A hagyományos, félévekre bontott tanév mellett foglaltak állást a romániai magyar pedagógusok

Mint közleményükben rámutattak, a következő tanév szerkezete – az oktatási időszak hossza, felosztása, tartalma, a vakációk időszaka, száma és időtartama, a különböző versenyek, vizsgák, felmérések időpontjai – az évnek ebben a szakaszában mindannyiszor az érdeklődés előterébe kerül. „Szövetségünk ezért is tartja fontosnak egy olyan közös álláspont megfogalmazását a témában, amely az RMPSZ küldetésének megfelelően elsősorban a pedagógusok, ugyanakkor tanfelügyelők, intézményvezetők, RMPSZ szervezeti vezetők, szülők véleményét is figyelembe veszi.

– fogalmaznak a közleményben.

Félév helyett öt tanítási modul: az elképzelés szerint változna az értékelés és számonkérés módja is

Félévek és évharmadok helyett a tanév 6–8 hetes tanítási modulokra osztásáról döntöttek az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén. 

A kérdőívet kitöltők nagy többsége pedagógus (2528), ugyanakkor 206 intézményvezető (2 kivételével oktatási intézmények vezetői), 22 tanfelügyelő, 21 RMPSZ szervezeti vezető, illetve 53 szülő is válaszolt a kérdésekre. 42 válaszolót az „egyéb” kategóriába soroltak (iskolai tanácsadók, lelkivezetők, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, iskolai könyvtárosok, titkárok, diákok, egyetemi hallgatók).

Mint az RMPSZ írja, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszolók hogyan vélekednek a következő tanév oktatási időszakának beosztásáról.

A kérdezettek több mint 80%-a a „hagyományos”, szeptember 15-től június 15-ig terjedő időszakot tartja megfelelőnek a tanításra.

Az ezzel egyetértők aránya a fentebb említett „egyéb” kategória mellett, a szülők és pedagógusok között a legmagasabb, ők tehát az átlagnál többen preferálják ezt az időszakot. Legkevesebben a tanfelügyelők közül jelölték ezt a válaszlehetőséget, akiknek csupán kétharmada szeretné, ha a tanítás ebben az időszakban folyna, és csaknem egyötödük, illetve az intézményvezetők egyötöde is inkább a szeptember első munkanapjától június közepéig tartó időszakra tenné az oktatást.

Egy következő kérdéscsoportban kijelentéseket fogalmaztak meg, és arra kérték a kérdőív kitöltőit, hogy jelöljék, milyen mértékben értenek egyet ezekkel a kijelentésekkel. Négy kijelentés kapcsán nagyon nagy a kategorikus válaszok száma, a válaszolók több mint háromnegyede jelölte a „teljes mértékben” (egyetért vagy nem ért egyet) válaszlehetőséget:

legyen félévi vakáció, a tanév félévekre, és ne évharmadokra legyen bontva, illetve a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani.

A „tanév félévekre legyen bontva” kijelentésnél a legmagasabb az intézményvezetők és tanfelügyelők, legalacsonyabb a szülők aránya, ezzel párhuzamosan az évharmados szerkezettel a legkevésbé az intézményvezetők értenek egyet (legmagasabb az arányuk az „egyáltalán nem ért egyet” választ jelölők között) – olvasható a közleményben. Azt, hogy a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani, összességében szintén teljesen támogatják a megkérdezettek, itt az előző három kijelentéssel ellentétben valamivel kevesebb a „teljesen”, és több az „inkább” egyetértők aránya, de összességében nagy a támogatottsága.

Meglepő módon a félévi vakációt fontosnak tartók között a szülők aránya a legalacsonyabb, nekik alig 70%-a jelölte, hogy teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy legyen félévi vakáció, ugyanakkor a tanfelügyelők, pedagógusok, intézményvezetők több, mint 80 %-a kategorikusan ezt szeretné (teljes mértékben egyetért).

 A vakációkkal kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán már kissé jobban megoszlanak a vélemények, de a legtöbben azt szeretnék, hogy vakációkban ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, illetve hogy az oktatás minden szintjén tanulók számára egyformán legyen vakáció. Az első kijelentést teljes mértékben inkább a szülők támogatják (csaknem háromnegyedük), de több mint egyötödük nem ért egyet a kijelentéssel. A pedagógusok határozottan támogatják, hogy a vakáció pihenés legyen, az intézményvezetők, RMPSZ-vezetők már visszafogottabban, a tanfelügyelők körében pedig megoszlanak a vélemények a kérdésről.

Az egyik legmegosztóbb kérdés az, hogy kellene-e 6-8 hetente vakációt beiktatni az oktatási folyamatba:

teljes mértékben csak a válaszolók 43 %-a ért ezzel egyet, leginkább a pedagógusok és az RMPSZ szervezeti vezetők, legkevésbé a szülők és az „egyéb” kategória képviselői. A szülők egynegyede viszont egyáltalán nem szeretné a vakációkat 6-8 hetente, és a tanfelügyelők is elég nagy, több mint egyötödös arányban képviselik ezt az álláspontot. Mindezek ellenére a válaszolók összességében inkább szeretnék, ha lennének másfél-kéthavonta vakációk (58,8 %) mint ha nem (22,7%).

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a tanévszerkezetet illetően, a legújabb fejleményeket is figyelembe véve, az alábbiak szerint összegezhető:

szorgalmazzák, hogy a tanévet továbbra is félévekre strukturálják, amelyeket félévi vakáció kössön össze, és ennek oktatási tevékenységekre fordított időszaka szeptember második hétfőjétől június harmadik péntekéig tartson. 

Támogatják a félévi dolgozatok eltörlését érintő kezdeményezéseket, de nem szorgalmazzák az „egységes tételű” értékelési formák bevezetését. A közoktatás hatékonyságának növelési lehetőségeit ennek decentralizációjában, és nem további központosításában látják. Fontosnak tartják a formatív értékelési eljárások meghonosítását és ezen a téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását.

Amint az RMPSZ írja, rendkívüli módon fontosnak tartják a diákok és pedagógusok jóllétének kérdését, illetve az iskolai nevelési programok közösségépítő szerepét.

Szorgalmazzák, hogy a tanévszerkezet felépítésébe 6-8 hetente iktassanak be vakációt a kötelező oktatásban részesülő diákok és pedagógusok számára.

Javasolják, hogy a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon. Támogatják, hogy az oktatási időszakokba legyenek beépítve tematikus nevelési hetek. Kérik a cikluszáró vizsgák teljes reformját, a továbbtanulás általános, átfogó és rendszerszintű pályaorientációs folyamatokra történő alapozását, illetve azt, hogy minden országos jellegű, pedagógusokat vagy diákokat érintő értékelés, vizsga járjon le július közepéig.

Ugyanakkor országos munkacsoportok létrehozását kérik, amelyek feladata elsősorban a tananyag tartalmi csökkentése, az értékelési eljárások és típusok reformja legyen; a pedagógusképzés és továbbképzés teljes és átfogó reformját, a szakmai továbbképzési rendszer átfogó finanszírozását; a közoktatás finanszírozásának növelését (a GDP 6%-a). „A jelen állásfoglalást az oktatási minisztériumba is felterjesztjük” – írta az RMPSZ Országos Elnöksége.