Munkahelyi mobilitás, egocentrizmus, urbanizáció: néhány ok, amiért a tömbházlakók többsége nem ismeri a szomszédait

Munkahelyi mobilitás, egocentrizmus, urbanizáció: néhány ok, amiért a tömbházlakók többsége nem ismeri a szomszédait

Az ehhez hasonló városi „rengetegben” nagyon keveseknek adódik lehetősége erős bizalmi kapcsolatokat kialakítani

Fotó: Haáz Vince

Egy friss statisztika szerint a tömbházban élő romániai lakosok 65 százaléka semennyire vagy szinte egyáltalán nem ismeri a szomszédait, és csak 8 százalék vallja azt, hogy jól ismeri a körülötte élőket. Román Mónika pszichológust faggattuk a jelenség okairól, velejáróiról, esetleges következményeiről, és arról, miként terjednek el nálunk is a nyugati civilizációra jellemző íratlan érintkezési szabályok.

Tóth Gödri Iringó

2024. március 07., 09:552024. március 07., 09:55

Míg néhány évtizeddel ezelőtt még természetesnek számított, hogy valaki cukrot vagy lisztet kért kölcsön a szomszédtól, vagy megkérte, hogy nézze rá a gyerekre, amíg ő kilép vásárolni, sőt kulcsot adott a lakásához, hogy meglocsolja a virágokat, amíg nyaral, a felmérések azt bizonyítják, ma a tömbházlakók többsége azt sem tudja, hogy kikkel él egy épületben. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a jelenség hátterében elsősorban az urbanizáció lapul, hiszen a városiasodási folyamat során sok ember költözött kicsi helyre, emiatt sokkal nehezebb volt megvédeni az intim szférájukat.

Azaz tulajdonképpen történt egy visszalépés a kis közösségek kapcsolattartásában.

Továbbá fontos tényező a 21. századot jellemző individualizáció, illetve az egocentrizmus, mely az egyén saját érdekeinek előtérbe helyezését jelenti a közösségi érdekekkel szemben. Az individualizmus, illetve az egocentrizmus miatt háttérbe szorul a közösségi szellem, a közösségépítés szándéka, az ez emberek egyre kevésbé tartják a kapcsolatot egymással, lazulnak az emberi kötelékek.

Román Mónika kolozsvári pszichológus a Krónikának kifejtette, a munkaidő kitolódása, továbbá az, hogy az emberek egyre kevesebb időt töltenek otthon, szintén kihat a szomszédokkal, a lakóközösségekkel kialakuló, kialakult kapcsolatra. Hiszen régen, amikor az emberek reggel hétre jártak dolgozni, és általában délután négykor már hazaértek, „az egész délután az övék volt”. Szintén fontos kiemelni, hogy régen nem volt közösségi média sem, az emberek szabadidejét nem az töltötte ki, hogy a telefonjukat nyomkodták.

Idézet
Régen nem létezett a szocializációs hálózatoknak az a művi lehetősége, hogy ott elégítsük ki a szociális igényeinket, és ne személyes kapcsolatokban. Illetve nem léteztek a streaming-szolgáltatók sem, amik irdatlan sok időt elvesznek az embertől a szocializáció kárára”

– hangsúlyozta pszichológus. Mindezeken túlmenően a világjárvány miatt is jelentősen lecsökkent a személyes érintkezések, találkozások száma, és mivel tulajdonképpen évekig tartottak a korlátozások, hozzászoktunk ahhoz, hogy ritkábban találkozunk másokkal. „Ha csak egy-két hónap lett volna, akkor könnyedén visszaálltak volna a lakóközösségek, a kisebb közösségek arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn” – állapította meg a kincses városi szakember.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Román Mónika kifejtette, tulajdonképpen a napjainkban oly gyakran emlegetett elidegenedés egyik formájáról van szó: tiszteletben tarjuk egymás intim szféráját, figyelembe vesszük, hogy egy idegen valószínűleg nem örvend annak, ha megszólítja egy ismeretlen, vagy hogy az ismerőseink sem örvendenek, ha előzetes bejelentés nélkül bepattanunk. Tulajdonképpen megszűnik a közvetlenség.

Vagyis elsősorban a nyugati civilizációra jellemző íratlan érintkezési szabályok kezdenek nálunk is elterjedni.

Az is fontos tény, hogy manapság könnyen ki tudjuk elégíteni a különböző civilizációs igényeinket. Azaz nem kell bekopogjunk a szomszédhoz, ha elfogy az olaj, hanem két kattintással interneten is rendelhetünk, és kis idő elteltével meg is kaphatjuk a futártól; vagy beülünk az autóba, és elugrunk érte a közeli boltba. „Tehát nincs kényszer, hogy átmenjek, ugyanakkor megvan a lehetőség, hogy ne menjek át. Minden igényünk egyre jobban ki van elégítve, és önállóan, egyedül tudjuk ezt elvégezni,

Idézet
nincs szükségünk a másikra, egyre kevésbé vagyunk egymásra utalva” – mutatott rá az elidegenedés okára a kincses városi lélekgyógyász.

A pszichológus azt is kiemelte, hogy a munkaerő-mobilitás miatt folyamatos a beköltözés vidékről a városokba, nagy azoknak a száma, akik idegennek érzik magukat, és úgy vélik, hogy nem ismerik a helyi „szokásokat”, a „hely szellemét”. És ezek az emberek gyakran bizalmatlanok, úgy érzik, hogy nem tudják, kinek nyithatnak ajtót, kinek nem – és ezt a médiából ismert negatív történetek is felerősítik. Továbbá mivel sokan albérletben élnek, gyakran váltanak – kényszerből vagy szabad akaratból – otthont, tulajdonképpen nem élnek annyit egy helyen, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki, márpedig sok helyen kapcsolatokat kialakítani nagyon nehéz.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Ha állandóan költözöm, a szomszédaim változnak, nehéz kialakítani bizalmi, hosszú távú kapcsolatokat, olyan kapcsolatokat, hogy merjek hozzászólni vagy egyáltalán akarjak részt venni az ő életében” – magyarázta Román Mónika. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy míg régen akár a gyereket is rábíztuk a szomszédra – tulajdonképpen a hagyományos közösségek mintájára, ahol az „egész falu nevelte a gyereket” – , ez ma már szinte elképzelhetetlen, nagyon keveseknek van lehetősége erős bizalmi kapcsolatokat kialakítani.

A szakember azt is kifejtette, hogy

ezt a jelenséget, az emberi kapcsolatok alakulásában végbemenő változást nem kell úgy megélnünk, mint ami ellen foggal-körömmel küzdeni kell, ami negatívan hat ránk.

„Én úgy gondolom, hogy fogadjuk el a természetes igényeinket. Tehát ha szükségünk van arra, hogy biztonságban érezzük magunkat, és ehhez tartanunk kell a kapcsolatot a szomszéddal, akkor tegyük. Ha engem érdekel, hogy miért van nála olyan világosság, vagy miért nem volt egy hétig világosság, akkor merjünk rákérdezni, vegyük a bátorságot, és szólítsuk meg, ha erre igényünk van, mert ez egy természetes belső igény. És ne helyezzük előbbre a modern íratlan szabályokat, miszerint ha idegenként hozzá szólok valakihez, akkor esetleg megijesztem, vagy tolakodásnak vélheti. Csináljam úgy, hogy az ne legyen tolakodó, ne érezze tolakodásnak” – fogalmazta meg tanácsait Román Mónika.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

A pszichológus úgy véli, ha az emberek engednek ennek a természetes igényüknek, szükségletüknek, akkor a társadalom megmarad egy „normális szinten”, csak bizonyos hangsúlyok áthelyeződnek, bizonyos aspektusok átalakulnak.

„Tehát nem az lesz, hogy akkor egész nap a szomszédban ülök és pletykálok, vagy a kapu elé ülök ki és ott beszélgetek, hanem esetleg ráírok előbb chaten, és megkérdezem, nincs-e kedve átjönni. Szerintem ha valaki megtapasztalta, hogy milyen az élő kapcsolat, ha úgy érzi, hogy az jobb neki, mint az online, akkor engedjen a saját belső igényeinek. Higgye el, hogy ez így jobb, és nemcsak neki, hanem a másiknak is” – hangsúlyozta lapunknak az emberi kapcsolatokról Román Mónika kolozsvári pszichológus.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 13., hétfő

Cifra népviseletben konfirmáltak a fiatalok Kalotaszeg településein

Kalotaszeg legtöbb magyarlakta településén vasárnap konfirmáltak a református fiatalok, akik a hagyományoknak megfelelően cifra népviseletbe öltöztek a jeles alkalomból.

Cifra népviseletben konfirmáltak a fiatalok Kalotaszeg településein
2024. május 12., vasárnap

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő

Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő
2024. május 12., vasárnap

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet

Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet
2024. május 12., vasárnap

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola

A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola
2024. május 11., szombat

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?

Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?
2024. május 11., szombat

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban

Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban
2024. május 11., szombat

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén

Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén
2024. május 11., szombat

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői

Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői
2024. május 11., szombat

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját

Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját
2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde