Meszlényi Zoltánra emlékeznek Esztergomban

Meszlényi Zoltán püspököt 2009-ben avatták boldoggá. A kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül ő volt az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emelt. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban született. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-től Sinope címzetes püspöke, ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett. Miután az állambiztonsági szervek Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője. A püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri új köztemető területén helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely a püspököt kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.