Rossz az egyházi törvény?

A honatya szerint „az új diktátum képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni”. A szocialista képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy „az éj leple alatt meghozott törvény” elfogadásának napja, július 11-e „vallás- és egyháztörténeti gyásznapként vonult be a magyar jogalkotás történetébe”, mert a törvény cinikusan a vallásszabadságról szól, de „paragrafusba foglalja minden magyar állampolgárnak, hogy mit tekinthet vallásnak”. Most, hogy az egyházak elismerését az Országgyűlés kétharmados döntésére bízzák, kiteszik őket „a mindenkori politika kénye-kedvének”. Érthetetlennek nevezte, hogy olyan egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húsz évesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg azok, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a húszéves korhatárt, megkaphatják a bejegyzést.

Az MSZP-s képviselő által mondottakra reagálva Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kifejtette: az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését, de útját állja a biznisz szekták ügyeskedésének.