A végzős középiskolások esetében különösen fontos az önismeret és a döntéshozatali képesség fejlesztése
Fotó: Gábos Albin
Azok a diákok, akik a pályaorientációs foglalkozások során fejlesztik önismeretüket, fejlettebb szociális készségekkel rendelkeznek, megtanulnak helyzetértékelő technikákat alkalmazni, célokat körvonalazni, tudatosabban dönteni – vallja Erdei Ildikó pszichológus, pályaválasztási tanácsadó. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója az életpálya megtervezéséhez szükséges ismeretekről és készségekről, az önismeret fontosságáról, az erdélyi diákok, tanárok számára kínálkozó képzési lehetőségekről beszélt a Krónikának.
2024. április 21., 18:062024. április 21., 18:06
– A megfelelő vizsgaeredmények elérésén kívül az egyetem, vagy szakma megválasztásának terhe is ránehezedik a végzős diákokra. Milyen sajátos ismeretek és készségek szükségesek a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalához, az életpálya megtervezéséhez?
– A pályaorientációs folyamat sokszereplős. Nagy szerepe van benne a családnak, az iskolának, ezen belül a szaktanároknak, osztályfőnöknek és nyilván az iskolapszichológusnak (azaz az iskolai tanácsadónak, hiszen az iskolapszichológusok elsősorban ebben a munkakörben dolgozhatnak a mi iskolarendszerünkben). Vannak igen intenzív időszakok – ilyen a záróvizsgák környéke –, de a témával a teljes iskolai időszak alatt foglalkozhatunk. Ilyenkor valamilyen döntést hoznak a diákok, de a döntés azokra az ismeretekre, készségekre épül, amelyeket már korábban megszereztek. Ha a fő témákat nézzük,
Az ismeretek mellett a pályaorientációs munka során számos készséget, kompetenciát is igyekszünk kialakítani: helyzetértékelés, döntés, tervezés, valamint egomarketing. Egyes témák hangsúlyosabbá válnak aszerint, hogy milyen életkorú fiatalokkal dolgozunk. Nyilván a középiskolások esetében az önismeret fejlesztése a legfontosabb: melyek a fiatal erősségei, melyek a gyenge pontjai, milyen érdeklődési köre fejlettebb, mi vonzotta már korábban és mi iránt nyitott jelenleg, milyen értékrendje van alakulóban, milyen munkaértékek mentén látja saját későbbi életpályáját.
Közben fejlesztjük az önreflexió és az önértékelés képességét, valamint a döntéshozatali képességet. Számos pályaorientációs modell létezik, minden intézmény, szakember valamelyik mentén és a saját tapasztalatán átszűrve felépíthet egy folyamatot, amelyet követ.
– Hogyan és miben segíti a tanulókat a pályaorientációs foglalkozás, illetve mennyire elterjedt ez a romániai, főként erdélyi magyar középiskolákban?
– A pályaorientációs foglalkozás elnevezés éppen azt jelzi, hogy nem előregyártott tartalmat tanítunk, hanem keretet teremtünk arra, hogy a csoport résztvevői a saját helyzetüknek megfelelő témákkal olyan szinten foglalkozzanak, amelyre figyelni tudnak, akarnak. Az életpálya nem választott, hanem konstruált, azaz folyamatosan épül a környezet és a személy interakcióinak hatására. A pályaorientáció, életpálya-építés állandó folyamat, amelyben folyamatos az önismeret-pályaismeret fejlesztése, valamint azoknak a készségeknek a kialakítása, gyakorlása, folyamatos fejlesztése, amelyeket az életpálya során előálló döntési helyzetekben az egyén önállóan használni tud.
A csoport visszajelzése, a gondolatok, kérdések megosztása segítheti a megértést, a perspektívák bővülését, és mindez csökkentheti a pályaválasztás sürgetésével kapcsolatos nyomást, a témával kapcsolatos szorongást.
A foglalkozások elterjedéséről nincs pontos adatom. A pályaorientációs foglalkozások sokfélék lehetnek, függ az iskola ez irányú céljaitól, az osztályfőnökök és a szaktanárok téma iránti nyitottságától, az iskolapszichológus jelenlététől az iskolában és nyilván attól is, hogy milyen jellegű gondokkal küzd az iskola. Bár a pályaorientáció rendkívül fontos téma, amely minden diák számára hasznos, a kollégák napirendjét gyakran krízishelyzetek uralják az iskolákban.
Erdei Ildikó pszichológus szerint a pályaorientáció rendkívül fontos téma, amely minden diák számára hasznos
Fotó: Facebook/Erdei Ildikó
– A Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatójaként és a temesvári Nyugati Tudományegyetem óraadó tanáraként mit tapasztal, milyen nehézségekkel szembesülnek a középiskolai diákok, illetve az egyetemi hallgatók pályaválasztás tekintetében?
– Ez nagyon átfogó kérdés, hiszen számos nehézségnek más oka is lehet, de a pályaorientációs folyamatot is érinti.
Ebből számos nehézség adódik. Ugyanakkor az új oktatási szint alkalmazkodási nehézségei mögött is sokféle ok húzódik, gondolhatunk például a megváltozott generációs jellemzőkre vagy az iskolarendszer jelenlegi kihívásaira. Azt mindenképpen elmondhatom, hogy azok a diákok, akik a pályaorientációs foglalkozások során fejlesztik önismeretüket (megismerik képességeiket, azonosítják az érdeklődési típusukat, felmérik tanulási stílusukat, tisztázzák a munkával kapcsolatos értékeket), fejlettebb szociális készségekkel rendelkeznek, megtanulnak helyzetértékelő technikákat alkalmazni, célokat körvonalazni, tudatosabban dönteni. Számukra könnyebb a változás kezelése is, hiszen ismerik a folyamat jellemzőit.
– Milyen pályaorientációs képzési lehetőségek kínálkoznak a diákok, tanárok részére Erdélyben?
– A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az elmúlt években többször is hirdetett pályaorientációs képzéseket tanároknak. Egy átfogó, magyar nyelvű képzési program kidolgozása gyakori témája a szakmai műhelyeknek, de tudomásom szerint ez csak terv. Vannak megyei kezdeményezések, amelyekbe a magyar iskolák is bekapcsolódhattak, jó Erasmus-programok, amelyek a pályaorientációt is érintik. Helyi kezdeményezések is bizonyára léteznek, hiszen sok tanácsadó kolléga tart az iskola diákjai számára ilyen irányú programokat.
Ugyanakkor a pályaorientációnak számos olyan területe van, amellyel civil szervezetek, egyetemek rendszeresen foglalkoznak, mint például a felsőoktatási intézmények vagy a középiskolák bemutatói.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!