2011. szeptember 09., 08:292011. szeptember 09., 08:29
„A verespataki projekt kérdésében jelenleg a környezetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. Az engedélyek megszerzése után beszélhetünk a tulajdonképpeni kitermelésről” – mutatott rá a politikus. Szentesy Cecília, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) műszaki tervezési igazgatója kifejtette: a verespataki bányából 245 tonna aranyat és 900 tonna ezüstöt fognak majd kitermelni.
„A helyszínen 314 tonna arany és 1500 tonna ezüst található, de az eljárás során a tartalék 20 százaléka kárba vész. A tervek szerint az első, Verespatakról származó aranyrúd 2014-ben fog elkészülni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: a projekt megvalósítása érdekében az RMGC 700 millió dollárnyi kölcsönt fog felvenni egy nemzetközi konzorciumtól, ez a befektetés kétharmadát fedezi majd. Elmondása szerint a kanadai cég kész tárgyalni arról, hogy a román állam is beszálljon a projektbe, de ezt a nyugati államokkal versengve teheti majd meg. „A kitermelésből származó haszon 56 százaléka Romániában marad. Ha más országok adórendszerét tekintjük, elmondhatjuk, hogy tökéletes a velük való együttműködés, esetükben is a haszonnak valamivel több, mint a fele marad az államnak” – részletezte Szentesy.
A vállalat adatai szerint a román állam 19,3 százalékot kap osztalékokból, adókból és illetékekből, ez körülbelül 4,3 milliárd dollárt jelent. Szakértők szerint a román államnak nincs lehetősége arra, hogy a bányatervet támogassa. „Az állam nem fektethet be egy ilyen projektbe. Saját állami vállalatot kellene létrehoznia, ezt pedig nem engedheti meg magának” – vélekedett Mihai Găman, az Országos Ásványkincshatóság igazgatója. Amint Traian Băsescu államelnök augusztus közepén bejelentette: mindig is támogatta a verespataki bányatervet, amelyre Romániának nagy szüksége van, azonban szükségesnek tartja a kitermelésből származó nyereség elosztásának újratárgyalását. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, nem várható el, hogy egy ennyire fontos döntést két miniszternek kelljen meghoznia.
„Mindannyiunk számára fontos ügyről van szó, a döntéshozatalban a teljes kormánykoalíciónak részt kellene vennie. Vagy mindenki egyetért a projekt támogatásával, vagy a teljes koalíció elutasítja azt” – magyarázta az RMDSZ-es politikus. Hozzátette: mindkét oldalon erős pró és kontra érvek vannak, így nagyon nehéz döntést hozni és továbblépni. Markó azt is elmondta: nem tartja helyesnek, hogy Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó Verespatakhoz kötötte lemondását, hiszen neki hónapokkal korábban – amikor a bánya ügye nem volt előtérben – jelezte, hogy távozni készül a Cotroceni-palotából. Ugyanakkor úgy vélte, a Kolozs megyei politikus következetes volt Verespatak ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok