2013-ban újraalapított vívószakosztálya keretében sportolhatnak. Ezenkívül az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tornatermében is tanítanak vívást amatőr sportolók számára, valamint a városban működő magánklubokban is kipróbálhatják a sportot az érdeklődők.
eredmények szempontjából pedig az országos bajnokságról és a Román Kupa korosztályos versenyeiről térnek haza érmekkel a kolozsvári vívók, a világversenyeken vagy az olimpián való részvétel egyelőre távoli álom.
Intenzív felkészülés. Heti öt alkalommal tartanak 1,5-2 órás edzést, ahol a bemelegítés után következnek a gyakorlatok, majd ezt követi az úgynevezett szabadvívás
Fotó: Habala péter Pál archívuma
Arra a kérdésünkre, hogy mikortól ajánlott elkezdeni a vívást, a mesteredző elmondta, 7-8 éves kortól érdemes megismertetni ezt a sportot a gyerekekkel, mert már rendelkeznek a víváshoz szükséges mozgáskoordinációval és figyelemkoncentrációval. „Ennél kisebbek számára nem ajánlott a vívás, ugyanis a gyerekek csontozata, térdízületei és koncentrálókészsége sem fejlett még kellő mértékben” – mondta Habala Péter Pál. Kisiskolás korban a fókusz a mozgáskoordináción, az alaptechnikákon és a játékos készségfejlesztésen van. Az edzések is e szerint épülnek fel, a nagyobbaknak heti öt alkalommal tartanak 1,5-2 órás edzést, ahol a bemelegítés után következnek a gyakorlatok, majd ezt követi az úgynevezett szabadvívás találatjelző gépekkel, majd a relaxáló levezetés.
A vívásnak hosszú távon számos pozitív hozadéka van, ugyanis mind fizikai, mind szellemi sport,
Fejleszti az állóképességet és az izomerőt, főként a láb- és karizmok dolgoznak intenzíven, ezenkívül növeli a koordinációt és a mozgékonyságot, mert a precíz mozdulatok összehangolt mozgást igényelnek, de segít a helyes testtartás kialakításában is.
Kolozsváron tőrvívást oktatnak a három fegyvernem – kard, tőr, párbajtőr – közül
Fotó: Habala péter Pál archívuma
A vívás nemcsak fizikai, hanem szellemi sport is, így fejleszti a stratégiai gondolkodást, növeli a koncentrációs képességet, ugyanis a gyors ütem és a változó helyzetek miatt folyamatos figyelmet igényel, önfegyelemre és kitartásra tanít, valamint az önbizalmat is növeli.
„Rengeteg olyan visszajelzést kapunk a szülők és tanárok részéről, hogy azok a gyerekek, akik vívni járnak,
Románia egyik nagy vívóközpontja Szatmárnémetiben működik ma is. A partiumi városban a vívás 130 éves múltra tekint vissza, és a sportág mai napig meghatározó szerepet játszik a város sportéletében. A 20. században Csipler Sándor és Haukler István edzők vezetésével a vívóiskola nemzetközi hírnévre tett szert, a szatmári és az innen elszármazott vívók számos világbajnoki és országos bajnoki címmel, világbajnoksági érmekkel és olimpiai szerepléssel büszkélkedhetnek. Stahl Katalin, Ardeleanu Zsuzsanna, Szepessy József, Kuki Péter, Bodóczi Miklós, Fekete Attila, Pop Szimona olimpián, világ- és Európa-bajnokságon szerzett érmeikkel öregbítették a város hírnevét, de az évtizedek során a több tucat csapatbajnoki cím mellett számos korosztályos bajnoki titulus is tovább gazdagítja a hagyományt.
Kevesen tudják, de a szatmárnémetiek is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar párbajtőr-válogatott 52 év után olimpiai aranyérmet nyert.
Nagy Lehel szatmári párbajtőredző, országos bajnok a Krónikának elmondta,
„Korosztályok szerint több vívóklub is működik a városban, általában 17-20 éves korig vívnak nálunk a fiatalok. Sajnos érettségi után már kevesen maradnak a városban, de elmondhatjuk, hogy jelenleg kezdő és haladó szinten 150-200 gyermek tanul vívni” – ismertette a szatmári edző.
A szatmári vívás sikerének egyik titka a jó infrastruktúrában rejlik
Fotó: Scrima sătmăreană - Szatmári vívóiskola /Facebook
A szatmári vívók közül többen tagjai a korosztályos román válogatottnak,
„A legtöbb nemzeti bajnokságról rendszerint éremmel térünk haza minden korosztályban. A nemzetközi élvonalban már egy kicsit nehezebb helyt állni, mert sokkal nagyobb a létszám, de igyekszünk ott is minél jobb helyezéseket elérni, előre kerülni a listán. Most egy nagyon fiatal generációval dolgozunk, és célunk a jövőben olyan kiemelkedő sportolókat nevelni, akik folytatják a szatmári vívás sikertörténetét ” – mondta Nagy Lehel.
A szatmári párbajtőredző arról is beszélt, hogy a három fegyvernem közül a kardvívásnak nincs hagyománya a partiumi városban, kiemelkedő eredményeket elsősorban párbajtőr- és tőrvívásban érnek el a szatmáriak. Rámutatott, a sportág felvirágzásában jelentős szerepet játszanak a vívóklubok, jelenleg a Szatmári Sportklub a legnagyobb, de a Szatmári Városi Klub keretében is oktatnak vívást. Ezenkívül a sportiskolának is van vívóklubja, és egy egyesületet is működtetnek, amely a sportolókat támogatja.
A Szatmárnémeti Sportlíceum párbajtőrvívó lányai ezüstérmet szereztek tavaly a kadet korosztály európai körversenyének koppenhágai fordulójában
Fotó: Scrima sătmăreană - Szatmári vívóiskola /Facebook
Nagy Lehel elmondta,
„Szatmáron megvannak azok a feltételek, amik lehetővé teszik, hogy élsportolókat neveljünk. A városban – más nagyvárosokkal ellentétben – van egy terem, ami azzal a céllal épült, hogy kizárólag vívóedzéseknek adjon helyet, hatalmas előny, hogy nem kell osztozkodnunk a termen más sportágakkal. Ezenkívül a terem köré számos klub épült, és az edzőgárdát tekintve is folyamatos az utánpótlás” – mutatott rá az edző. Hozzátette, a sportág népszerűségének másik oka, hogy Szatmárnémetiben a vívás nagy múltra tekint vissza, a város lakosságának körülbelül 20 százaléka megfordult már az edzőtermekben, kipróbálta a vívást.
Nagy Lehel párbajtőredző szerint elsősorban önállóságra nevel a vívás, ugyanis amikor valaki pástra lép, egyénileg kell megoldania a siker- és kudarchelyzeteket
Fotó: Scrima sătmăreană - Szatmári vívóiskola /Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy napjainkban milyen kihívásokkal kell szembenéznie a sportágnak, Nagy Lehel elmondta, az egyik probléma, hogy a mai gyerekek már nem akarnak olyan intenzitással sportolni, mint néhány évtizeddel korábban
pedig rendszerint népszerűsítjük a vívást az Iskola másként hét keretében, de más alkalmakkor is lehetőségük nyílik ellátogatni a vívótermekbe, és megismerkedni a sporttal” – állapította meg az edző. Hozzátette, edzőként ő bárkinek ajánlja a vívást, ugyanis ez egy olyan sportág, ami nem kíván „emberfeletti” tulajdonságokat. „Persze nem árt, ha valaki kiemelkedően gyors, nagyon jók a reflexei vagy a koncentrálóképessége, de az elején minden gyerek ugyanabban a felkészülési programban vesz részt, csak később, haladó szinten számítanak valójában ezek a kvalitások” – magyarázta az edző. Hozzátette, érdemes kipróbálni a vívást, ugyanis hosszú távon számos pozitív hozadékkal jár, ha valaki rendszeresen vív.
Ezenkívül a fegyelem rendkívül fontos a vívásban, és ennek a képességnek az elsajátítása az élet számos területén sikerrel hasznosítható” – magyarázta az edző.
Rajta kívül senkinek nem sikerült a sportág történetében háromszor egymás után olimpiai aranyat nyerni férfi kardvívásban egyéniben. A legendának számító Szilágyi Áron interjút adott a Székelyhon TV-nek vívásról, pályafutásáról, erdélyi kötődéseiről.
Két újabb gigaszállítmány tart a napokban a marosnémeti hőerőműhöz. Az egyik gigaszállítmány a tengerpart, a másik a nyugati országhatár, Nagylak felől közelíti meg a dél-erdélyi települést.
Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.
Március 15-éhez közeledve Székelyföld-szerte készülnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett rendezvényekkel.
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Nagyvárad idén sem szakít azzal a hagyománnyal, hogy külön ünnepel a magyarság március 15-én, az RMDSZ három napos ünnepségsorozattal készül, a magát nemzeti-polgári oldalnak nevező oldal pedig egynapos programkavalkáddal várja a megemlékezőket.
Életét vesztette egy idős férfi csütörtökön délután Vrancea megyében, agyonütötte egy tövestül kicsavart fa. Számos erdélyi megyében riasztást bocsátottak ki az orkán erejű szél miatt.
Szerszámgépeket és jelentős mennyiségű árut lopott öt zalatnai férfi egy helyi gyártelepről: a 195 ezer lej kárt okozó bűncselekmény négy gyanúsítottját őrizetbe vette a rendőrség.
Szatmár, Máramaros és Szilágy megyében is ünnepel a magyarság március 15-én, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján.
Csütörtökön a kormány leváltotta tisztségéből Tóth Csabát, Arad megye RMDSZ-es prefektusát. Az új kormánymegbízott Mihai Pașca ügyvéd, igazságügyi államtitkár, akit a PNL javasolt a funkcióba. Tóth Csaba alprefektus lesz.
Hosszas halogatás után győztest hirdettek az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt liciten: a szatmári megyeszékhelyt a magyar határral összekötő autóutat egy román vállalkozás építheti meg.
szóljon hozzá!