II. Erzsébet halála ismertebbé tette Rhé­dey Claudiát – Az erdőszentgyörgyiek még mindig hazavárják a brit királyi családot

Ha szeptember 8-án Isten nem szólítja magához az angol királynőt, talán ünnepi hangulat lengné be Erdőszentgyörgyöt. Szeptember 17-én a kis székelyföldi városka legismertebb személyisége, gróf kisrédei Rhédey Claudia születésének 210. évfordulóját ünnepelné. A kitartóan esős, hűvös, zord időben azonban a Rhédey-kastély homlokzatán fekete zászló fogad. Az egyre szeszélyesebb évszakokban előbbire nincs miért magyarázatot keresni, a gyászlobogót illetően pedig nem nehéz kitalálni, hogy a nemrég elhunyt II. Erzsébet királynő előtti főhajtás jeléül tűzték ki.

Várnunk kell, hisz a kastély idegenvezetője, Gáspár Péter éppen foglalt; egy nagybusznyi vâlceai turistacsoportot kalauzol teremről teremre. Az oltyán vendégek jelenléte két héttel ezelőtt jókora meglepetésnek számított volna, amióta azonban 97. életévében az angol királynő elszenderült, már egyáltalán nem az. Mindez a sajtónak, egészen pontosan az román nyelvű országos médiának köszönhető, amely szinte kivétel nélkül, a tőle megszokott módon fedezte fel magának az évszázados témát, majd kifacsarva és megfűszerezve tálalta a halálhír Erdőszentgyörgyhöz köthető részét.

A bukaresti újságírók legújabb aranyköpése arról szól, hogy Rhédey Claudia személyében „román felmenője” volt a megboldogult királynőnek.

Hiába hangsúlyozta a Rhédey-kutató idegenvezető, hogy sem 1812-ben, amikor Claudia született, sem pedig 1841-ben, amikor fiatalon elhunyt, Románia még csak nem is létezett, legutóbb az Erdőszentgyörgyön forgató egyik hírtelevízió tudósítója éppen azt domborította ki, hogy az erdőszentgyörgyiek mennyire büszkék településük szülöttjének román eredetére. És mindezt – a még csak nem is bulvártévé – egy gyanútlan helybéli magyar asszony szájába adva mondta el.

Már a nyári hónapokban rengeteg turista volt kíváncsi a Maros megyei városka kastélyában berendezett interaktív tárlatra, aztán a vakáció lejártával és az ősz beköszöntével teljesen lecsengett az addig mutatott érdeklődés. A pangásnak a királynő halálhíre vetett véget; szeptember 8. óta ismét nagyüzem van a városközpontban található kastélyban. Már nem csak az anyaországi csoportok vagy nyugat-európai turisták állnak meg egy órára a Marosvásárhely, Segesvár és Szováta háromszög közepén fekvő kisvárosban.

Az utóbbi napokban egymásnak adták a kilincset a megboldogult uralkodó „román eredetét” kereső, Kárpáton túli román vendégek.

Gáspár Péter meséli, hogy olyan is akadt közöttük, aki nekiszögezte a kérdést: miként tudja bizonyítani, hogy Rhédey Claudia valóban Károlynak az őse lett volna? „Fel kell hívni őt telefonon, biztos, hogy nem fogja letagadni!” – jött az idegenvezető szellemes replikája. Az egyébként közgazdászi diplomával rendelkező, de a történelmi kutatás terén igencsak otthonosan mozgó fiatalember akkor sem jött zavarba, amikor a pandémia közepette az Activistul buzoian nevet viselő hivatásos provokátor vlogger beállított a kastélyba. A „Miért vannak idegen nyelvű feliratok?” és „Miért van annyiféle zászló?” típusú kérdésekre Gáspár Péter higgadtan elmagyarázta, hogy az éppen kifogásolt felirat az latin, a lobogók meg a Rhédey Claudia magyar, a férje, Alexander von Württenberg német, továbbá a királyi család angol eredetére utal.

Amúgy a szépséges grófnő „román” eredetén a brit királyi család Vlad Ţepeş havasalföldi fejedelemhez köthető rokoni szála is túltesz. Az utóbbi tíz napban a szolgálatos észosztó hazafik internetes felületét különbnél különb családfák lepték el, amelyek Károly eredetét a havasalföldi véreskezű uralkodóig vezették vissza.

„Nem titok, az angoloknak is van vagy négy különböző elméletük arról, miként kötődhet a jelenlegi uralkodói család Vlad Ţepeşhez. Egyelőre csak az bizonyított, hogy az Inczédy-ág rokonságban állt a Raţiu családdal. Kérdem én, Kis-Rhédében miféle Ţepeş-leszármazott élhetett? Claudia erdélyi magyar nemzetiségű grófkisasszony volt, akinek apai ága Aba Sámuelig, a harmadik magyar királyig vezethető vissza. Annak, aki Vladot vagy Drakulát keresi az erdőszentgyörgyi kastélyban, el szoktam mondani, hogy rossz helyen jár” – állítja Gáspár Péter, aki szerint a történelmet nem meseként kell tálalni, hanem tényként felvázolni.

Míg Claudia és Alexander egy bécsi sétalovaglás alatti első találkozásuk után tudta, hogy a Fennvaló is egymásnak teremtette őket, Károly számára negyed évszázad sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy viszonozza az erdőszentgyörgyiek királyi család iránti tiszteletét és ragaszkodását. Jó barátja, Kálnoky Tibor gróf Erdély-szeretőnek tartja az új uralkodót, amit az erdőszentgyörgyiek nem is vitatnak, ám úgy érzik, hogy településük őfelsége számára mintha egy más világrészen lenne. Károly mindössze a sokadik erdélyi látogatása során, a helybéliek ki tudja hányadik meghívásának, 2008. május 8-án tett eleget. Az eseményt megelőzően a látogatást előkészítő előfutárok állítólag le akarták beszélni a Szászkézd felé tartó akkori trónörököst a néhány kilométeres szentgyörgyi kitérőről. „Ott nincs mit látni!” – mondhatták a bizalmasai. Vagy legalábbis így tartja a kisvárosi legenda.

Amely szerint ha nincs az Erdélybe visszatelepedett Kálnoky gróf, Károly az életben nem látogat szépanyja városi rangra emelt szülőfalujába.

Tény, hogy ezelőtt tizenhárom esztendővel az 1200-as évek vége felé épült templomban és az akkor még iskolának helyet adó kastélyban a herceg először szembesült istenigazából erdélyi kötődéseivel. Úgy tűnt, rendkívül meghatották a látottak és hallottak, a fogadtatás, az erdélyi nemes családok képviselőivel való találkozás, szépanyja templom alatti nyughelye, a falon elhelyezett márványtáblák.

„Akkor azt ígérte, hogy visszajön. Ő is, a családja is...” – idézi fel a szűk körű találkozó egyik fontosnak vélt momentumát Gáspár György református lelkipásztor. Az erdőszentgyörgyiek azóta is várják… Úgy vélik, a múzeumavatás remek alkalom lett volna a Dâmboviţa-parti politikai tereferék, a szászföldi lekvárok és szörpök kóstolgatása mellett egy félórás „hazalátogatásra” is. Károly azonban beérte egy néhány perces videoüzenettel, amelyben, többek közt, a „Romániához való kötődéséről” biztosítja a helyieket. „Maradjunk annyiban, hogy nagyobb élmény lehetett számunkra a trónörökössel találkozni, mint a leendő királynak velünk. Az is lehet, hogy máshol jobban érzi magát, nem tudhatjuk.

– fogalmazza meg a lényeget a sok mindent látott és megélt lelkipásztor.

Tény, hogy elődeihez képest Gáspár György még szerencsésnek mondhatja magát, hisz az idők során az angol királyi család mindössze egyszer mutatkozott meg Erdőszentgyörgyön; akkor sem személyesen, hanem emléktáblák, illetve némi anyagi segély formájában. Nagyanyja emlékére, a múlt század első felében Mary Victoria két márványlapot állíttatott a templom falára. Az elsőt walesi hercegnőként 1904-ben, a másodikat V. György angol király feleségeként 1935-ben emeltette. Ez volt az az év, amikor hosszas levelezés után a királyi család 200 angol fontot utalt ki a templom renoválására. Az összeg mindössze a munkálatok egy részét fedezte. Gáspár Györgytől 2008-tól errefelé most is meg szokták kérdezni, Károly vajon mennyivel támogatja az egyházat. Erre a lelkész a hasára csap és egy szép nagy kerek számot vág rá, hadd irigykedjenek a kíváncsiskodók. Valójában a 2008-as látogatást követően a postás mindössze egyszer csengetett a parókia ajtaján, amikor egy rövid köszönőlevelet hozott Albionból.

Bár a templom újabb főjavításra, a domboldalon lévő kriptamaradvány meg újjáépítésre szorul, a református egyház már rég lemondott arról, hogy a királyi családtól várja a támogatást. Pedig a gótikus stílusban épült, középkori istenháza alatt alussza örök álmát Rhédey Claudia, szülei és két testvére. A mindössze 29 esztendősen elhunyt hercegnő üvegablakkal ellátott ólomkoporsóját a szószék melletti rész alá helyezték. Azok közül, akik az 1935-ös felújítás során látták a felbontott padlózat alatt, már senki nem él. Ezért a jelöletlen helyet a lelkész is, ahogyan fogalmaz, csak 80 százalékos pontossággal képes beazonosítani. A templomban egy jóval régebbi kripta is található, amelyet 1614-ben a pestisjárvány miatt befalaztak. A domboldalon lévő kriptát még a múlt század derekán kifosztották, falait elhordták. Még ma is él pár személy, aki gyerekként szemtanúja volt a sírgyalázásnak.

A Rhédey-kriptának ma már csak a homlokzata dacol az idővel. Az oda vezető kacskaringós utat benőtte a gaz, a kegyhelyet a szentgyörgyiek helyett ma már jobbára csak a hegyekből lehúzódó medvék látogatják.

Felmerül bennem, hogy a templom alatt feltárt kripta a Rhédey-kultusz újabb pillére lehetne. A kérdést már más is megfogalmazta, ám a gyülekezet ódzkodik egy ilyen lépés megtételétől. Mint Gáspár György lelkész magyarázza, ennek több oka is van.

Egyrészt a hívek nem szeretnék, ha a templomuk tömegek egyszerű kirándulóhelyévé válna, másrészt a munkálat valószínűleg sokba kerülne. Harmadsorban pedig egyetlen régész sem jelezte, hogy különösebben foglalkoztatná a feltárás gondolata.

A lelkész fia, Péter és annak szintén idegenvezető kolléganője, Nagy Andrea beérik a levéltárak nem kevésbé fontos kutatásával. Sikerült kideríteniük, hogy Claudia egyik unokája, a nagyapja nevét viselő Alexander egy időben Kanada kormányzója volt, a másik, Mary Victoria pedig V. György angol király felesége. Nemrég egy németországi antikvárium honlapján sikerült rábukkanniuk Claudia személyes címerére, amit nyomban meg is vásároltak. Aminek viszont ennél is jobban örülnének, az az lenne, ha a volt trónörökös immár III. Károly királyként még egyszer személyesen visszatérne ősei szülőföldjére.