Fotó: Archív
2011. szeptember 13., 14:592011. szeptember 13., 14:59
Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint a zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának” – jelentette ki a tárcavezető az RMDSZ közleménye szerint.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere úgy vélekedett, a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára főként hosszú távon hoz majd változásokat. „Japán, Korea vagy a például a skandináv országok turistái egy-egy országban azokat a helyeket nézik meg elsősorban, amelyek rajta vannak a listán, és amelyek a turisztikai kiadványokban is hangsúlyosan szerepelnek, így hosszú távon, 10-12 év múlva komoly hozadéka lehet a listára való felkerülésnek, ami nemcsak a búcsút, hanem a környezetét, Csíksomlyót és városunkat is érintené” – fogalmazott lapunknak az elöljáró. Ráduly ugyanakkor kifejtette: örömmel tapasztalja, hogy Kelemen Hunor elérte ezen célját, és tevékenysége nem marad nyomtalan.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a művelődésügyi minisztérium az UNESCO elé terjeszti a kérést, amelynek értelmében a csíksomlyói búcsú a szellemi kulturális örökség részévé válhat. Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, vagyis néhány éve már része az európai vallási életnek, illő tehát, hogy jelen legyen Európa és a világ kulturális-társadalmi életében is, hiszen e két irányvonal Csíksomlyón a századok során egybefonódott. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés hitünkben és nemzeti öntudatunkban ismét megerősít” – reagált a hírre P. Urbán Erik, ferences házfőnökhelyettes, a Csíksomlyói Kegytemplom templomigazgatója.
A művelődésügyi minisztérium közleménye szerint a következő hónapokban szakemberek bevonásával készül el a hivatalos jelölési dokumentum, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek fel. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A szakembereknek jövő év februárjáig kell véglegesíteniük a jelölési iratcsomót, az UNESCO bizottságának végleges döntésére azonban akár két évet is várni kell.
Csíksomlyón 1352 óta működik az obszerváns ferences szerzetesrend. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510–1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok