Múlttal és jövendővel összeérő lábnyomok: a 80 éves Gergelyné Tőkés Erzsébetet köszöntötték Kolozsváron

Az 1999-ben létrejött Házsongárd Alapítvány alapító igazgatója, Gergelyné Tőkés Erzsébet 80. születésnapját ünnepelték bensőséges hangulatban csütörtökön a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében családtagjai, közeli munkatársai és tisztelői. Az ünnepség több részlete az ünnepelt számára is meglepetés volt. Barátai úgy akarták bemutatni a szerénységéről ismert pedagógust – a több száz, műemlék értékű kolozsvári sír megmentőjét és felújítóját –, hogy kiemelkedő életútját a sajtó képviselőinek jelenlétében emelték piedesztálra.

A születésnapi műsort levezető Sipos Gábor történész, egyetemi oktató bevezető szavaiban az est ünnepeltjéről azt mondta, nemcsak létrehozta, hanem ma is legaktívabb tagja a Házsongárd Alapítványnak. A 80. életévét betöltő Erzsébet asszonynak azt kívánta, hogy ez még sokáig így legyen. Az ünnepi köszöntések során erre erősített rá a Magyar Ökumenikus Szervezet jószolgálati nagykövetének, Orbán Viktor miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak Budapesten keltezett levele is, amelyet a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója, Szebeni Zsuzsa olvasott fel.

,,Száz éve kapaszkodunk egymásba: a maradék Magyarország polgárai és az erdélyi magyarok. Kapaszkodunk, de érezzük, hogy csúszik ki a kezünkből a másiké. Hogy gyengülnek az izmok, csúszik a tenyér, gyengül a szövet. Erzsébet édesapja, Tőkés István és a közben szintén időssé vált Tőkés-gyerekek – és most a harmadik és negyedik nemzedék –, kezei mind alkotói ennek az eleven szövetnek.

– fogalmazott üzenetében Lévai Anikó. Az ünnepeltet ezekkel a meleg sorokkal köszöntötte: ,,Kedves Erzsébet! Édesapádtól azt tanultuk, védeni kell, ami védhető. Építeni, ami építhető. Köszönjük neked, hogy ezt a tanítást mindig is szó szerint értelmezted”.

A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, az ünnepségen jelen lévő Brendus Réka köszöntő beszédében az ünnepelt szerénységét emelte ki. ,,Gergely Erzsébet nem a hangos szereplők közé tartozik – nem kamerák és újságírók gyűrűjében, hanem feltűnően halkan, háttérből él hivatásának és elhivatottságának.

– fogalmazott a főosztályvezető. Az erdélyi származású budapesti politikus szerint Gergelyné Tőkés Erzsébet az eredményért harcol, nem a sikerért. Az ő szemében és gondolkodásában sokkal fontosabb Jósika, Bánffy vagy Kenessey mosolya az égi panteonból, mint az ő mosolya egy címlapfotón.

,,Tizennégy évvel ezelőtt, egy rendezvényen, úgy fogalmazott: jobb lenne, ha a Házsongárdi temetőt meglátogató turisták nem piros-fehér-zöld szalagokat, hanem kitépett gyomokat hagynának maguk után. Nos, Gergely Erzsébet pontosan így »működik«” – fogalmazott Brendus Réka, aki boldog születésnapot kívánt, és azt üzente a jelenlévőknek, ,,legyünk mindig mellette, mert csak ő tud a jelenben olyan lábnyomot hagyni az emlékezet porútján, amely ennyire összeér a múlttal és a jövendővel”.

A kolozsvári Magyar Főkonzulátus elsőbeosztott konzulja, Grezsa Csaba az ünnepség keretében átnyújtotta a leköszönő magyar államfő, Áder János által adományozott Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Laudációjában Gaál György kolozsvári helytörténész, a Házsongárdi temető kiváló ismerője mutatta be a hallgatóságnak Gergelyné Tőkés Erzsébet gazdag életútját, amely a nyolc testvért számláló Tőkés családban indult Kolozsváron. Az 1965-ben fizika-kémia szakon tanári diplomát szerzett Erzsébet pár év szilágysági tanítás után hazatért Kolozsvárra, ahol hosszú évekig csak helyettesítőként dolgozhatott. Pedagógusi pályája 1990 és 1999 között jutott révbe, amikor a Báthory István Kollégium kinevezett tanáraként oktathatta diákjait.

A helytörténész méltatása szerint

amikor mások a nyugodt nyugdíjas évek elé néznek, Erzsébet asszony elkötelezte magát a Házsongárdban tömegesen pusztuló sírok megmentése mellett.

Közben sok száz diák szívében ültette el a sírkert iránti felelősségvállalást. A két évtizedes munka több száz sír megmentését jelentette a pusztulástól az 1585 májusában, 437 éve megnyitott temetőben.

A meleg szavakat megköszönő Gergelyné Tőkés Erzsébet felsorolta alapítványának legfőbb támogatóit, elsősorban a magyar kormányt, a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, amelyeknek anyagi és erkölcsi segítsége nélkül lehetetlen lett volna véghez vinni e nagyívű munkát, amelynek keretében eddig 163 sírkövet és 11 családi kriptát restauráltak. Az ünnepelt kiemelte a kolozsvári történelmi magyar egyházak támogatását, elsősorban az Erdélyi Református Egyházkerületét, amely védőhálót jelent a Házsongárd Alapítvány számára. A sírgondozás fontos műveleteként értékelte a kolozsvári magyar iskolák diákjainak munkáját, akik sokat segédkeznek a temetőgondozásban. Értékelte a magyar sajtó szerepvállalását e munka népszerűsítésében. Mint fogalmazott,

az alapítvány nem akar mindent nagy dobra verni. Érthető módon, hiszen nem könnyű a mai temetőgondnoksággal súrlódásmentesen együtt dolgozni régi magyar sírok megmentésén.

Az est egyik színfoltja volt a Beszél a kő című, szép nyomdai kivitelezésű emlékalbum bemutatása. A könyv keletkezésének történetét és a kiadványt részletesen ismertető Sipos Dávidot, az alapítvány fiatal titkárát Gergelyné Tőkés Erzsébet úgy ajánlotta hallgatóságának, hogy „itt van az utánpótlás!” Az évek során kiépített csapat a jövőben is folytatni fogja a nemes munkát.