Lemond tisztségéről XVI. Benedek pápa

Február végén lemond XVI. Benedek pápa - közölte a Vatikán. A katolikus egyházfő döntött így, és kérte a pápaválasztó konklávé összehívását. A 85 éves Joseph Ratzingert 2005-ben, II. János Pál halála után választották pápává. Amikor megválasztották, 78 évesen a legidősebb újonnan választott pápa volt. Most közleményében azt írta, hogy túl idős már ahhoz, hogy folytassa a munkát. „Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet az úr előtt, arra jutottam, hogy hajlott korom miatt már nem vagyok elég erős ahhoz, hogy megfelelően képviseljem a péteri örökséget” - írta.

MTI

2013. február 11., 12:102013. február 11., 12:10

Az egyház történetében legutóbb 1415-ben mondott le pápa, XII. Gergely, akinek ideje alatt azonban két ellenpápa is pontifikált: XIII. Benedek Avignonban, és V. Sándor Pisában. A közel 90 éves XII. Gergely, Luxemburgi Zsigmond szövetségese a magyar király által összehívott konstanzi zsinaton mondott le a pápai címről, hogy ezzel is segítse az akkor már évtizedek óta húzódó egyházszakadás megszüntetését. Utóda két évvel később egy mindenki által elfogadott pápa lett, V. Márton.

Ezt megelőzően 1294-ben történt hasonló eset, amikor V. Celesztin pápa mindössze néhány hónapos uralkodás után lemondott a trónról. A korábban remeteként élő bencés szerzetes azért lehetett a katolikus egyház feje, mert korábban a bíborosok két éven át nem tudtak megegyezni, így üres volt Szent Péter trónja. V. Celesztin teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra, egyházfőként is csak a lelki békéjére koncentrált. Lemondáshoz végül ő maga teremtette meg a jogi alapot.

XVI. Benedeknek a visszavonulást bejelentő beszéde

Kedves Testvérek!

Nem csak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt, már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.

Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.

Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel.

(Forrás: Vatikáni Rádió)

A pápaválasztó konklávé bíborosai 2005. április 19-én Joseph Ratzinger bíborost, a Hittani Kongregáció prefektusát választották meg II. János Pál utódjának, aki XVI. Benedek néven a római egyház 265. vezetője lett. XVI. Benedeket megválasztásakor az „átmenet” pápájának nevezték, akinek az a feladata, hogy elődje nyomdokában haladva, a következő pápáig vezesse a katolikus egyházat.

Joseph Alois Ratzinger a felső-bajorországi Marktl am Innben született. Kamaszéveit Traunsteinben töltötte, itt kezdett latinul és görögül tanulni, s itt iratkozott be 1939-ben a kisszemináriumba.

Testvérével együtt tizennegyedik életévük betöltése után be ne sorozzák a Hitlerjugendbe. Ratzingert 16 éves korában a légelhárítókhoz, a München melletti BMW-gyár védelmére, később Magyarországra vezényelték.

A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért, és mindketten folytatták tanulmányaikat a papi szemináriumban. Ratzingert testvérével együtt 1951-ben szentelték pappá. 1962 és 1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a II. vatikáni zsinaton. Az egyházi hierarchiában egyre magasabbra jutott: 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki, és bíborosi címet adományozott neki. 1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki a konzervatív nézeteiről ismert Ratzingert, aki aztán 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet.

Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt. 1986 és 1992 között ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése, az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló.

Ratzinger 1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, majd 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, hetvenötödik életévének betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa – élve a prorogatio, a meghosszabbítás jogával – hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját.

Ratzinger bíborost még abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is. II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb, alig 26 órás ilyen jellegű tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 256. pápává.

Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a „Cooperatores veritatis” (az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformer egyházvezetőnek bizonyult. Tisztában van azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és értékeit. XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasítja az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenzi az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését.

A pápa és egyháza számára is súlyos teher az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések napvilágra kerülése, amelyekért a katolikus egyházfő több alkalommal is bocsánatot kért.

XVI. Benedek pápa tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember, aki enciklopédikus teológiai tudással, átfogó bibliai, skolasztikus, az egyházatyákra vonatkozó és a mai forrásanyagokkal kapcsolatos széles körű ismeretekkel bír.

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. március 16., csütörtök

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház