Digitálisan teszi közzé a magyar zenei élet képes és videós tartalmát a Magyar Popkulturális Értéktár.
Számos rézkori, bronzkori tárgyakat talált már korábban Tatár Árpád régész, aki május elején egy háromezer éves női hajdíszre bukkant Beszterce-Naszód megyében. A szakember a leletek felkutatásáról, izgalmas munkájáról beszélt a Krónikának.
A 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Segyevy Dániel Térképművek Trianon árnyékában című kötetéről a szerző Tőtős Áron történésszel beszélgetett.
Több mint 400 késő középkori magyar dénárt és lengyel garast találtak a Temes megyei Gavosdián – jelentették be hétfőn Temesváron az illetékes intézmények képviselői, valamint a megtaláló személy.
Nem mindennapi ötlettel rukkolt elő Balog Elemér, a Maros megyei Vámosgálfalva elöljárója.
Az 1989-es forradalom és rendszerváltás nevet viselő tantárgynak a líceumi kerettantervbe való felvételéről szóló törvényjavaslatot fogadott el szerdán a képviselőház.
Nicolae Ciucă enyhén szólva sem legendás retorikai képességeiről ismert, beszédírói néha mégis gondoskodnak róla, hogy ne csupán arra kapja fel az ember a fejét, ha még az előre megírt szöveg felolvasása is alig leküzdhető kihívást jelent számára.
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak”.
„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla.
Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is.
„A diktátor tetemének bűze még sokáig érződni fog az országban.”
(Sütő András, 1990. január)
Baba Novac szobra lehet az első kolozsvári emlékmű, melyet megszabadítanak a Funar-korszakban ráaggatott magyarellenes felirattól, bár egyelőre nem akadt még jelentkező a kivitelezésre.
Lehetőség nyílik felfedezni a kincses város történelmének eddig „láthatatlan” arcát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban csütörtökön megnyílt kiállításon, mely Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékát vonultatja fel.
Történelmi-politikai thrillersorozat készül Móricz Zsigmond Tündérkert című művéből, amelyben a 17. századi Erdély politikai és társadalmi világa elevenedik meg Bethlen Gábor és Báthory Gábor életének bemutatásával.
Bár minden fontos kolozsvári iskolának érdekes a sporttörténete, a Báthory István Elméleti Líceum azért emelkedik ki ezek sorából, mert tulajdonképpen az egyetlen, ahol több száz éves folytonosságról lehet beszélni.
A mai Fehéroroszország nyugati részén fekvő Grodnóban 1586. december 12-én, 53 éves korában váratlanul elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg. Üstökösként tűnt fel, meteorként távozott.
Brüsszelben mutatták be A székelység története című könyv angol nyelvű kiadását. A Liszt Ferenc Intézetben kedden tartott eseményen részt vevők beszédükben azt hangsúlyozták, hogy a székelyek mennyire fontos elemét képezik Európának.