Az Erdélyi Unitárius Egyház ünnepi rendezvénye a vallásszabadság napján

A szolgálatot Józsa István Lajos lelkész tartja, emlékbeszédet mond Dr. Kovács Sándor teológiai tanár. Közreműködnek: Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművészek. Ezt követően 12.30-tól sor kerül a városi múzeum meglátogatására, ahol megtekinthető Körösfői Kriesch Aladár A vallásszabadság törvényének kihirdetése az 1568-iki tordai országgyűlésen című restaurált festménye.

A megemlékezés este 18 órától Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban ünnepi istentisztelettel folytatódik. Prédikál Pap Mária, a Háromszék-felsőfehéri egyházkör esperese. Közreműködnek: Kostyák Előd csellóművész, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara. Vezényel Majó Júlianna karnagy.

Az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”