Az ismeretek mellett a pályaorientációs munka során számos készséget, kompetenciát is igyekszünk kialakítani: helyzetértékelés, döntés, tervezés, valamint egomarketing. Egyes témák hangsúlyosabbá válnak aszerint, hogy milyen életkorú fiatalokkal dolgozunk. Nyilván a középiskolások esetében az önismeret fejlesztése a legfontosabb: melyek a fiatal erősségei, melyek a gyenge pontjai, milyen érdeklődési köre fejlettebb, mi vonzotta már korábban és mi iránt nyitott jelenleg, milyen értékrendje van alakulóban, milyen munkaértékek mentén látja saját későbbi életpályáját.

Közben fejlesztjük az önreflexió és az önértékelés képességét, valamint a döntéshozatali képességet. Számos pályaorientációs modell létezik, minden intézmény, szakember valamelyik mentén és a saját tapasztalatán átszűrve felépíthet egy folyamatot, amelyet követ.

– Hogyan és miben segíti a tanulókat a pályaorientációs foglalkozás, illetve mennyire elterjedt ez a romániai, főként erdélyi magyar középiskolákban?

– A pályaorientációs foglalkozás elnevezés éppen azt jelzi, hogy nem előregyártott tartalmat tanítunk, hanem keretet teremtünk arra, hogy a csoport résztvevői a saját helyzetüknek megfelelő témákkal olyan szinten foglalkozzanak, amelyre figyelni tudnak, akarnak. Az életpálya nem választott, hanem konstruált, azaz folyamatosan épül a környezet és a személy interakcióinak hatására. A pályaorientáció, életpálya-építés állandó folyamat, amelyben folyamatos az önismeret-pályaismeret fejlesztése, valamint azoknak a készségeknek a kialakítása, gyakorlása, folyamatos fejlesztése, amelyeket az életpálya során előálló döntési helyzetekben az egyén önállóan használni tud.

A csoport visszajelzése, a gondolatok, kérdések megosztása segítheti a megértést, a perspektívák bővülését, és mindez csökkentheti a pályaválasztás sürgetésével kapcsolatos nyomást, a témával kapcsolatos szorongást.

A foglalkozások elterjedéséről nincs pontos adatom. A pályaorientációs foglalkozások sokfélék lehetnek, függ az iskola ez irányú céljaitól, az osztályfőnökök és a szaktanárok téma iránti nyitottságától, az iskolapszichológus jelenlététől az iskolában és nyilván attól is, hogy milyen jellegű gondokkal küzd az iskola. Bár a pályaorientáció rendkívül fontos téma, amely minden diák számára hasznos, a kollégák napirendjét gyakran krízishelyzetek uralják az iskolákban.

Ebből számos nehézség adódik. Ugyanakkor az új oktatási szint alkalmazkodási nehézségei mögött is sokféle ok húzódik, gondolhatunk például a megváltozott generációs jellemzőkre vagy az iskolarendszer jelenlegi kihívásaira. Azt mindenképpen elmondhatom, hogy azok a diákok, akik a pályaorientációs foglalkozások során fejlesztik önismeretüket (megismerik képességeiket, azonosítják az érdeklődési típusukat, felmérik tanulási stílusukat, tisztázzák a munkával kapcsolatos értékeket), fejlettebb szociális készségekkel rendelkeznek, megtanulnak helyzetértékelő technikákat alkalmazni, célokat körvonalazni, tudatosabban dönteni. Számukra könnyebb a változás kezelése is, hiszen ismerik a folyamat jellemzőit.

– Milyen pályaorientációs képzési lehetőségek kínálkoznak a diákok, tanárok részére Erdélyben?

– A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az elmúlt években többször is hirdetett pályaorientációs képzéseket tanároknak. Egy átfogó, magyar nyelvű képzési program kidolgozása gyakori témája a szakmai műhelyeknek, de tudomásom szerint ez csak terv. Vannak megyei kezdeményezések, amelyekbe a magyar iskolák is bekapcsolódhattak, jó Erasmus-programok, amelyek a pályaorientációt is érintik. Helyi kezdeményezések is bizonyára léteznek, hiszen sok tanácsadó kolléga tart az iskola diákjai számára ilyen irányú programokat.

Ugyanakkor a pályaorientációnak számos olyan területe van, amellyel civil szervezetek, egyetemek rendszeresen foglalkoznak, mint például a felsőoktatási intézmények vagy a középiskolák bemutatói.