A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Almási István „Most jöttem Erdélyből...” – Írások népzenéről és népdalkutatásról című könyvét mutatja be a Magyar Művészeti Akadémia hétfőn Budapesten.
A tánc szeretete, a közösen megtanult táncanyag hozta létre azt az igényt, hogy ezelőtt húsz évvel megalakuljon az Ördögtérgye Néptáncegyüttes. Both Zsuzsa, a csoport egyik létrehozója és vezetője a csütörtökön kezdődő Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóról beszélt a Krónikának.
A két világháború közötti magyar, román és szász festészet anyagából nyílik tárlat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában jövő pénteken. Az alkotások születése szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskola hatásához.
A képzőművészeti diploma nélküli, de sokak által kivételesen tehetségesnek, egyesek szerint pedig egyenesen zseninek tartott Kassay Zoltánra emlékeztek Marosvásárhelyen.
Egy méltatlanul elfeledett szobrászművész, Kolozsvári Szeszák Ferenc (1881–1919) életművének jelentőségére hívta fel a hétvégén a figyelmet a Házsongárd Alapítvány a Kolozsvári Magyar Napokon.
Marosszéki, szászcsávási, mezőségi, györgyfalvi táncokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők a július–augusztusban szervezendő táborokban, ahol neves oktatók adják át tudásukat.
Nemes András Csaba kolozsvári képzőművész élete első kiállítását tavaly augusztusban rendezte, majd ezt alig tíz hónap alatt újabb kettő követte – a főtéri magyar konzulátus kiállítótermében és a törökvágási református egyházközség Kányafő Galériájában.
Kalotaszeg egyik legszebb falujáról, a Kolozs megyei Körösfőről szól az a könyv, amelyet Péntek Tímea fiatal orvosnő írt. A kötet a település történetébe, hétköznapjaiba, hagyományaiba, kultúrájába, népviseletébe, nyelvjárásába enged betekintést.
Megnőtt a népdal iránti érdeklődés a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Népiskola diákjai körében, akik az elmúlt félévben saját régiójuk, Bihar megye népdalkincseit tanulhatták meg.
A kalotaszegi élő hagyományokat, népművészetet hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a kincses városban, ahol június 14-ig látogatható a mákófalvi tisztaszoba-kiállítás.
Hagyományápolás, a kulturális örökség megőrzésének, illetve továbbadásának céljával tartottak népviseletvarró tanfolyamot Krasznán. A szervezők év végéig Szilágy megye több településére és a szomszédos megyékre is szeretnék kiterjeszteni a kezdeményezést.
Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak vasárnap a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői a Hagyományok Háza és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ közös szervezésében.
„Mindmáig sporttanár vagyok, aki szeret festeni” – állítja az Amerikában élő, 84 éves Márkos Ferenc, aki a marosvásárhelyi Református Kollégium öregdiákjaként újabb portékkal bővítette a patinás tanintézet arcképcsarnokát.
Nemes András Csaba kolozsvári képzőművész Őseink útján című kisplasztikai kiállítását nyitották meg Magyarország kincses városbeli főkonzulátusán.
Az idei Szent György Napok egyik érdekessége Előd Ágnes magyarországi szobrászművész lebegő fényszobrainak fotó- és videódokumentációs kiállítása a sepsiszentgyörgyi MAGMA kiállítótérben.
Még élő népi mesterségeket összesítenek és népszerűsítenek egy nagyszabású, évek óta tartó projekt keretében Háromszéken. A szerteágazó munkáról a projektben oroszlánrészt vállaló Kinda István néprajzkutató beszélt a Krónikának.