Cseke Attila
Fotó: RMDSZ
Kedvezően véleményezték szerdán a parlamenti szakbizottságok a Florin Cîţu kijelölt miniszterelnök kormányába javasolt miniszterjelöltjeket, köztük az RMDSZ által delegált tárcavezetőket. Utóbbiak közül Cseke Attila közölte: a fejlesztési és közigazgatási tárca élén a decentralizáció, a települések, megyék és régiók fejlettsége közötti különbség csökkentése, a helyi közösségek fejlesztése és az új bölcsődék építése lesz a prioritása.
2020. december 23., 16:182020. december 23., 16:18
2020. december 23., 16:362020. december 23., 16:36
A szakbizottságok véleményezése konzultatív jellegű. A kormánynévsorról és a kormányprogramról a plénumnak is szavaznia kell, az ülés szerdán délután kezdetét vette a törvényhozásban. A kormány beiktatásához a képviselők és a szenátorok többségének szavazatára van szükség. Szakbizottsági meghallgatásán a fejlesztési és közigazgatási minisztérium élére javasolt Cseke Attila közölte: a decentralizáció, a települések, megyék és régiók fejlettsége közötti különbség csökkentése, a helyi közösségek fejlesztése mellett az új bölcsődék építése lesz a szaktárca prioritása.
A nagyváradi politikus elmondta, a közigazgatásban is decentralizációra van szükség, csak így nyújthatnak a közintézmények megfelelő szolgáltatásokat az állampolgároknak. Cseke Attila elmondta: a PNDL fejlesztési program folytatására van szükség a helyi közösségek fejlődése érdekében. A miniszterjelölt ugyanakkor olyan, a társadalom gondjaira pontszerű választ adó intézkedések foganatosítását helyezte kilátásba, mint például a bölcsőderendszer fejlesztése.
„Annak érdekében, hogy a fiatal párok családot alapíthassanak, és a fiatal anyák visszatérhessenek dolgozni gyermekvállalás után, új bölcsődéket kell építeni. Uniós viszonylatban Románia áll a leggyengébben a bölcsődék számát illetően. Az Eurostat adatai szerint az országban elő, három év alatti gyermekek csak három százalékénak van helye bölcsődében. 368 bölcsőde van országszerte, ez átlagban megyénként kevesebb, mint 10. Sürgős fejlesztéseket kell foganatosítani ezen a területen” – idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!