Több mint háromszáz éves csíksomlyói ferences szakácskönyv menüsorát készítették el újra ahhoz a kötethez, amely rendhagyó gasztronómiai időutazásra hívja az olvasókat.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek.
A zöldségek és gyümölcsök szárítása, aszalása az egyik legősibb tartósítási módszer, amely hasonló a tea- és fűszernövények esetében alkalmazott megoldással. Akár nagyanyáink is mesélhetnének a kemencében történő aszalásról, szárításról.
Erdélyben viszonylag kevés csárdaétterem működik, ahol a magyar és a székely konyha kínálatával találkozhatunk.
Mindössze hatvan árnyi területen történő intenzív zöldségtermesztésből él meg az a Nagyvárad közeli fiatal gazda, aki családi kisvállalkozásként, piacon árulva tartja fenn gazdaságát.
Erdély gazdagabb és szegényebb időszakairól, régióiról is árulkodnak a gasztronómiai szokások és a különböző hagyományos receptek.
Az örmény nép közel háromezer éves múltra tekint vissza, gasztronómiai tudásuk kialakulásához pedig sok más nemzet is hozzájárult, hiszen a rómaiaktól az arabokon át a törökökig mindenféle hódítóknak áldozatul estek.
Napi egy kávéadag egészséges és jó hatással van a szervezetre, mondják sokan. Sőt több helyen olvashatjuk, hogy az infarktus kockázatát is csökkenti, ellentétben a hiedelemmel, ami szerint szívproblémákat okozna.
A cukrászokból, szakácsokból és más gasztronómiai szakemberekből álló Békés Megyei Culinary Team 2008 óta a legrangosabb gasztronómiai világversenyekről hódít el díjakat magyaros ételekkel.
Szerte a világon szeptember 29-én tartják a kávé világnapját, amikor a kávéházak, kereskedések akciókkal, különleges kóstolókkal várják vendégeiket.
Erdély-szerte kivesztek a környékbeli gazdákat kiszolgáló falusi malmok, többségükre az utóbbi két évtizedben került lakat.
Iskolai időszakban ideálisak ezek az uzsonnakenyerek vagy másként püspökkenyerek. Előnyük nemcsak abban rejlik, hogy finomak és könnyen dobozolhatók, hanem a gyümölcsöknek és az összetételnek köszönhetően táplálók is.
A Maros megyei Mezőpanitban fűszerpaprikát termesztő fiatal agrárvállalkozót, Nagy Dánielt a szegedi fűszerpaprika-versenyen Erdélyből elsőként tüntették ki aranyéremmel.
Az egykori nyárádmenti borok újjáélesztésével próbálkozik a Nyárádkarácsonban élő Fazakas Csaba fiatal agrárvállalkozó. A szüleivel közösen zöldségtermesztéssel is foglalkozó fiatalember pályázatból telepített hetven árnyi bor- és csemegeszőlőt.
Látogatottsági adatok